Gyereknek gyereke: román a legtöbb kiskorú anya az unióban
Évek óta szünetel az ingyenes fogamzásgátló program
Évek óta szünetel az ingyenes fogamzásgátló program
Vissza

Gyereknek gyereke: román a legtöbb kiskorú anya az unióban

Tízből négy kiskorú anya román az Európai Unióban, vagyis kis híján minden második: a 15 évesnél fiatalabban anyává váló európai lányok 41%-a román állampolgár. A legfrissebb végleges adatok 2017-esek: abban az évben 383 hazai újszülött kiskorú anyától született, és volt olyan kislány, aki másodszor is teherbe esett, két évvel ezelőtt további 11 bébi ugyanis kiskorú anyjának második gyermekeként látta meg a napvilágot. A román Országos Statisztikai Hivatalnak a fentiekkel ellentétes adatai még sokkolóbbak: ezek szerint 2017-ben 743 csecsemő született kiskorú anyától. A kiskorúak körében előforduló terhességek nem is annyira ritkák, mint talán gondolnánk, a születéseken kívül 2017-ben Romániában további 289 terhesség történt kiskorú lányoknál, ennyi alkalommal végeztek abortuszt 10–14 éves gyerekeken. Pénzhiány miatt több mint 4 éve szünetel az országos program, amelynek keretében a fiatalok ingyen kaphattak fogamzásgátlót.

Gyerekkorunkban járta egy családi történet a távoli rokonságból egy nagyon ifjú párról, ahol nemcsak az anya, hanem az apa is kiskorú volt, így a „férfiú” ugyan sem munkába, sem kocsmába nem járt, cserébe egészséges gyerekhez illő módon korcsolyázni ment a jégpályára, miközben kiskorú felesége otthon nyűglődött a babával. Azt nem tudni, milyen is volt az a házasság, de a helyzet minden furcsasága ellenére a fiatalok kitartottak egymás mellett, és végső soron szépen felnevelték meglepetésgyereküket. Egy másik ismerős 36 évesen lett nagyapa, és ez is csak körülbelül harmincéves sztori. Hasonló kivételes példákat mindenki ismer, de a fenti kettő még a hazai rendszerváltás előtt történt, amikor születésszabályozás gyakorlatilag nem létezett, fogamzásgátlót árulni törvényellenes volt, az abortuszt pedig tiltották. Azóta jókkal és rosszakkal megnyílt a világ, és ma már a fogamzásgátlásnak számtalan módja közül válogathatunk. Ennek ellenére több száz kiskorú esik teherbe még napjainkban is, amikor viszont már az is egyre elterjedtebb jelenség, hogy a nők később vállalnak gyermeket – talán ezért is erőteljesebb a kontraszt a két helyzet között. Az oktatáshoz is egyre többen férnek hozzá, ugyanakkor a sok hasznos információval is szolgáló internet egyre szélesebb körben elterjedt, úgy gondolhatnánk hát, hogy a hivatalosan hiányzó, egy-egy beszélgetés erejéig hely­l­y­el-közzel felvállalt iskolai szexuális felvilágosítás ellenére a mai fiatalok tájékozottabbak. Sokan mégsem tudják, hogyan járjanak el, ha fogamzásgátlást szeretnének. Az adatok sem azt mutatják, hogy bölcsebben tudnak eljárni a szexuálisan aktív kiskorúak: az 1990-től elérhető statisztikák szerint a rendszerváltás után nemhogy csökkent volna, hanem a 2010-es évek közepére megduplázódott a 10–14 évesek körében a szülések száma. (Vagy csak pontatlanok lennének a hazai statisztikák...?)
A kiskorú anyák jelensége rendkívül összetett, mind az okai, mind a következményei tekintetében. Esetükben gyakoribb a koraszülés kockázata (ez a csecsemőhalandóság egyik fő oka), annál is inkább, hogy a 18 évesnél fiatalabb anyáknak a fele soha nem járt nőgyógyásznál – pedig szakorvosi támogatással a koraszülések háromnegyede megelőzhető. A Salvaţi Copiii szervezet 2018-as elemzése rámutat: az anya egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférése és hiányos egészségügyi ismeretei közvetlen összefüggésben állnak a korai terhességgel, az anya fiatal kora egyben részleges érzelmi és társadalmi fejlődést is jelent. A kiskorú anyák nemcsak a saját egyéni helyzetük, illetve a közösségük tekintetében jelentenek kockázatot (koraszülés, alacsony beoltási arány, hátrányos társadalmi helyzet stb.), hanem az ilyen sérülékeny közegbe születő gyermekek számára is. Magyarán: az a kiskorú, akinek gyereke lesz, többnyire otthagyja az iskolát, ahova valószínűleg soha vissza nem tér, nem tanul szakmát, így szakképzetlen dolgozóként igen beszűkülnek később a munkaerőpiaci esélyei.

