Hatalmi konfliktus, és ami utána marad

Hatalmi konfliktus, és ami utána marad
A kormány tagjai ellen indított újabb ügyészségi eljárás azt erősíti meg, hogy javában zajlik a hatalmi ágak közötti leszámolás. Egyik oldalon a végrehajtói és a törvényalkotói hatalom áll, másik oldalon az igazságszolgáltatás, kiemelten a korrupcióellenes ügyészség, valamint az intézményt támogató titkosszolgálat. Az idei év erről a hatalmi konfliktusról szólt, ami mindent áthatott a belpolitikában azt követően, hogy Sebastian Ghiţă üzletember elkezdett kipakolni az igazságszolgáltatás viselt dolgairól.

Az igazságszolgáltatás berkeiben is hatalmas a feszültség. A bírák nyugdíjazási kérelmei, az igazságszolgáltatási felügyelet kötelékéből kiszivárogtatott felvétel – amelyen egyik ügyész a társával folytatott beszélgetést rögzítette –, mind azt hivatott alátámasztani, hogy a bírák és az ügyészek között is megoszlanak a vélemények arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség korrektül végzi-e tevékenységét. Ráadásul az elmúlt napokban bíróságok elnökei szólaltak meg a közösségi oldalakon és fejezték ki aggodalmukat azzal kapcsolatban, ami az igazságszolgáltatásban történik.

A kormánykoalíció összezárt Sevil Shhaideh miniszterelnök-helyettes és Rovana Plumb európai alapokért felelős miniszter körül. Világossá tette, nem hajlandó eleget tenni az ügyészek kérésének, és nem teszi lehetővé, hogy vizsgálat induljon a Belina-tóról szóló kormányhatározat ügyében. Ha az ügy időzítését nézzük, akkor tökéletesen illeszkedik abba a vízióba, amit Laura Codruţa Kövesi főügyész felvázolt egy korábban kiszivárogtatott beszélgetésben. E szerint a DNA csak úgy tudja megőrizni népszerűségét, ha miniszterek, kormánytagok, egyszóval nagyhalak ellen indít vizsgálatot.

Prémium tartalom

Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!