Hatmillió embert hallgatott le a hírszerzés nemzetbiztonsági okokból?
Vissza

Hatmillió embert hallgatott le a hírszerzés nemzetbiztonsági okokból?

Nemzetbiztonsági okokból 28 784 lehallgatási kérést nyújtottak be 2004 és 2016 között – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI). Utóbbi Claudiu Mandanak, a SRI működését felügyelő parlamenti bizottság szociáldemokrata elnökének azon kijelentésére reagált, miszerint hatmillióra tehető a hírszerző szolgálat által 2005 és 2016 között lehallgatott emberek száma.

Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint a SRI 20 907 személy szabadságjogait korlátozta a legfelső bíróság engedélye alapján, 17 182 esetben ezeket az intézkedéseket három-három hónappal meghosszabbították. Ugyanakkor a 20 907 kérésből a SRI 16 175 személyre kérte a technikai keretek bővítését az eredetileg elrendelthez képest. Ezeket az adatokat tavaly bocsátották a SRI tevékenységét ellenőrző bizottság rendelkezésére – szögezi le a SRI közleménye.

Claudiu Manda abból vonta le a következtetését, hogy 2005 és 2016 között a SRI több mint 311 ezer megfigyeléséhez szerzett felhatalmazást, márpedig egy-egy lehallgatási ügy a politikus szerint átlagosan húsz személy megfigyelését, illetve telefonjának lehallgatását jelenti.

A bizottsági elnök a titkosszolgálat tevékenységéről készült jelentés egyik általános következtetéseként megállapította, hogy a SRI visszaélt a nemzetbiztonsági, illetve az ügyészségi megfigyelések és lehallgatások törvény adta lehetőségével. Manda beszámolt arról, hogy a nemzetbiztonsági lehallgatások száma már 2005-ben is megközelítette az 1400-at, 2013-ig pedig csaknem megháromszorozódott, meghaladva a 3700-at.

Az ügyészségi (korrupciós és egyéb bűnvádi vizsgálatokban elrendelt) lehallgatások száma a 2005-ben feljegyzett 5000-hez képest egy évtized alatt megtízszereződött: 2015-ben már 51 ezer fölé emelkedett. A SRI által a vádhatóságok számára végzett lehallgatások száma 2016-ban esett vissza (12 ezerre), mivel abban az évben állapította meg az alkotmánybíróság, hogy az ügyészségek nem bízhatják más állami szervekre az általuk elrendelt megfigyeléseket.

A szervezett bűnözés és korrupció leleplezésére indított bűnvádi eljárásoknál sem szűntek meg 2016-ban a titkos megfigyelések és lehallgatások, de az alkotmánybírósági döntés óta azokat nem végezheti a SRI. A hírszerzésnek továbbra is kötelessége átadni a terhelő bizonyítékokat az ügyészeknek, ha a nemzetbiztonsági megfigyelések során bűncselekményt fedez fel.

A szociálliberális kormánytöbbség vezetői azt állítják, hogy Romániát valójában a titkosszolgálatok és ügyészségek embereiből álló, mindenkit megfigyelő, „párhuzamos államként” emlegetett sötét háttérhatalom irányítja, amely a korrupcióellenes harc ürügyén koholt vádak alapján indít eljárásokat az útjában álló közéleti szereplők ellen.

Képünk illusztráció


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Továbbra is Cioloș az elnök
Európai Filmdíjak – A kedvenc a ...
Acapulco, a kövek városa

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