Gyermekvállalás és munka, avagy a romániai nők helyzetéről
A kolozsvári nők 29 évesen vállalnak első gyereket
A kolozsvári nők 29 évesen vállalnak első gyereket
Vissza

Gyermekvállalás és munka, avagy a romániai nők helyzetéről

Karrier vagy gyerek, munka és család – ezek a 21. századi nők legnagyobb dilemmái. Erre vonatkozó érdekes adatok derülnek ki az Országos Statisztikai Hivatal által közzétett, 2017-re vonatkozó demográfiai összefoglalóból, amely ugyanakkor a vidéki és városi környezetben élő nők közti hatalmas különbségekre is rávilágít: például, míg a városi nők egyre későbben és egyre kevesebb gyereket vállalnak, addig vidéken már 25 éves kor előtt szülnek a nők, és ott sokkal gyakoribbak a többgyermekes édesanyák. Másfelől, bár számuk szépen csökkent, még mindig sok Romániában a gyermekanya. Végül, igen érdekes adatok derülnek ki egy másik, szintén a statisztikai hivatal által közzétett dokumentumból: a munkaadók „nem nézik jó szemmel”, ha az alkalmazásukban levő édesanyák vagy édesapák családi okokra hivatkozva szabadnapot kérnek – tehát azok, akik mégis otthon maradnak, ha például lázas a gyerek, az állásukat kockáztatják.

Egyre nehezebb döntés a gyermekvállalás, amelyet a karriertervek, illetve a gyermek erre gyakorolt hatása befolyásol leginkább – derül ki az Országos Statisztikai Hivatal (INS) által közzétett felmérésből. Az elemzés arra is rávilágít, hogy egyre jobban kitolódik a nők gyermekvállalási korhatára: 2017-ben például átlagosan 27,1 évesen szültek először a nők, míg 2005-ben még több mint két évvel korábban, 24,9 évesen vállalták az első gyerkőcöt. 

Ám ez az átlag eltérő értékeket mutat az ország különböző térségeiben – derül ki a statisztikai hivatal által kiadott, a 2017-es évi demográfiai változásokat taglaló elemzésből. A felmérés rávilágít arra, hogy az országos átlagos életkor alatt vállalják az első gyermeket az északkeleti (26,3 év), délkeleti (26,5), dél-munténiai (25,8), délnyugat-olténiai (26) és az ország központi területén (26,7) élő nők, míg az átlagnál kicsit később az ország délnyugati (27,4) és északnyugati területén (27,2) élő nők szülnek. A legidősebb korban a bukaresti és Ilfov megyei nők vállalnak gyereket: a fővárosban és környékén átlagban 30,1 évesen szülnek először. A kolozsvári anyák csak kicsivel „maradnak” le a bukarestiektől: Erdély fővárosában az első gyermeket átlagosan 29 éves korban vállalják. 

Nagy különbségek vannak ugyanakkor a városi és vidéki környezetben élő nők gyermekvállalási kora között: a vidéken lakók az első gyereket már 25 éves koruk előtt megszülték 2017-ben – átlagosan 24,6 évesen –, míg az urbánus környezetben élők csak 28,7 évesen hozták világra az első gyereket. 

A statisztikai hivatal ugyanakkor a 2017-ben szülő összes nő átlagéletkorát is kiszámolta, függetlenül attól, hogy az első vagy éppen a nyolcadik gyermekét hozta világra. Az adatokból kiderül, a szülő nők átlagéletkora 28,6 év volt, ám ez az érték is eltéréseket mutat vidéken és városon: előbbinél az átlag 27, utóbbinál 29,8 év volt. A 2017-ben született gyermekek kétharmadának (119 131 gyermek) az édesanyja 20 és 34 év közötti volt, az édesapja pedig 25 és 39 év közötti – olvasható ugyanakkor a felmérésben.

Egy, a statisztikai intézet által közzétett közlemény ugyanakkor felhívja a figyelmet a kitolódott korhatár negatív következményeire is. Mint írják, 30 év fölött rendkívüli mértékben csökken a termékenység, ugyanakkor a spontán vetélés kockázata megnövekszik. A 35 éves korban szülő nők esetében triplájára nő a Down-szindróma veszélye a 20 éves korúakhoz képest – teszik hozzá.

