Határtalan tudomány: gubacsok, numerikus szélcsatorna, variációszámítás…
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 17. fórumát szervezi az EME
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 17. fórumát szervezi az EME
Vissza

Határtalan tudomány: gubacsok, numerikus szélcsatorna, variációszámítás…

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) a hétvégén rendezi meg az év kiemelkedő eseményét, a Magyar Tudomány Napja Erdélyben immár 17. fórumát. Az EME 2002-ben határozta el, hogy csatlakozik a magyar tudomány novemberi ünnepéhez, és az évente megtartott rendezvény időpontja – az EME 1859-es alapító közgyűlésére emlékezve – a november 23-ához közeli hétvégére lett kitűzve.

Ezúttal a nyitónap pontosan november 23-án, pénteken lesz, és hagyományosan akkor plenáris előadások hangzanak el a tudomány időszerű kérdéseiről, szombaton pedig a hét szakosztály és a fiókegyesületek tartják meg a saját tudományterületükhöz szabott konferenciájukat. Az idei tudománynap témája a Határtalan tudomány - ezáltal igyekeznek a szervezők közelebb vinni a tudományt az érdeklődőkhöz, betekintést nyújtani a tudományos élet mindennapjaiba, a legújabb kutatási eredményeket közérthetően bemutatni, s mindemellett terjeszteni a tudományos értékeket. 

Ö. I. B., Ú. I.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) szervezésében a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című konferencia nyitóünnepségét és plenáris előadásait november 23-án, pénteken tartják 9 órai kezdettel Kolozsvárott, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, a Kolozsvári Akadémiai Bizottsággal közösen. Az immár 17. alkalommal sorra kerülő rendezvényről Bitay Enikőt, az EME főtitkárát kérdeztük.

  • Milyen szervezői háttérrel vágnak neki az eseménynek?
  • Rendezvényünk fővédnöke hagyományosan a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Lovász László akadémikus. A Magyar Tudományos Akadémiát Barnabás Beáta akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese, valamint Kocsis Károly akadémikus, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke fogja képviselni.
  • Mi a témája az idei tudománynapi tanácskozásnak?

- A Magyar Tudomány Napja Erdélyben idei témája a Határtalan tudomány, és igyekszik közelebb vinni a tudományt az érdeklődőkhöz, betekintést nyújtani a tudományos élet mindennapjaiba, a legújabb kutatási eredményeket közérthetően bemutatni, s mindemellett terjeszteni a tudományos értékeket. Az EME hét szakosztálya és négy fiókegyesülete összesen 17 rendezvényével járul hozzá egyesületünk központi rendezvényéhez, s ezáltal kapcsolódott a Magyar Tudományos Akadémia tudományünnepi rendezvénysorozatához.

  • Hány résztvevőre számítanak?
  • Az előző évek adatai szerint több mint nyolcszáz érdeklődőt szólít meg a rendezvény. Idén összesen 331 szerző 210 munkája lesz bemutatva.
  • Milyen kiemelkedő értekezést hallhat a közönség az első napon?
  • Ünnepi plenáris előadást fog tartani Kocsis Károly (egyetemi tanár, intézeti igazgató, MTA CSFK, Földrajztudományi Intézet): Az Európát érintő nemzetközi migráció földrajzi vonatkozásai a 20. század derekától napjainkig címmel. A folytatásban pedig, az elmúlt évek sikeres rendezvényeire alapozva, idén is a plenáris előadások megtartására különböző szakterületeket képviselő fiatal kutatókat kértünk fel, figyelembe véve a szakosztályok javaslatait. Így tizenegy kutatási témába és ezek eredményeibe láthattunk bele, amelyek tükrözik a fiatal generáció tudományos törekvéseinek irányát és a jövőbeni lehetőségeket.

Tizenegy fiatal kutató tizenegy tudományterületről, különböző intézmények képviseletében tizenegy előadásban mutatja be legújabb kutatási eredményeit, illetve ezek hasznosulását. Ezekről információ a konferencia honlapján is elérhető: http://www.eme.ro/mtne).

