Hazai szokás: szegények vagyunk, tehát kölcsönkérünk
Fizetésemelést igényel a hazai munkavállalók több mint fele
Fizetésemelést igényel a hazai munkavállalók több mint fele
Vissza

Hazai szokás: szegények vagyunk, tehát kölcsönkérünk

Tizenhárom európai országban végzett felmérést tett közzé egy bank, amely romániai kirendeltséggel is rendelkezik. A felmérés értelmében tíz romániai lakos közül négyen gyakran maradnak pénz nélkül fizetés előtt, ezért rokonokhoz vagy barátokhoz fordulnak kölcsönért – az arány a legnagyobb az elemzett országok közül. Elégedetlenek is a romániai alkalmazottak a bérükkel, ezért több mint fele tervez fizetésemelést kérni vagy új munkahelyet keresni, év végéig, derül ki egy online állásközvetítő felméréséből. Másfelől Kolozsvár jól áll, mivel országosan csak Bukarest előzi meg az ezer eurót meghaladó fizetéssel rendelkező munkavállalókkal. Idén, a második negyedévében, a foglalkoztatottsági ráta a munkaképes lakosság körében elérte a 66,4 százalékot, ami 2,2 százalékpontos növekedést jelent az előző negyedévhez képest. Ugyanakkor a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékon állt, ami 0,3 százalékpontos csökkentést jelent az előző negyedévhez mérten.

n
Egy felmérés szerint tízből négy romániai lakos kölcsönkér a rokonoktól vagy a barátoktól, ha elfogy a pénze. Ezzel a 40 százalékos kölcsönkérési mutatóval Európában dobogós helyet foglalunk el. Kontinensünkön ugyanis csak legtöbb 20 százalékra tehető azok aránya, akik pénzt kérnek kölcsön. A kölcsönkérésben a romániaiak után a törökök következnek: 31 százalék folyamodik ehhez a pénzszerzési megoldáshoz. Tíz angol vagy lengyel állampolgár közül csak kettő kér kölcsön,  Franciaországban ez az arány még kevesebb:  11%, míg  Luxemburgban 8%. A gazdasági szakemberek és a szociológusok szerint a kölcsönkérés annak tudható be, hogy a romániai lakosok jó része szegény, és nem rendelkezik megfelelő kultúrával a pénzmegtakarítás terén.  Ellenben a kölcsönkérés hátulütője a pénz visszaadása. Sok barátság megy tönkre emiatt – vonják le a következtetést a szakemberek –, mivel a kölcsönző személy nem kapja vissza határidőre a pénzét, így a barátságból harag lesz.  A barátok közötti kölcsönzés főleg azokban az országokban népszerű, ahol nagy a szegénység. A romániaiak nagy része még mindig úgy vélekedik, hogy azzal maradunk, amit megeszünk és megiszunk – elemzők szerint ez is a maradiság, a kultúra hiányának a magyarázata.   

Azt is kimutatták a felmérésben, hogy tíz romániai lakos közül hét marad pénz nélkül hónap végén. Valamivel jobban állnak a törökök (58%), az osztrákok (55%) és az olaszok (54%). A németek (43%), a lengyelek (42%) vagy a luxemburgiak (36%) azonban gazdagabbak és takarékoskodóbbak. 

Egy bankszakember szerint a romániai munkavállalók nem arra gondolnak, amikor kézhez kapják a fizetésüket, hogy egyből félre tegyenek, hanem ezt a hónap végére halogatják, ha majd marad pénzük, de rendszerint nem marad. A pénzügyi szakemberek javaslata az, hogy már fizetéskor osszuk be jövedelmeinket: 20%-át félre kellene tegyünk, 50%-ból fedeznünk kellene a költségeinket, 30%-ból pedig vásárlási igényeinket elégíthetjük ki. 

A közvélemény-kutatásban részt vevő romániai lakosok 69%-ka azonban úgy véli, túl keveset keres ahhoz, hogy félretegyen. A többiek a nem várt költségek miatt nem tudnak félretenni, vagy minden pénzüket egyszerűen elköltik. 

Új munkahely a megoldás? 

