Párbeszédet folytatnának a román politikummal az autonómia-igényekről
Néhány hónappal ezelőtt az erdélyi magyarság autonómiaigényét először megszövegező 1992-es Kolozsvári Nyilatkozat 25. évfordulója alkalmával merült fel annak ötlete, hogy az erdélyi magyar politikai pártoknak olyan állásfoglalást kellene megfogalmazniuk, amely tartalmazza az elmúlt 28 év törekvéseit – mondta el Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A politikus úgy vélte, az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat centenáriumának esztendeje kiváló alkalom arra, hogy újra párbeszéd induljon a többségi román társadalommal az erdélyi magyarság jogos autonómiaigényéről. Kifejtette, voltak időszakok, amikor az autonómia kérdésköre – látszólag – megosztotta az erdélyi magyar politikai szervezeteket, de a lényeget, az alapelveket tekintve nem volt reális konfliktus az álláspontok között. A politikai szereplők továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a tömbben élő magyar közösségeket területi autonómia, az elszigetelt magyar többségű településeket önkormányzati autonómia, az etnikailag vegyes közegben élő magyarokat pedig kulturális autonómia illesse meg.
„Az autonómia a megoldás kulcsa” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Amiképpen az intézményes autonómiaformák bizonyítottan megoldást jelentettek Európa számos országában, megoldást jelenthetnek Romániában is – állapította meg az RMDSZ elnöke. Hozzátette: a magyar politikai szereplőknek 2018-ban is „őszintén kell beszélniük, meggyőzniük a román társadalmat arról, hogy a magyarság által igényelt autonómia nem vesz el tőlük semmit; ellenkezőleg, ha a magyar közösség az országban otthon érzi magát, attól a teljes társadalom gazdagabb lesz.” Kelemen Hunor szerint az autonómiatörekvések törvényi, közigazgatási módozatait racionális érvek mentén zajló párbeszéd nyomán meg lehetne valósítani.
Biró Zsolt, az MPP elnöke ígéretesnek tartotta, hogy 25 évvel a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása után a három magyar párt „egy asztalhoz tudott ülni” és meg tudták erősíteni a romániai magyar közösség 1992-ben kinyilvánított autonómiaigényét. Hangsúlyozta, az idén tízesztendős MPP a tavalyi kongresszus óta az erdélyi magyar párbeszéd, a konszenzusra jutás fontosságát hirdeti.
Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke elmondta: a pártok az állásfoglalás aláírását megelőzően is egyeztettek még érzékeny kérdésekről, de az a tény, hogy az alapelvek tekintetében sikerült egyetérteniük, azt jelzi, hogy az autonómia az erdélyi magyarok egységes követelése. – Az autonómiaigény kinyilvánítása egyébként a legfőbb lojalitási nyilatkozat Románia felé, amit a magyarság adhat – emelte ki Szilágyi Zsolt. A 100 éve megalakult román állam ugyanis autonómiát, önrendelkezést ígért a magyar közösségnek, amelyet az mindmáig nem kapott meg. Mindamellett a magyarok továbbra is törvénytisztelő, adófizető polgárai az országnak, demokratikus eszközökkel küzdenek jogaikért, jövőjüket Románia kereteiben képzelik el – fejtette ki a politikus. – Szerintünk Románia jobbá tehető, olyan országgá változtatható, amelyben Erdély magyarsága is otthon érzi magát – hangsúlyozta a politikus.
Úgy vélte, az elmúlt időszak autonómia-vitáinak is megvolt a maguk helye, beleillettek a társadalom sokszínűségébe; a most aláírt hárompárti megállapodás hosszadalmas tárgyalássorozat eredményeként jöhetett létre, amelynek kidolgozásába az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is bekapcsolódott, lévén ezek az „autonómiatörekvések igazi szellemi műhelyei.” Az állásfoglalást végső soron a pártok írták alá, mivel a „politikusok dolga, hogy képviseljék az alapelveket” – részletezte az EMNP elnöke. – Ez most az összefogás, az egyetértés és a közös célok kinyilatkoztatásának pillanata, és a jövőben is arra kell törekednünk, hogy ezt a célt közös akciókkal támasszuk alá – hangsúlyozta Szilágyi Zsolt. Szerinte a román politika „megérett már arra, hogy épkézláb párbeszédet lehessen folytatni” arról, hogy a jövőre nézve milyen szerepet szánnak a romániai magyarságnak. „Az autonómia megmaradásunk záloga”, Európa története pedig számos példával szolgált már arra, hogy ennek milyen megoldásai léteznek – jelentette ki az EMNP elnöke.
Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor elmondta: az elmúlt 27 évben több autonómiatervezet született, a Székely Nemzeti Tanácsé kétszer volt már a parlament előtt, és kétszer vetették el. A Kulcsár-Terza József MPP-s képviselő által decemberben újraiktatott dokumentumra utalva kijelentette: nem az a kérdés, hányan írják alá a parlamentnek benyújtott törvénytervezetet, hanem hogy hányan szavazzák meg. – Az RMDSZ-frakciók minden autonómiatervezetet megszavaznak, attól függetlenül, hogy egy képviselő írta alá, vagy maga kormány terjesztette be – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Mint mondta, az SZNT által megszövegezett dokumentum mellett a kulturális autonómia tervezete is újra a parlament asztalán van, lesz alkalom tehát a témáról vitázni, az érveket felsorakoztatni. Az RMDSZ képviselői vállalják, hogy valamennyi parlamenti csoporttal ismertetik az autonómia-elképzeléseket, és próbálják meggyőzni a román politikai pártokat elfogadásuk jelentőségéről – jelentette ki Kelemen Hunor.