2017-es évi termékenységi ráta kor és lakókörnyezet szerint (az Országos Statisztikai Hivatal grafikái)

Dolgozni dupla műszakban – anya és alkalmazott

Az egyre későbbi gyermekvállalást bizonyítja az is, hogy a 2017-ben született gyerekek 41,1%-ának az édesanyja legalább 30 éves volt a szüléskor (ez az arány 2016-ban 39,5% volt). Ebben az esetben is eltéréseket mértek a városi és vidéki környezetben élők között: városon a gyerekek szinte fele született legalább 30 éves nőtől, míg ez az arány vidéken csak az újszülöttek egyharmadára volt érvényes. 

Ugyanakkor a statisztikai hivatal éves demográfiai elemzéséből az is kiderül, hogy a 2017-ben szülő nők 55% munkavállaló volt, 37%-uk pedig háztartásbeli. Ebben az esetben is lakhelytől függő eltéréseket azonosítottak a statisztikai hivatal munkatársai: 10 városi gyerekből 7-nek az édesanyja dolgozik, míg a vidéki gyerekek esetében ez kevesebb mint négy anyukára érvényes. A vidéken élő anyáknak tehát több mint fele, 53,9%-a háztartásbeli, amely arány városon 23%-ot ér el csak. A legtöbb gyerek egyébként olyan családba született, ahol mind a két szülő munkavállaló.

A 2016-ban és 2017-ben született gyermekek száma, lakókörnyezeti és év szerinti lebontásban

 

Az elemzés arra is rávilágít, hogy a házassági eskü letétele után szinte rögtön gyereket vállalnak a friss házasok: 2017-ben tízből hét újszülött házasságban jött a világra, ezeknek a gyerekeknek pedig szinte fele a házasság első két évében született. 

A 2017-ben született gyermekek szinte fele, 99 129 elsőszülött volt, második és harmadik gyerekként pedig összesen 78 088 gyermek született. Nagyobb arányban születtek első gyermekek a városi környezetben, ahol tíz újszülöttből hat volt első gyerek, ez az arány vidéken a született gyerekek felét sem tette ki. Harmadik, negyedik stb. gyerekként összesen 14 477-en születtek 2017-ben, ezek jelentős hányada, 68,3%-a vidéki környezetben jött világra – derül még ki a felmérésből.

A születési arányszám 2017-ben 1000 lakosra 8,6 gyermek volt; a szám vidéken magasabb, mint városon: előbbinél 8,9, utóbbinál 8,4 újszülött „jutott” egy lakosra. A legtöbb gyerek 1000 lakosra – 12 – Ilfov megyében született, a legkisebb születési arányszámot Brăila és Krassó-Szörény megyékben mérték (6,6), de Teleorman megyében sem érte el a 7-et. Magas születési arányszámmal (nagyobb mint 9) a következő megyék rendelkeznek: Bihar, Beszterce-Naszód, Brassó, Kolozs, Konstanca, Kovászna, Hargita, Iaşi, Maros, Szilágy, Szeben, Suceava, Temes, illetve Bukarest.

Évről évre kevesebb gyermek születik

Magas a gyermekanyák aránya 

Ám nem mindenhol tolódott ki a gyermekvállalási arány: a demográfiai felmérés arra is rávilágít, hogy 2017-ben 18 656 nő szült 19 éves kora előtt, közülük 698 lány a tizenötödik életévét sem töltötte be az első gyermeke születéséig. Igaz, az előző évekhez viszonyítva a gyermekanyák száma csökkent, 2016-hoz viszonyítva például szinte 1500-zal. A munkaügyi minisztérium tavaly novemberi közlése szerint összesen 889 gyermekanya részesül gyermeknevelési támogatásban Romániában. Mint akkor mondták, csupán ennyi anya felelt meg a jogosultsági feltételeknek, például annak, hogy járt valamilyen iskolai nappali képzéseire, ahogy ezt a törvény előírja. A minisztérium hozzátette: a 2017-ben elfogadott működési és szervezési szabályok értelmében a szociális központok különböző szolgáltatásokkal várták a fiatal anyákat, mint például családkonzultációk, gyermeknevelési szolgáltatások. Ugyanakkor számos prevenciós program is működik az országban, a SERA Románia szervezet 28 szociális és gyermekvédelmi főigazgatósággal partnerségben szervezett nem kívánt terhességet megelőző programokat, és bevezették az iskolákban azokat az egészségügyi órákat, ahol a szaporodásról és szexualitásról tájékoztatták a diákokat. A World Vision Románia egy 2016-ban indított, hároméves program során pedig a rurális környezetben élő, sérülékeny nőket támogatta, három megye – Dolj, Vaslui és Vâlcea – 30 közösségében élő 15 000 nőnek nyújtott támaszt.