Tíz romániai munkavállaló közül hat nyilatkozta: határozottan új munkát keres. További 7-ben pedig felmerült a munkahelyváltás gondolata. A megkérdezetteknek csak egy negyede vélekedett úgy, hogy csak akkor  hagyná el jelenlegi munkahelyét, ha jobb ajánlatot kapna. Alig 4% szögezte le határozottan, hogy esze ágában sincs munkahelyet váltani, mivel elégedett a jelenlegivel. A fizetésemelést kérő válaszadók 55%-a mondta azt, hogy legalább 20 százalékos fizetésemelést készül kérni, 17% még nem döntötte el, hogy kér-e fizetésemelést. Csak 28%-nak nem áll szándékában több pénzt kérni a munkáltatójától.

Továbbra is magas ugyanakkor az érdeklődés a külföldi állások iránt, mivel tőlünk nyugatabbra még mindig lényegesen magasabbak a fizetések. Tízből két interjúalany szeretne év végéig külföldön elhelyezkedni, 22,3 százalék pedig nem zárja ki ezt a variánst.

Az alkalmazottak 44 százaléka különben azonnali hatállyal felmondana, ha máshol 500 és 1000 euró közötti fizetést ajánlanának fel neki. Tízből három munkavállaló 1000 és 2000 euró közötti ajánlatért hagyná ott jelenlegi munkahelyét, 12 százalék pedig csak 2000 euró feletti összegért állna tovább. Alig 14 százalékot tesz ki eközben azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik pusztán a pénzért nem váltanának munkahelyet. Hogy mi tartja vissza azokat, akik maradni akarnak jelenlegi munkahelyükön? Ezeknek az alkalmazottaknak a 25 százaléka ragaszkodik a csapathoz, amelynek részese, 16,8 százalék eközben azért maradna, mert a munkahelye közel van az otthonához, 12,7 százalék pedig azt válaszolta: azért marad, mert a szakmájában kevés az álláslehetőség.

Kolozs megyében sok a magas bérezésű személy 

Az Országos Munkaügyi Felügyelőségtől származó adatok szerint országszerte 943 000 munkavállaló fizetése haladja meg a bruttó 1000 eurót, ami 2764 lejes nettó fizetést jelent. A közel egymillió, ezer eurós bért meghaladó munkavállaló a Romániai 5,6 millió munkavállaló 17 százalékát jelenti. Az ezer eurós bért meghaladó munkavállalók közül a legtöbben Bukarestben élnek (355 557); Kolozs megye a második a rangsorban 63 730 személlyel; a harmadik Temes megye 53 506  munkavállalóval. Az ezer eurót meghaladó béreket főként a számítástechnikai szakembereknél jegyezték, őket követik a műszaki, a pénzügyi szektorban dolgozók. 

A második negyedévben elérte a 66,4 százalékot a foglalkoztatottsági ráta a munkaképes lakosság (15-64 év) körében, ami 2,2 százalékpontos növekedést jelent az előző negyedévhez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorokból. A 20-64 évesek körében a foglalkoztatottság a második negyedévben 71,6 százalék volt, 1,6 százalékponttal magasabb, mint az Európa 2020 Stratégiában rögzített 70 százalék. A fiatalok (15-24) körében a foglalkoztatottsági ráta 25,6 százalékos volt. 2019 második negyedé­vében a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékon állt, ami 0,3 százalékpontos csökkentést jelent az előző negyedévhez mérten. A férfiak körében magasabb volt az állástalanok aránya, mint a nőknél – a férfiaknál 4,1 százalékos, a nőknél 3,3 százalékos munkanélküliségi rátát regisztráltak. Vidéken eközben 0,7 százalékponttal több volt az állástalanok aránya – 4,1% vidéken, 3,4% városon. Korosztályi bontásban a legmagasabb, 15 százalékos munkanélküliségit rátát a fiatalok (15-24 év) körében regisztrálták.

A Kolozs Megyei Statisztikai Hivatal közleményéből megtudtuk: júliusban 259 577 munkavállalót tartottak számon, ez 5541-gyel több, mint 2018 júliusában.  Idén júliusban a bruttó átlagbér 5656 lej, míg a nettó átlagbér 3498 lej volt. A bruttó és a nettó bérek tekintetében is országos második helyen áll Kolozsvár, közvetlenül Bukarest után. Kolozs megyében 4649 munkanélkülit tartottak nyilván idén július végén, ez az aktív lakosság 1,3 százaléka. A munkanélküleik 52,1%-a nő, 68,8%-a munkás. Kolozs megyében a munkanélküleik aránya 1,7 százalékponttal kevesebb az országos átlagnál. 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Méltó elismerést sürgetett Tőkés László ...
Sporthírek röviden
ArteKino – ingyenes online ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