Említést tett arról is, hogy az RMDSZ és az MPP által közösen kidolgozott autonómiatervezet a dél-tiroli autonómia-megoldásra hasonlít, de a javaslatot nem terjesztették még be, ennek ugyanis előfeltétele Románia alkotmányának módosítása oly módon, hogy az lehetővé tegye a régiók kialakítását.
Újságírói kérdésre Biró Zsolt elmondta: Kulcsár-Terza József az SZNT „parlamenti küldötteként becsületbeli kötelességének”, választási programjában felvállalt ígéretének tett eleget, amikor egyénileg benyújtotta a területi autonómiatervezetet. Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt újságírói kérdésre egyaránt megerősítette, a magyar kormány egyáltalán nem gyakorolt nyomást a pártokra a megegyezés aláírása érdekében.
Közös állásfoglalás az autonómia-elképzelések összehangolásáról
Száz évvel a Gyulafehérvári Nyilatkozat után, a román kormányok évszázados asszimilációs politikája ellenére az erdélyi magyarság az önazonosságához és a kulturális örökségéhez ragaszkodó, életerős és értékteremtő nemzeti közösség maradt. Bár a megmaradásért vívott küzdelem a közösségi energiáink jelentős részét felemésztette, és mind számban, mind arányokban megfogyatkoztunk, az erdélyi magyar társadalomban van még tartalék a szellemi és gazdasági gyarapodásra, amennyiben sikerül megteremteni alapvető közösségi jogaink politikai, jogi és közigazgatási kereteit, a közösségi autonómiák közjogi rendszerét.
Az elmúlt száz év tapasztalatai alapján, 25 évvel korszakos programadó dokumentumunk, a Kolozsvári Nyilatkozat megszületését követően, annak szellemiségét meggyőződéssel valljuk: nemzeti identitásunk megőrzése és továbbadása, kultúránk fejlesztése, számbeli kisebbségi létünk teljes jogú polgárként való megélése csak a közösségi autonómiák intézményrendszere által biztosítható. A széleskörű autonómia a román többség érdeke is, hiszen a magát biztonságban tudó közösség alkotó ereje megsokszorozódik, így az általa előállított javak az egész ország gyarapodását szolgálják.
Száz évvel a Gyulafehérvári Nyilatkozatban foglaltak után készek vagyunk egy új kezdetre: az ország fejlődése, a közös jövőnk érdekében találjunk együtt megoldásokat a közösségeinket megosztó kérdésekre. Céljaink nem sértik a románok jogait, de azt is tudjuk, hogy törekvéseinket csakis a többség támogatásával tudjuk megvalósítani – ehhez ajánlunk partnerséget, és kérünk tiszteletet.
Mi, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői, választásokon szerzett politikai felhatalmazásunk felelősségének tudatában, az erdélyi magyarok közösségként való megmaradása érdekében megfogalmazott autonómia-elképzelések összehangolását elősegítendő a következő alapelvekben állapodunk meg:
- Az erdélyi magyarok eltérő interetnikus viszonyaik, eltérő lehetőségeik, jövőképük tekintetében különböző típusú autonómiaformákat igényelnek: regionális autonómiát a tömbben élőknek, önkormányzati autonómiát a magyar többségű településeinknek és kulturális autonómiát minden romániai magyarnak.
- A székelyföldi területi autonómiát annak történelmi határai között autonóm régióként képzeljük el. Döntéshozó testületének regionális jogszabályalkotói és végrehajtói hatáskörökkel kell rendelkeznie az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás, a gazdaság és a saját közigazgatás kiépítése és működtetése terén, továbbá azokon a területeken, amelyek a régió gazdasági fejlődése és önigazgatása szempontjából szükségesek. A magyar nyelvnek jogállását tekintve a régión belül egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel. Hisszük, hogy a székelyföldi közigazgatás akkor lehet emberközpontú és hatékony, ha felépítését tekintve az azóta eltelt időszak változásainak figyelembevételével az egykori székely székekre alapoz. Az autonómia intézményei a demokrácia alapvető értékeinek és szabályainak tiszteletben tartásával jönnek létre.
- Közös célunk az erdélyi magyarok több mint egyharmadának otthont adó Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű – közigazgatási jogállásának kialakítása.
- A kulturális autonómia az erdélyi magyarok összességének önkormányzatát jelenti az oktatás, kultúra, tájékoztatás terén, valamint azokon a területeken, amelyek a nemzeti identitás megőrzése és továbbadása, a közművelődés fejlesztése szempontjából meghatározóak. A kulturális autonómia alapvető közösségi jog, ennek törvény általi elismertetése és intézményrendszerének kiépítése az egyetlen életképes megoldás Erdély különböző régióiban számbeli kisebbségben – helyenként szórványban – elő közösségeink nemzeti identitásának megtartására és szülőföldjén való boldogulására.
Arra törekszünk, hogy a közösen elfogadott alapértékek és kitűzött célok mentén a különböző közösségi autonómiaformák törvényi keretének megteremtése érdekében olyan törvénytervezetek kerüljenek a román törvényhozás elé, amelyek a lehető legszélesebb politikai és társadalmi támogatást élvezik.
Meggyőződésünk, hogy az erdélyi magyarság jövője, és az ennek szervezeti keretet nyújtó közösségi autonómiaformák tekintetében kialakított konszenzus hozzájárul közösségeink megmaradásához, gyarapodásához, szülőföldön való boldogulásához.
Ennek szellemében az együttműködést az egyes konkrét kérdésekben tovább folytatjuk.
Kolozsvár, 2018. január 8.