  • Milyen kérdések taglalása várható a fiatal kutatók részéről?
  • A közgazdász szakértő a multinacionális vállalatok belső hálózataiban zajló tudástranszferről értekezik, a társadalomtudományok képviselője a fiatalok elvándorlásának kérdésköréről mutatja be kutatásai eredményét. A történészkutató Erdély és Havasalföld politikai kapcsolatairól szól Báthory Zsigmond 1595. évi, Mihály vajdához intézett kinevező levele kapcsán. A neurológiában használt terápiás készülékekről tart előadást a fiziológus, a fizikus az agyi hálózat modellezését mutatja be. A mérnökkutató a nyílt forráskódú fejlesztésekről értekezik, a matematika területén pedig a differenciálegyenletek világát tekinti át a felkért előadó. Szociológustól hallhatunk Erdély etnikai sokféleségről, a nyelvtudós pedig a partiumi helynévgyűjtő szociológiai kutatásait ismerteti. Betekintést kapunk a biológuskutató által tanulmányozott gubacsok világába, az agrárkutatótól pedig a baktériumok mezőgazdasági szerepéről hallhatunk beszámolót.
  • A megnyitó hivatalos protokoll-eseménynek is helyt ad?Igen, a tudománynapi rendezvény keretében sor kerül a gr. Mikó Imre emléklapok átadására, a jelentős oktatói és kutatási tevékenységek elismeréseként, illetve a tudományos szakosztályokban és kiadványaiban vállalt szakmai tevékenységekért. A központi rendezvény ünnepi hangulatához egy kiskoncert is hozzájárul, az Echo by Visszhang oktett lép fel. A részvétel regisztrációhoz kötött, a rendezvény honlapján, illetve telefonon is megtehető: http://www.eme.ro/mtne, +40/264-595176.
  • Szombaton milyen ülésszakok zajlanak?

   -  Másnap, november 24-én, szombaton további nyolc rendezvény zajlik párhuzamosan különböző helyszíneken s más-más szakterületeket felölelően, a szakosztályok szervezésében Kolozsvárt. Nyelvészeti, irodalom-, színház- néprajz- és zenetudományi kutatásokról számolnak be a Bölcsészet- Nyelv- és Történettudományi Szakosztály ülésein, az ülésszak a diszciplínák sokfélesége és az intézmények találkozója jegyében zajlik, tavaly óta újdonsága a zenetudományi blokk, amelyet idén a 85 éves Angi István zeneesztéta tiszteletének szentelnek.

A Nyelvészet, irodalom, néprajz szekció előadás-sorozata olyan témákat ölel fel, mint, többek között, Apafi Mihály fejedelem temetései, a finn–magyar kulturális kapcsolatok, a paraszti erotika vagy a 17–18. századi történetírás egyháztörténeti vonatkozásai. A történelem szekcióban a könyvtár, levéltár, társadalom témakör mentén előadó kutatók többek közt a kolozsvári kora újkori családi konfliktusokról, a mikházi ferences kolostor nyomtatványairól, a középkori egyházi birtokviszonyokról, a liturgikus reformok levéltári lenyomatairól, az Országos Levéltár Mohács előtti, illetve utáni adatbázisáról is tartanak előadást. Ezt követik nőtörténeti interdiszciplináris kutatásokról szóló előadások.

Az Erdélyi Természettudományi Konferencián hagyományosan a biológia, fizika, földtudományok, kémia és környezettudományok szekciókban tartanak előadásokat, illetve poszter bemutatókat.

Az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály kolozsvári fiókjának tudományos rendezvényén aktuális egészségügyi, kezelési, etikai és közegészségügyi problémákat vetnek fel, szó esik többek között az implantátumok ortopédiai és traumatológiai gyakorlatáról, de a kórházi fertőzések rendkívül aktuális kérdéseiről is. A jogi és közgazdaság-tudományi szekcióban több tudományterület (jogtudomány, közgazdaság- és gazdálkodástudomány, szociológia) szempontjából tárgyalják az aktuális munkaerőpiaci kihívásokat. A műszaki tudományos ülésszakon  jelentős intézményközi projektek, együttműködések eredményeit ismerhetjük meg. A rendezvény egyik programpontja a Jenei Dezső-emléklap átadása, mely ünnepélyes keretet biztosít az erdélyi magyar műszaki tudományosságért kifejtett tevékenység elismerésére.