A 2017-ben született gyermekek szüleinek életkora 

 

Az anyák maradnak otthon gyereket nevelni 

Az intézet által közzétett dokumentum korántsem mond újdonságot azzal, hogy Romániában, noha a szülők között a nevelést illetően egyre inkább egyenlőség figyelhető meg, továbbra is inkább az anyák mennek el gyermeknevelési szabadságra, és nem az édesapák: a férfiaknak mindössze 2,9%-a volt gyermeknevelési szabadságon, de csupán az apukák 1,5%-a töltötte otthon a GYES teljes idejét. Az apukák tehát azok, akik leginkább dolgoztak a kisgyermek mellett: a kisgyerekes édesapák 97,7% dolgozott. Ezzel ellentétben, állítják az intézet munkatársai, 2010-ben az édesanyák 73,5%-a maradt otthon az újszülöttel a GYES teljes időtartama alatt. 

Nehéz lavírozni a család és a munkahely között 

Az INS ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy a romániai munkaerőpiac még mindig rendkívül merev, a munkahelyek váltásának egyszerűsége, avagy a flexibilis munkaprogram lehetősége messze elmarad más európai országokhoz viszonyítva. Családi okokra hivatkozva hiányozni a munkából negatív következményekkel járhat a munkahely megtartásában, ezért a munkavállalóknak bizonyos kötelezettségeik ellátására gyakran kell pihenő- vagy betegszabadságot kivegyenek – hangsúlyozza a dokumentum. Példaként felhozzák, hogy 2005-ben az alkalmazottaknak mindössze 38,9%-a tudott családi okokra hivatkozva szabadnapot kivenni. Ez az arány idővel javult: 2010-ben már 52%-ra emelkedett, ám a növekedés mértéke ezután lelassult, és nyolc év alatt mindössze 3,4%-al nőtt, így 2018-ban az alkalmazottak 55,4%-a tudott szabadnapot kivenni családi okok miatt – például, ha lázas lett a gyermek. 

Ugyanakkor, a felmérések teljes ideje alatt kimutatható, hogy azon alkalmazottak között, akik szabadnapot vehettek ki családi okok miatt, nagyobb arányban vannak nők, mint férfiak: 2005-ben az alkalmazásban levő férfiak 35,2%-a kapott szabadnapot, míg a nők 43,2%-a, 2018-ban pedig a nők  59,1%-a szemben a férfiak 52,3%-ával. A nők leggyakrabban olyankor kapnak szabadnapot, ha 15 évnél fiatalabb gyerekük van, vagy gondoznak egy másik személyt.

Az elmúlt években ugyanakkor javult annak a lehetősége is, hogy a családos alkalmazottak rugalmasabbá tehessék munkaprogramjukat. 2005-ben az ilyen felelősséggel rendelkező munkavállalók 34,6%-a tudta módosítani munkaprogramjának kezdeti és végső időpontját, ez 2010-re 49,6%-ra emelkedett, majd 2018-ra 47%-ra csökkent. Az INS felhívja arra is a figyelmet, hogy 2018-ban az alkalmazottak 20,8%-nak megszokottá vált, hogy módosítsa a munkaprogramját – ez az arány 2005-ben csak 4,9% volt. Az arány a nők esetében kedvezőbb: a családos női alkalmazottak 52,2%-a dolgozik rugalmas munkaprogrammal.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Nyolcaddöntőbe jutott Simona Halep
Australian Open - Babos és Fucsovics a ...
Lehullt a vakolat az Első Magyar ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Történelmi látogatás
  • Visszahelyeznék a Sissi-szobor ...
  • „Ahogyan élek, az a hazám”
  • Még nincs vége
  • Szépen hangzó szavak mellett jó ...