Van 14 éves, aki már kétszer szült

A 10–14 évesek korcsoportjánál 2017-ben Romániában 383 első szülést jegyeztek, és 11 kislánynak született második gyereke. Az Eurostat adataihoz képest a román Statisztikai Hivatal szerint 2017-ben 743 újszülöttet 10–14 éves anya szült. A két adat közötti hatalmas eltérésre az lehet a magyarázat, hogy nem ugyanazzal az adatforrással dolgozott a két intézmény. Az Eurostat az önkormányzatok anyakönyvi hivatalainak adataival dolgozott, a Statisztikai Hivatal statisztikáit ismertető honlapon nem sikerült rábukkannunk arra az információra, hogy milyen forrásból származó adatokkal dolgoznak. Akárhogyan is, ha csak az optimistább uniós adatot tekintjük, Románia akkor is listavezető a kiskorúak szülései tekintetében: a sorban következő Bulgáriában hozzánk képest 129, Franciaországban 115 kiskorú szült először 2017-ben, míg Magyarországon 36. A 15–19 évesek tekintetében sem sokkal jobb a helyzet, bár Románia itt a második helyen áll 12 641 első szüléssel. Csak Nagy-Britannia előz meg bennünket (14 749-cel), de ez a mintegy kétezres különbség elenyésző, ha azt nézzük, hogy a brit sziget lakossága több mint háromszorosa a Romániáénak. Egyébként a 15–19 évesek első szülése tekintetében utánunk Franciaország és Németország jön, mindegyik valamivel több mint 10 ezerrel. Bulgáriában ez a szám közel 4 ezer, Magyarországon valamivel több mint 3500.
Érdekes okfejtésekre kínálnak lehetőséget a román Statisztikai Hivatal utóbbi harminc évre szóló adatai: azt írják, hogy Romániában 1990-ben 580 alkalommal szültek kiskorúak, 1996-ban csak 432-szer, majd ez a szám azóta szinte folyamatosan növekedett, mígnem 2013-ban elérte a 816-ot. 2003-ban egy olyan kiskorú is akadt, aki a harmadik gyermekét szülte, és nem végleges adatok szerint egy ilyen anyuka akadt 2018-ban is.

A szexuálisan aktív 15–19 éves tinédzserek több mint fele (54,4%-a) nem használ fogamzásgátló módszereket, derült ki egy felmérésből, amelyet 46 alacsony és közepes jövedelmű országban végeztek. Romániában 2017-ben 289 abortuszt végeztek 15 évesnél fiatalabbakon, ez jelentős fejlődést jelent 2013-hoz képest, amikor viszont 664-et. Az Eurostat adatai szerint a 15–19 éveseknél 2017-ben 5267 abortuszt végeztek (2008-ban közel 14 ezret).

A születésszabályozás témájában a romák helyzetét vizsgálja idei tanulmányában az Informa csoport tudományos kutatásokat támogató és megjelentető Taylor @Francis csoportja. A szerző a 2010-es évek derekán 11 hónapot töltött roma közösségekben, szociális munkások mellett, és több interjút is készített roma asszonyokkal, köztük olyan harmincévessel, aki hét gyermekével és apjukkal egy szobában élt. A nő elmondta, a hatodik gyermeke megszületése után kezdett fogamzásgátlót szedni, ám amikor egy hónapban nem volt pénze megvásárolni, azonnal teherbe esett. A tanulmány hangsúlyozza, hogy az átlagos lakossághoz képest a romák sokkal nehezebben jutnak fogamzásgátlókhoz, sokszor azért, mert nem tudják, hogyan kaphatnák meg ingyen, pénzük pedig nincs rá.

Sok családban még mindig tabutéma a szex

A kétezres években is működött, de pénzhiány miatt mintegy négy éve már teljesen megfeneklett az a program, amelynek keretében ellenőrzőjük, diákigazolványuk felmutatásával a családtervező központokban ingyen fogamzásgátló szerekhez juthattak a fiatalok. Egy másik lehetőség felkeresni a háziorvost, szakorvost, amivel egy felmérés szerint csak a fiatalok 24%-a él.