A rendezvények változatosak téma, nagyságrend, helyszín és célközönség tekintetében. Van közöttük hét nemzetközi tudományos konferencia, tudomány-népszerűsítő rendezvény, illetve emlékkonferencia is. Nyolc rendezvény Kolozsváron, kilenc vidéken zajlik, illetve lesz megtartva (Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Nagyvárad, Parajd, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy). Emléküléseket többnyire a fiókegyesületek szerveztek/szerveznek. A gyergyószentmiklósi fiókegyesület Székelyföld és Erdély Magyarország történetében címmel nemzetközi fórumot szervezett, a csíkszeredai fiókegyesület tudományos konferenciát szervezett Székelyföld a magyar hazáért. Tudományos konferencia az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 170. Évfordulójára címmel. A marosvásárhelyi fiókegyesület A Marosvásárhelyi Református Kollégium 300. évfordulója és a 2018-as centenáriumi év címmel szervez konferenciát. Szintén Marosvásárhelyen került sor A marosvásárhelyi magyar nyelvű gyógyszerészképzés 70 éves évfordulója című előadás-sorozatra az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály szervezésében.

Kutatók és kutatások: időszerű kérdések a tudomány mindennapjaiból

1. Szász Levente

(egyetemi docens, dékánhelyettes, BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet, Kolozsvár; 2008 – BBTE  alapképzés, majd mesteri képzés és doktori tanulmányok): Tudástranszfer a multinacionális vállalatok belső hálózatában: a fejlődő országbeli leányvállalatok lehetőségei

„A multinacionális vállalatok belső hálózatában működő leányvállalatok részt vesznek a vállalaton belüli tudás létrehozásában és megosztásában, amellyel nemcsak a vállalat versenyképességének növeléséhez járulnak hozzá, hanem saját pozícióikat is erősíthetik a multinacionális vállalat belső hálózatában, csökkentve ezáltal az áthelyezés vagy üzembezárás esélyét. Kutatásunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogyan lehet a leányvállalatok vállalaton belüli pozícióját erősíteni azáltal, hogy elmozduljanak a tudást befogadó szerepéből a tudásátadó szerep irányába. Mivel a kérdésre az aktuális szakirodalom csak kevés támpontot szolgáltat, így feltáró jellegű kutatást alkalmaztunk, esettanulmányokat készítve 4 ország 13 multinacionális leányvállalatánál. Eredményeink rámutatnak a leányvállalatok belső tudáshálózatban betöltött szerepeinek dinamikájára, valamint azonosítjuk azokat a képességeket, amelyekkel egy leányvállalat elmozdulhat a tudásátadó szerep irányába.”

2. Sólyom Andrea

(egyetemi adjunktus, Sapientia EMTE, Csíkszeredai Kar, Társadalomtudományi Tanszék, Csíkszereda; 2012-ben szerzett PhD-oklevelet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen): A fiatalok elvándorlása mint szakpolitikai kihívás a helyi társadalomban

„A fiatalok migrációjáról szóló elemzés a YOUMIG-projekt keretében készült, annak egyik részkutatásaként. Előadásomban az eredeti tanulmány szerkezetét, kutatási előzményeit, módszertani vonatkozásait, kihívásait, néhány empirikus eredményét – ezen belül a főbb szakpolitikai kihívásokra, amelyekkel a helyi hatóságoknak szembe kell nézniük, és a fiatalok migrációjának hatásait kezelő szakpolitikáikra koncentrálok –, illetve javaslatait ismertetem. Sepsiszentgyörgyön az elvándorlás a legjelentősebb migrációs trend. Az elvándorlók között beazonosíthatók: rövid távú migránsok – ez a típus elsősorban a roma migránsok jellemzője; hosszú távú migránsok, többségük a jobb megélhetést célozza munkamigrációjával; míg egy kisebb csoport tanul és dolgozik egy időben külföldön. Vannak visszatérő migránsok is, de arányukat nehéz megbecsülni. Kutatásunk során statisztikai adatokat elemeztünk, interjúkat készítettünk a migrációban érintett intézmények képviselőivel, fiatal migránsokkal, valamint fókuszcsoportos interjúra hívtuk a visszatérőket, amely során főként az adminisztratív kihívásokra fektettünk hangsúlyt.”

