Évek óta szünetel az ingyenes fogamzásgátló program
Gyerekkorunkban járta egy családi történet a távoli rokonságból egy nagyon ifjú párról, ahol nemcsak az anya, hanem az apa is kiskorú volt, így a „férfiú” ugyan sem munkába, sem kocsmába nem járt, cserébe egészséges gyerekhez illő módon korcsolyázni ment a jégpályára, miközben kiskorú felesége otthon nyűglődött a babával. Azt nem tudni, milyen is volt az a házasság, de a helyzet minden furcsasága ellenére a fiatalok kitartottak egymás mellett, és végső soron szépen felnevelték meglepetésgyereküket. Egy másik ismerős 36 évesen lett nagyapa, és ez is csak körülbelül harmincéves sztori. Hasonló kivételes példákat mindenki ismer, de a fenti kettő még a hazai rendszerváltás előtt történt, amikor születésszabályozás gyakorlatilag nem létezett, fogamzásgátlót árulni törvényellenes volt, az abortuszt pedig tiltották. Azóta jókkal és rosszakkal megnyílt a világ, és ma már a fogamzásgátlásnak számtalan módja közül válogathatunk. Ennek ellenére több száz kiskorú esik teherbe még napjainkban is, amikor viszont már az is egyre elterjedtebb jelenség, hogy a nők később vállalnak gyermeket – talán ezért is erőteljesebb a kontraszt a két helyzet között. Az oktatáshoz is egyre többen férnek hozzá, ugyanakkor a sok hasznos információval is szolgáló internet egyre szélesebb körben elterjedt, úgy gondolhatnánk hát, hogy a hivatalosan hiányzó, egy-egy beszélgetés erejéig helylyel-közzel felvállalt iskolai szexuális felvilágosítás ellenére a mai fiatalok tájékozottabbak. Sokan mégsem tudják, hogyan járjanak el, ha fogamzásgátlást szeretnének. Az adatok sem azt mutatják, hogy bölcsebben tudnak eljárni a szexuálisan aktív kiskorúak: az 1990-től elérhető statisztikák szerint a rendszerváltás után nemhogy csökkent volna, hanem a 2010-es évek közepére megduplázódott a 10–14 évesek körében a szülések száma. (Vagy csak pontatlanok lennének a hazai statisztikák...?)
A kiskorú anyák jelensége rendkívül összetett, mind az okai, mind a következményei tekintetében. Esetükben gyakoribb a koraszülés kockázata (ez a csecsemőhalandóság egyik fő oka), annál is inkább, hogy a 18 évesnél fiatalabb anyáknak a fele soha nem járt nőgyógyásznál – pedig szakorvosi támogatással a koraszülések háromnegyede megelőzhető. A Salvaţi Copiii szervezet 2018-as elemzése rámutat: az anya egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférése és hiányos egészségügyi ismeretei közvetlen összefüggésben állnak a korai terhességgel, az anya fiatal kora egyben részleges érzelmi és társadalmi fejlődést is jelent. A kiskorú anyák nemcsak a saját egyéni helyzetük, illetve a közösségük tekintetében jelentenek kockázatot (koraszülés, alacsony beoltási arány, hátrányos társadalmi helyzet stb.), hanem az ilyen sérülékeny közegbe születő gyermekek számára is. Magyarán: az a kiskorú, akinek gyereke lesz, többnyire otthagyja az iskolát, ahova valószínűleg soha vissza nem tér, nem tanul szakmát, így szakképzetlen dolgozóként igen beszűkülnek később a munkaerőpiaci esélyei.