– Hozzám sem jönnek a fiatalok tájékozódni, a szüleikkel nem beszélnek erről, és akkor marad a Google, ami nem mindig a legjobb tanácsadó, de ettől a diákok ügyesnek és tájékozottnak gondolják magukat. Egyetlen megoldásnak az iskolát látom, ott lehet és kell elérni a fiatalokat felvilágosító beszélgetésekkel. És nemcsak egyszer kell elmondania a biológiatanárnak, hanem beszéljen róla az osztályfőnök, a pszichológus, ugyanakkor meg kéne hívni olyanokat, akik átestek például abortuszon, esetleg fiatalon gyerekük lett, mesélnének nehézségeikről, arról, hogyan boldogultak, ily módon a diákok a védekezés nélküli szexuális élet következményeivel is szembesülhetnének – mondta el kérdésünkre Vajas Tímea háziorvos.

A fiatalok több mint fele egyáltalán nem beszél a szüleivel szexualitásról, 28%-uk szégyellné, csak 12%-uk tájékozódik ilyen kérdésekben a családtagjaitól, és 12%-uk inkább a barátaival beszél erről. A fiatalok 80%-a úgy véli, a szexuális nevelést az iskolában kéne tanítani.

– Sajnos nálunk a prevenció mindig a legutolsó helyre kerül, pedig olcsóbb lenne, tehát a pénzhiánnyal küszködő román egészségügy számára is jobban megérné. Az iskolában egyáltalán nem fordítanak figyelmet az egészségügyi nevelésre, pedig ezt külön tantárgyként kéne tanítani, és ezzel nagyon sok problémát megelőzhetnénk. A legalapvetőbb kérdésekkel kellene kezdeni, mint a helyes kézmosás, fogmosás, bár sokak számára nem egyértelmű, hogy ezeket is tanítani kellene. Ez nem hoz azonnali változást, de hosszú távon nagyon hasznos lenne – mondta Fehér Gabriella háziorvos, aki két kezén meg tudja számolni, hányszor kereste fel fiatal fogamzásgátlási ügyben. Ilyen esetben 14 éves kor alatt a törvény a szülő jelenlétét is kötelezővé teszi, nem lehet tehát „megspórolni” azt, hogy a kiskorú legalább az egyik szülőjével is beszéljen a témáról. – Egyszer fordult elő, hogy szülői kísérettel érkezett ilyen kéréssel egy kiskorú, de többnyire még mindig nagyon tabutémaként kezelik sok családban ezt a kérdést, pedig mennyivel hasznosabb lenne nyíltan és őszintén beszélni erről. A téma a társadalom szintjén is tabunak számít, ezt jelzi az is, hogy ha bensőségesebb a fiatal viszonya a háziorvossal, akkor inkább idegen orvost keres meg, amikor fogamzásgátlót szeretne – mondta az orvos.

A 16–24 éves fiatalok 61%-a úgy gondolja, kellőképpen tájékozott a fogamzásgátlási módszereket illetően, és csak 50%-ukat foglalkoztatja a szexuális egészségük. Ezzel együtt még mindig élnek a fiatalok körében a hamis mítoszok, miszerint a fogamzásgátló felborítja a hormonháztartást (53%) és hizlal (29%), hosszú távú szedése megnehezíti a teherbeesést (42%), az óvszer csökkenti az élvezetet (46%), nem keletkezik terhesség megszakításos együttlét esetén (36%).

Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017-ben régiónkban 75 kiskorú szült: Szeben megyében 27, Szilágy megyében 18, Fehér megyében 15, Kolozs megyében 11, Beszterce-Naszód megyében 4. Ugyanakkor Szeben megyében 491, Kolozs megyében 364, Beszterce-Naszód megyében 317, Fehér megyében 300, Szi­lágy megyében 285 babát szültek 15–19 évesek.

2017-ben húszévesnél fiatalabb anyukája volt a bulgáriai elsőszülöttek 12,5%-ának, a román elsőszülöttek 12,1%-ának és a magyar elsőszülöttek 8,5%-ának, a skála másik végén 2%-osnál kisebb aránnyal találjuk Dániát (1%), Olaszországot és Szlovéniát (1,1–1,1%), Hollandiát (1,2%), valamint Luxemburgot és Svédországot (1,4–1,4%).


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

VIDEÓ - Baleset a Béke téren
Ravi Shankar, „India nemzeti kincse” ...
Motoros futárok segítségét is lehet ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