3. Fejér Tamás

(tudományos kutató, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár; a BBTE Történelem és Filozófia Karán végzett történelem szakon 1999-ben, ugyanott mesteri oklevelet majd doktori fokozatot szerzett): Adalékok Erdély és Havasalfölde politikai kapcsolataihoz: Báthory Zsigmond 1595. évi vajdai kinevező levele Mihály vajda részére

„Az Erdély és Havasalfölde között megkötött 1595. május 20-i hűbéri szerződéssel párhuzamosan sor került egy másik, szintén május 20-án kelt oklevél kiállítására is, amellyel Báthory Zsigmond Mihály vajdát kinevezte élete végéig Havasalfölde vajdájává, megállapította a vajda és udvara fenntartásának költségeit, a havasalföldi mezővárosokat – köztük Bukarestet és Târgoviștét – valamint bevételeiket átengedte a vajdának, saját birtokait és birtokjogait pedig örökre neki és törvényes férfiörököseinek adta. A történetkutatás előtt eddig ismeretlen, 16. század végén összeállított formuláskönyvben fennmaradt kinevező levél tehát újabb adatokat nyújt a két ország politikai kapcsolataihoz, melyek fényében módosítandónak véljük a román történetírásnak a hűbéri szerződéssel kapcsolatos jelenlegi álláspontját is.”

4. Mihály István

(doktorandusz, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Élettani Tanszék, Maros Megyei Sürgősségi Kórház, 2. sz. Neurológiai Klinika, Marosvásárhely; az egyetem általános orvostudományi karán diplomázott 2016-ban): Korszerű terápiás készülékek a neurológiában

„A folyamatos technológiai fejlődésnek köszönhetően a neurológiai betegségek ellátásában egyre több készüléket használnak, ilyen műszercsaládok az elektromos ingerlésre alkalmas pacemaker-szerű stimulátorok és az automata gyógyszeradagoló pumparendszerek. Ezeket számos kórképben kipróbálták (mint például Parkinson-kór, depresszió, epilepszia, fájdalmak, bénulások, tremor), és jó pár közülük már bevált terápiás eszköznek is számít, annak ellenére, hogy a hatásmechanizmusukról gyakran nagyon kevés az ismeret. Ennek megfelelően ezen készülékek intenzív tanulmányok és állatkísérletek tárgyát képezik. Előadásomban ezen készülékek alkalmazásáról fogok beszélni, illetve az intézetünkben végzett kísérleteket mutatom be, amelyek epilepsziás állatok kezelését célozzák mélyagyi stimulációval.”

5. Ercsey-Ravasz Mária

(tudományos kutató, BBTE Magyar Fizika Intézet, TINS–Erdélyi Idegtudományi Intézet, Kolozsvár; egyetemi tanulmányait a BBTE fizika szakán 2003-ban fejezte be, 2008 es 2011 között az amerikai Notre Dame Egyetem Hálózatkutató Központjában volt posztdoktori kutató): Az agy strukturális hálózatának modellezése

„Az emlősök agyának mérete sokat változott az evolúció során. A funkcionális területek hálózatának tanulmányozása fontos tényező lehet a különböző fajok összehasonlításakor, ellenben a térbeli elhelyezés, a különböző geometria, a hálózat irányított és súlyozott jellege megnehezítik az összehasonlítást. Kísérleti adatok alapján, a majom agyának hálózatát tanulmányozva pár évvel ezelőtt kimutattuk, hogy a hálózat nagyon sok lokális, globális és súlyozott tulajdonságát meg lehet magyarázni egy egyszerű modell segítségével, amely egy exponenciális távolságszabályra (EDR) épül: az axonok száma exponenciálisan csökken a hosszuk szerint, egy λ rátával. Itt megmutatjuk, hogy a modell érvényes az egér és a patkány agyhálózatára is, csak más csökkenési rátát használva. Az összehasonlítások segítenek feltárni a hálózatok invariáns tulajdonságait, amelyek megmaradnak a különböző fajokban, de ugyanakkor érdekes különbségek is akadnak.”