Van 14 éves, aki már kétszer szült
A 10–14 évesek korcsoportjánál 2017-ben Romániában 383 első szülést jegyeztek, és 11 kislánynak született második gyereke. Az Eurostat adataihoz képest a román Statisztikai Hivatal szerint 2017-ben 743 újszülöttet 10–14 éves anya szült. A két adat közötti hatalmas eltérésre az lehet a magyarázat, hogy nem ugyanazzal az adatforrással dolgozott a két intézmény. Az Eurostat az önkormányzatok anyakönyvi hivatalainak adataival dolgozott, a Statisztikai Hivatal statisztikáit ismertető honlapon nem sikerült rábukkannunk arra az információra, hogy milyen forrásból származó adatokkal dolgoznak. Akárhogyan is, ha csak az optimistább uniós adatot tekintjük, Románia akkor is listavezető a kiskorúak szülései tekintetében: a sorban következő Bulgáriában hozzánk képest 129, Franciaországban 115 kiskorú szült először 2017-ben, míg Magyarországon 36. A 15–19 évesek tekintetében sem sokkal jobb a helyzet, bár Románia itt a második helyen áll 12 641 első szüléssel. Csak Nagy-Britannia előz meg bennünket (14 749-cel), de ez a mintegy kétezres különbség elenyésző, ha azt nézzük, hogy a brit sziget lakossága több mint háromszorosa a Romániáénak. Egyébként a 15–19 évesek első szülése tekintetében utánunk Franciaország és Németország jön, mindegyik valamivel több mint 10 ezerrel. Bulgáriában ez a szám közel 4 ezer, Magyarországon valamivel több mint 3500.
Érdekes okfejtésekre kínálnak lehetőséget a román Statisztikai Hivatal utóbbi harminc évre szóló adatai: azt írják, hogy Romániában 1990-ben 580 alkalommal szültek kiskorúak, 1996-ban csak 432-szer, majd ez a szám azóta szinte folyamatosan növekedett, mígnem 2013-ban elérte a 816-ot. 2003-ban egy olyan kiskorú is akadt, aki a harmadik gyermekét szülte, és nem végleges adatok szerint egy ilyen anyuka akadt 2018-ban is.
A szexuálisan aktív 15–19 éves tinédzserek több mint fele (54,4%-a) nem használ fogamzásgátló módszereket, derült ki egy felmérésből, amelyet 46 alacsony és közepes jövedelmű országban végeztek. Romániában 2017-ben 289 abortuszt végeztek 15 évesnél fiatalabbakon, ez jelentős fejlődést jelent 2013-hoz képest, amikor viszont 664-et. Az Eurostat adatai szerint a 15–19 éveseknél 2017-ben 5267 abortuszt végeztek (2008-ban közel 14 ezret).
A születésszabályozás témájában a romák helyzetét vizsgálja idei tanulmányában az Informa csoport tudományos kutatásokat támogató és megjelentető Taylor @Francis csoportja. A szerző a 2010-es évek derekán 11 hónapot töltött roma közösségekben, szociális munkások mellett, és több interjút is készített roma asszonyokkal, köztük olyan harmincévessel, aki hét gyermekével és apjukkal egy szobában élt. A nő elmondta, a hatodik gyermeke megszületése után kezdett fogamzásgátlót szedni, ám amikor egy hónapban nem volt pénze megvásárolni, azonnal teherbe esett. A tanulmány hangsúlyozza, hogy az átlagos lakossághoz képest a romák sokkal nehezebben jutnak fogamzásgátlókhoz, sokszor azért, mert nem tudják, hogyan kaphatnák meg ingyen, pénzük pedig nincs rá.
Sok családban még mindig tabutéma a szex
A kétezres években is működött, de pénzhiány miatt mintegy négy éve már teljesen megfeneklett az a program, amelynek keretében ellenőrzőjük, diákigazolványuk felmutatásával a családtervező központokban ingyen fogamzásgátló szerekhez juthattak a fiatalok. Egy másik lehetőség felkeresni a háziorvost, szakorvost, amivel egy felmérés szerint csak a fiatalok 24%-a él.
