Gyepes földréteg borítja a pataréti hulladéktárolót

Hetven év szemete vált környezetbarát dombbá

Gyepes földréteg borítja  a pataréti hulladéktárolót
Több mint kilencévi huzavona, természeti, műszaki és emberi akadályok után végre sikerült pontot tenni a messze földön elhíresült pataréti hulladékdomb felszámolására – jelentette be Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke tegnap, rendkívüli, szabad ég alatti sajtótájékoztatón. Ezzel a bukaresti szeméttelep utáni legnagyobb hazai, és Európában is párját ritkító környezetszennyező gócnak a hatósági előírásoknak megfelelő rendezése valósulhatott meg. A Környezetvédelmi Hivatal áldását adta a beruházásra, amivel új, tisztább korszak kezdődhetett Kolozsvár és kisrégiója életében. Az országban szinte egyetlen nagyvárosban sem rendezték még civilizált körülmények közé a hulladékok szelektív gyűjtésének, kezelésének és újrahasznosításának ügyét. Nálunk januárra várható a feldolgozóüzem (CMID) első tároló részlegének beindítása, ami gyökeres változást jelent majd a megyeközpont szempontjából.

Alin Tişe emlékeztetett a vitákban és előre nem látható gondokban is bővelkedő múltra: 2010. július 16-án vetettek véget a szemétlerakat használatának, ahova hetven évig a legnagyobb összevisszaságban, ellenőrizetlenül gyűlt Kolozsvár lakosságának, iparának bármilyen tevékenységéből származó hulladéka. Az akkor elvégzett topográfiai mérések 1,9 millió köbméter vegyes összetételű hulladéktömeget állapítottak meg a lerakat 22 hektárnyi területén. Ebből a megyei önkormányzat 18 hektárt adminisztrált. Miután rendezték a lerakat helyzetét, területe 15 hektáros lett, amely az elkerítéssel együtt 16,95 hektár. 

Emlékezetes a szeméthegyből az évek során beszivárgott 90 ezer köbméter csapadék okozta földcsuszamlás, valamint a patakba ömlő rendkívül mérgező csurgalékvíz miatti teljesen jogos lakossági felháborodás. A csuszamlás megállítása érdekében 700 méter hosszan 3,3 méter magas és 80 centiméter vastag vasbeton támfalat építettek. A csurgalékot pedig ozmózissal (eljárással végzett vízkezeléssel) két, 150 méterre kialakított ülepítőbe vezették, ahonnan ma már tiszta víz kerül a patakba és onnan a Kis-Szamosba. Havonta átlagosan 4283 köbméter csurgalékvíz kerül az ülepítőkbe, amelyek működését rendszeresen ellenőrzik. 

A „megszelídített” pataréti szemétdomb tovább termeli a biogázt, aminek elégetése érdekében 77 csapot helyeztek el, kb. 9 ezer méternyi vezetékhálózattal. Az elégetés uniós előírás, mert a globális üvegházhatást nagyon tápláló gázokról van szó. Maga a domb felszíne 50 centiméter vastag földréteg alá került, amit zöld pázsit fog borítani.

A főként EU-s alapokból támogatott nagyszabású beruházás összértéke, a menetközi váratlan akadályok miatti kiadásokkal együtt, 53 millió lejt tesz ki. Alin Tişe megköszönte a kivitelező cég munkáját, és bejelentette, hogy feltehetően januárban beindul a szemétfeldolgozó központ, amikor a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által üzemeltetett ideiglenes szeméttároló is be fog zárni. A megyében már felszámolták a klasszikus szeméttelepeket Désen, Szamosújváron, Bánffyhunyadon, és Aranyos­gyéresen is folyamatban van. 

Tişe és a kivitelező cégek képviselői egyaránt hangoztatták a romániai bürokrácia képtelenségeit: a törvényes engedélyeztetések (darabszámra kb. 15) legalább annyi időt és energiát emésztettek fel, mint maga az építés, ami naponta ismeretlen természeti, technikai és jogi akadályokba ütközött. Nagyon remélik, hogy a liberális kormány hamarosan leegyszerűsíti ezeket az eljárásokat.