6. Péntek Máté

(tudományos kutató, Müncheni Műszaki Egyetem, München; 2012-ben a Kolozsvári Műszaki Egyetemen végezte el az építőmérnöki alapképzést): Nyílt forráskódú kutatásfejlesztés: A numerikus szélcsatorna példája

„A szélerő hatását különlegesebb szerkezetekre hagyományosan kísérleti módszerekkel vizsgáljuk, mégpedig egy szélcsatorna segítségével. Ehhez egy nagyobb laboratórium szükséges, mérőeszközökkel, személyzettel. Ezt az elismert és bejáratott módszert szándékozunk numerikus módszerekkel kiegészíteni, esetenként akár helyettesíteni. A jelen kutatás olyan áramlástani és szerkezetmechanikai algoritmikai fejlesztéseken dolgozik, amelyek ezt a hibrid vizsgálati módszert segítik elő. Mindezek a fejlesztések egy nyílt forráskódú szoftverbe kerülnek bele, így az elvégzett kutatás könnyen megosztható, követhető, mások által is használható. Az ilyen munkameneteknek többirányú kedvező hatásuk lehet különböző kutatási területekre, intézményekre, személyekre.”

7. Farkas Csaba

(egyetemi docens, Sapientia EMTE, Marosvásárhelyi Kar, Matematika-Informatika Tanszék, Marosvásárhely; a BBTE Matematika-Informatika Karán végzett, ugyanitt 2014-ben védte meg első doktori tézisét): A differenciálegyenletek világa

„Az előadásban a közönséges és parciális differenciálegyenletek fontosságát szeretnénk kihangsúlyozni a valós alkalmazások esetén. Az előadás első részében különböző matematikai modelleket mutatunk meg, amelyek tanulmányozásához differenciálegyenletek ismerete szükséges. A második részben a jól ismert Schrödinger-egyenlet, illetve az ún. Schrödinger–Maxwell-egyenletrendszert is tanulmányozni fogjuk. A használt módszerek a variációszámítás témaköréből vannak, amely a XX. század második felétől kezdődően fejlődött ki, amelyet ma kritikuspont-elméletnek nevezünk, és amely egy modern, nem szokványos tárgyalási eszköztárat biztosít különböző differenciálgeometriai, illetve nemlineáris differenciálegyenletek tanulmányozásában.”

8. Csata Zsombor

(egyetemi docens, BBTE, Magyar Szociológia és Szociális Munkás Intézet, Kolozsvár; a BBTE szociológia szakán végzett): „Áldás vagy átok?" Etnikai sokféleség és jóléti viszonyok Erdélyben

„Hogy az etnikai sokféleség a társadalom jólétére és a gazdaság fejlődésére nézve jó vagy rossz hatással van, az általában az intézményi környezet sajátosságain múlik. A jól működő demokráciákban sikeresebb a változatos igényű állampolgárok együttműködésének az ösztönzése. A kompetenciák és a készségek sokfélesége, a mássággal való szembesülés általában kreativitást szül, jó hatással van az innovációra és a kölcsönös tanulás mentén azok gyors diffúziójára. A demokrácia intézményeinek a legitimitását viszont nagyban meghatározza, hogy az emberek mennyire rendszeresen és mennyire aktívan vesznek részt azok alakításában, milyen mértékű az adott régióban/országban a civil és politikai részvétel. Annak ellenére, hogy az etnikai-nyelvi sokszínűség a mai napig végigkíséri Erdély történetét, viszonylag kevés a tudományos igényű, módszeres reflexió ezekről a kérdésekről. Előadásunkban azt vizsgáljuk meg, hogy az etnolingvisztikai diverzitásnak, ezen belül pedig sajátosan az etnikai polarizációnak milyen hatása van a helyi gazdaságok fejlettségére és a jóléti viszonyokra Erdélyben, és hogy az állampolgárok politikai és civil részvétele miképpen befolyásolja ezt a hatást.”