– Hozzám sem jönnek a fiatalok tájékozódni, a szüleikkel nem beszélnek erről, és akkor marad a Google, ami nem mindig a legjobb tanácsadó, de ettől a diákok ügyesnek és tájékozottnak gondolják magukat. Egyetlen megoldásnak az iskolát látom, ott lehet és kell elérni a fiatalokat felvilágosító beszélgetésekkel. És nemcsak egyszer kell elmondania a biológiatanárnak, hanem beszéljen róla az osztályfőnök, a pszichológus, ugyanakkor meg kéne hívni olyanokat, akik átestek például abortuszon, esetleg fiatalon gyerekük lett, mesélnének nehézségeikről, arról, hogyan boldogultak, ily módon a diákok a védekezés nélküli szexuális élet következményeivel is szembesülhetnének – mondta el kérdésünkre Vajas Tímea háziorvos.
A fiatalok több mint fele egyáltalán nem beszél a szüleivel szexualitásról, 28%-uk szégyellné, csak 12%-uk tájékozódik ilyen kérdésekben a családtagjaitól, és 12%-uk inkább a barátaival beszél erről. A fiatalok 80%-a úgy véli, a szexuális nevelést az iskolában kéne tanítani.
– Sajnos nálunk a prevenció mindig a legutolsó helyre kerül, pedig olcsóbb lenne, tehát a pénzhiánnyal küszködő román egészségügy számára is jobban megérné. Az iskolában egyáltalán nem fordítanak figyelmet az egészségügyi nevelésre, pedig ezt külön tantárgyként kéne tanítani, és ezzel nagyon sok problémát megelőzhetnénk. A legalapvetőbb kérdésekkel kellene kezdeni, mint a helyes kézmosás, fogmosás, bár sokak számára nem egyértelmű, hogy ezeket is tanítani kellene. Ez nem hoz azonnali változást, de hosszú távon nagyon hasznos lenne – mondta Fehér Gabriella háziorvos, aki két kezén meg tudja számolni, hányszor kereste fel fiatal fogamzásgátlási ügyben. Ilyen esetben 14 éves kor alatt a törvény a szülő jelenlétét is kötelezővé teszi, nem lehet tehát „megspórolni” azt, hogy a kiskorú legalább az egyik szülőjével is beszéljen a témáról. – Egyszer fordult elő, hogy szülői kísérettel érkezett ilyen kéréssel egy kiskorú, de többnyire még mindig nagyon tabutémaként kezelik sok családban ezt a kérdést, pedig mennyivel hasznosabb lenne nyíltan és őszintén beszélni erről. A téma a társadalom szintjén is tabunak számít, ezt jelzi az is, hogy ha bensőségesebb a fiatal viszonya a háziorvossal, akkor inkább idegen orvost keres meg, amikor fogamzásgátlót szeretne – mondta az orvos.
A 16–24 éves fiatalok 61%-a úgy gondolja, kellőképpen tájékozott a fogamzásgátlási módszereket illetően, és csak 50%-ukat foglalkoztatja a szexuális egészségük. Ezzel együtt még mindig élnek a fiatalok körében a hamis mítoszok, miszerint a fogamzásgátló felborítja a hormonháztartást (53%) és hizlal (29%), hosszú távú szedése megnehezíti a teherbeesést (42%), az óvszer csökkenti az élvezetet (46%), nem keletkezik terhesség megszakításos együttlét esetén (36%).
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017-ben régiónkban 75 kiskorú szült: Szeben megyében 27, Szilágy megyében 18, Fehér megyében 15, Kolozs megyében 11, Beszterce-Naszód megyében 4. Ugyanakkor Szeben megyében 491, Kolozs megyében 364, Beszterce-Naszód megyében 317, Fehér megyében 300, Szilágy megyében 285 babát szültek 15–19 évesek.
2017-ben húszévesnél fiatalabb anyukája volt a bulgáriai elsőszülöttek 12,5%-ának, a román elsőszülöttek 12,1%-ának és a magyar elsőszülöttek 8,5%-ának, a skála másik végén 2%-osnál kisebb aránnyal találjuk Dániát (1%), Olaszországot és Szlovéniát (1,1–1,1%), Hollandiát (1,2%), valamint Luxemburgot és Svédországot (1,4–1,4%).
