G7 csúcs: betilthatják az orosz arany importját
Vissza

G7 csúcs: betilthatják az orosz arany importját

Vasárnap elkezdődött a G7-országcsoport háromnapos csúcstalálkozója a bajorországi Elmau-kastélyban. A Franciaországot, az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Németországot, Olaszországot, Kanadát és Japánt, továbbá az Európai Uniót, mint nemzetek feletti intézményt összefogó G7 csúcson résztvevő vezetők az orosz-ukrán háborúról és a világgazdasági helyzetről tárgyalnak. Az angol kormány és Joe Biden amerikai államfő már az értekezlet megnyitása előtt közölték, hogy Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Kanada és Japán azonnali hatállyal betiltja az Oroszországban kitermelt arany importját, és a G7 több tagja egyetért ezzel az újabb szankcióval. Reményeik szerint ez újabb jelentős csapást mérne az orosz háborús gépezetre, tekintve, hogy Oroszország a legnagyobb aranyexportőrök közé tartozik, legnagyobb piacai pedig éppen a G7 csoport országai.

Már a G7-ek müncheni találkozójának hivatalos kezdete előtt ismertté vált, hogy a az ipari hatalmakból álló országcsoportnak több tagja egyetért az Oroszországban kitermelt arany importjának azonnali betiltásával; ami az Európai Uniót illeti, a nemzetközi hírügynökségek szerint, az uniós álláspont az értekezlet kezdetén még nem volt egyértelmű. Az angol miniszterelnöki hivatal vasárnap közleményben jelezte, hogy Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok, Kanada és Japán is csatlakozik az intézkedéshez. Az újabb szankció indoklása szerint ugyanis az arany Oroszország legjövedelmezőbb exportcikke az energiahordozók után.

A Downing Street tájékoztatása szerint Oroszország tavaly 12,6 milliárd font értékben exportált aranyat. London a világ egyik legnagyobb aranyforgalmazó piaca, így az orosz aranyexportra kirótt brit tilalom hatalmas hatással lesz Oroszország exportbevételeire, hangsúlyozta a Downing Street szóvivője. Mint kiemelte, Boris Johnson brit miniszterelnök a G7-csúcson a többi tagország vezetőit is arra biztatja majd, hogy hozzanak hasonló szankciókat az orosz aranyexportra.

Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár több órán keresztül tárgyalt a Bajorország tartományi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) vasárnap délután kezdődő csúcstalálkozó előtt. Megbeszélésük sajtónyilvános részén Biden köszönetet mondott Scholznak Németország Ukrajna melletti kiállásáért. Kijelentette továbbá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „számítása nem vált be, a NATO és a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport nem vált megosztottá Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának hatására.”  Mint mondta, Putyin arra számított, hogy a NATO-t és a G7 csoportot megosztja az Ukrajna elleni orosz támadás, de ez nem történt meg. Hozzátette: az a meggyőződése, hogy a Nyugat „megerősödve” kerül ki a konfliktusból.

A keddig tartó találkozó fő témája az ukrajnai háború, illetve a háború következtében a világ számos térségében egyszerre jelentkező élelmezési, energetikai és pénzügyi válság kezelése.
Az informális egyeztető fórumként működő csoport az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze. A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben az Ukrajnához tartozó Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.

A bajoroszági találkozóra meghívták India, Dél-Afrika, Szenegál, Indonézia és Argentína kormányfőjét is, hogy közösen egyeztessenek a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozó Ukrajna elleni orosz agresszió miatt fenyegető globális élelmezési válság kezeléséről.

 


KÜLPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Közel 900 jogosítványt vontak be a ...
VIDEÓ – KMN: György Attila kerek ...
VIDEÓ - KMN: A szecesszió Kolozsváron. ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