9. Szilágyi-Varga Zsuzsa

(tanársegéd, Partiumi Keresztény Egyetem, Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék, Nagyvárad; ): Helynévgyűjtő névszociológia a Partiumban.

„A Debreceni Egyetemen működő Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoporttal és a Partiumi Keresztény Egyetemhez tartozó Partiumi Területi Kutatások Intézetével együttműködve 2016 óta a Partium területén folytatok az onomasztika tárgykörébe tartozó kutatásokat. Az elmúlt két évben tizenegy településen végeztem élőnyelvi és történeti helynévgyűjtést, valamint helynév-szociológiai jellegű felméréseket. A munka első része a különböző településekhez tartozó helynevek összegyűjtéséből, lokalizálásából és rendszerezéséből, a kutatás második szakasza pedig az adatok szociolingvisztikai szempontú elemzéséből állt. A nevek, s ezen belül a helynevek is, sokat elárulnak arról a társadalmi csoportról, amelyhez tartoznak. Éppen ezért nem pusztán összegyűjteni és megőrizni érdemes őket, de a keletkezésükkel, a használatukkal kapcsolatos információk is fontos adalékokkal szolgálhatnak a vizsgált nyelvhasználati jelenségek megértéséhez.”

10. Abod Éva

(egyetemi adjunktus, Sapientia EMTE, Marosvásárhelyi Kar, Kertészmérnöki Tanszék, Sepsiszentgyörgyi Tanulmányi Központ, Sepsiszentgyörgy; 2008-ban végezte el egyetemi tanulmányait): Baktériumok szerepe a mezőgazdaságban

„Napjainkban a mikrovilág célzott alkalmazhatósága a mezőgazdaságban elterjedőben van, mégis tevékenységeikről és működésük feltételeiről kevés információval rendelkezünk. A bakteriális eredetű talajoltóanyagok kifejlesztése többlépcsős folyamaton keresztül történik meg: a baktériumok izolálása, azonosítása, a jótékony tulajdonságaik alapján történő szelektálása, majd a kiválasztott baktériumtörzsekből az oltóanyag előállítása. Kutatásaink során több száz, talajból és rizoszférából izolált baktériumot vizsgáltunk meg, keresve azokat a tulajdonságokat, amelyekkel hozzájárulhatnak haszonnövényeink fokozottabb fejlődéséhez, illetve különböző fertőzésekkel szembeni ellenállóságához. A szelektált baktériumtörzsek hatását laboratóriumi és üvegházi körülmények között ellenőriztük, majd ipari előállíthatóságuk érdekében meghatároztuk azok tenyésztési körülményeit.”

11. László Zoltán

(egyetemi docens, intézetigazgató, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet, BBTE Biológia és Geológia Kar, Kolozsvár): Képletek két ország határán: mit (nem) tudunk a gubacsokról?

„Az élővilágban gyakoriak az együttműködések egymástól rendszertanilag távol álló lények között. Azonban az együttműködéseknél gyakrabban találkozunk a parazitizmussal. Vannak esetek, amikor a másik fél kihasználása igen furcsa szerkezetek képzésén keresztül valósul meg. Ilyen képletek, szerkezetek a gubacsok, amelyek növényi képződmények, azonban kizárólag külső behatásra, különféle állatok jelenléte mellett jönnek létre. Képződésük mechanizmusának rejtélyét máig nem sikerült megoldani, azonban a rendelkezésre álló módszerek tárházának bővülése egyre közelebb visz ennek megfejtéséhez. A lehetséges mechanizmusokat és ezeknek a jövőbeli esetleges alkalmazhatóságát fogom bemutatni, rávilágítva, hogy a növények irányításában egyes élőlények jóval előttünk járnak.”

Borítókép: archív, Rohonyi D. Iván

 

 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Úzvölgyi katonatemető - Csíkszeredában ...
„ Együtt vagyunk, boldogok vagyunk!” - ...
Szecessziós sétára hív a Korzo Egyesület

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Évet zártak Kalotaszeg táncosai
  • Ellehetetlenítik a kolozsvári repteret?
  • „Egymás nélkül sötétben vagyunk…”
  • Nézőpontok
  • Maradt a sötétség