FUEN - Navracsics: a fiatalok és a kultúra a biztosíték az EU jövőjére
Navracsics Tibor és Vasile Puscas – egymás kultúrájának jobb megismerése toleránsabbá tesz
Navracsics Tibor és Vasile Puscas – egymás kultúrájának jobb megismerése toleránsabbá tesz
Vissza

FUEN - Navracsics: a fiatalok és a kultúra a biztosíték az EU jövőjére

Sikerült párbeszédet kialakítani azon a szerda esti beszélgetésen, amelyen Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa, valamint Vasile Puscas, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára volt a meghívott. Az eseménynek, amelyre a kolozsvári Impact Hub-ban, került sor, a célja is az volt: a résztvevők kérdezzenek, a meghívottak pedig válaszoljanak a fiatalokkal, az uniós intézményekkel, kultúrával, oktatással, munkavállalással, kommunikációval kapcsolatos felvetésekre. A résztvevők következtetése az volt, hogy rendkívül fontos a párbeszéd egyrészt az unió intézményeivel, másrészt az intézményen belül is, ennek érdekében pedig a lakosságnak, a fiataloknak hallatniuk kell a hangjukat, azt pedig az uniónak és általában a politikusoknak kötelességük meg is hallani.

A kultúra fontosságát már a bemutatkozó beszélgetésen hangsúlyozta mindkét meghívott, mondván, ez hozzásegítheti a fiatalokat a nagyobb toleranciához egymás jobb megismerése által: az európai kultúra kifejlesztése nem csak a kultúrák összességét jelenti, hanem a több színű kultúrák együttélését. Az unión belül is létező ellentétek illetve nézeteltérések megoldása elsősorban a megfelelő párbeszéden múlhat, többet kell beszélgetni az emberekkel, hiszen az EU nem csak szabályokból áll, hanem emberekből – mondta Navracsics. A politikai elit ugyan fontos szerepet játszik a szervezetben, de a döntéshozásba jobban bele kell vonni az embereket, elvégre a nemzetek, a polgárok uniójára van szükségünk – egészítette ki a gondolatot Vasile Puscas, aki annakidején Románia Európai Uniós csatlakozásának volt a főtárgyalója.

A beszélgetésen nagyobb részt román fiatalok, diákok vettek részt, de jelen voltak a helyi önkormányzat RMDSZ-es képviselői közül is többen. Szabadon lehetett kérdezni, és mivel a beszélgetés angol nyelven folyt, fel is vetették: a Brexit következményeként vajon elképzelhető-e, hogy többet ne az angol legyen az EU hivatalos nyelve? Navracsics szerint ez nem állhat fenn, hiszen az angol hivatalos nyelv Máltában és Írországban is, a felmerült nyelvi kérdés kapcsán pedig megjegyezte: évekkel korábban volt egy olyan elképzelése, hogy Közép-Európában kötelezővé kellene tenni mindegyik nép nyelvének az elsajátítását, amivel el lehetne kerülni sok félreértést – ez akár egy polgári kezdeményezés is lehetne, fűzte hozzá.   

A feltett kérdések több területet érintettek, többek között arra vonatkoztak: hogyan és konkrétan milyen intézményekkel vehetik fel a kapcsolatot fiatal helyi vállalkozók, milyen lehetőségek állnak a fiatalok rendelkezésére programjaik benyújtására, mit lehet tenni a terjedő euroszkepticizmus ellen, hogyan lehet egységes fejlődést elérni az oktatás terén városon és vidéken, mi az Európai Bizottság ifjúsági stratégiája, van-e elképzelésük a fiatalok migrációjának megfékezésére, mit tart az unió legnagyobb sikerének.   

Navracsics Tibor nagyra értékelte az Európa Kulturális Fővárosa projektet, továbbá kiemelten fontosnak tartotta a diákoknak kidolgozott Erasmus ösztöndíjas programot, amely a felsőoktatásban tanuló fiataloknak teszi lehetővé a tapasztalatszerzést Európában: ez a fajta mobilitás segít egy uniós tagország oktatási intézményében szakmai gyakorlatra szert tenni. Az uniós biztos úgy vélte, identitásválság áldozatai lettünk, ezért is nagyon fontos kifejleszteni a kultúra, az oktatás révén az európai identitás élhető változatát – erre pedig jó példa az Erasmus program. Ha a számokat nézzük, nagynak tűnik, hogy egy 9 milliós közösség élhetett eddig ezzel a programmal. Amennyiben azonban összehasonlítjuk ezt az arányt az unió 500 milliós lakosságával, már nagyon kevés, alig 1 százalékos arányról beszélünk – éppen ezért fontos bevonni a fiatalokat illetve több területen kidolgozni rájuk vonatkozó programokat. Hangsúlyozta viszont, hogy az európai identitásnak nem kell elnyomnia a regionális, a nemzeti identitást. Navracsics elismerte, hogy minden állam esetében az oktatás kérdése az egyik legfontosabb, hiszen bármilyen reform ezen a területen csak 5-6 év múlva mutatkozik meg. A politikusok pedig választási ciklusokban gondolkoznak és terveznek, ezért nem kockáztatnak egy eredménytelen reformot – viszont épp ezért bonyolult, de egyben fontos és elsődleges az oktatás kérdéseit tisztázni. Az Európai Unió jövője szempontjából is az ifjúság, az oktatás, a kultúra jelenti a leglényegesebb területet. Beszélt még az egyik legnagyobb kihívásról, a nagymértékű munkanélküliségről is, amely a fiatalok között továbbra is nagy arányú, és emlékeztetett azokra a programokra, amelyek a munkaadókat támogatják fiatalok alkalmazására.

Az uniós biztos kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy van-e esélye annak, hogy a Minority SafePack kezdeményezést elfogadják. Hangsúlyozta, a bizottság csupán bejegyezte a kezdeményezést, és nem tartja helyesnek, hogy azt ő véleményezze. Nem akarta kommentálni az Európai Parlament szerdai határozatát sem, amelynek értelmében az EP elkezdi előkészíteni az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben. 

Mint ismeretes, a magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése. A 393 szavazattal, 221 ellenében, 64 tartózkodás mellett jóváhagyott határozat szerint az elmúlt néhány év fejleményei együttvéve "rendszerszintű fenyegetést jelenthetnek a jogállamiságra nézve" Magyarországon. A parlament ezért utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Magyarországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagországok kormányait tömörítő tanácsban. Az EP sérelmezi, hogy az utóbbi években "súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete" Magyarországon, példaként említve a többi között a gyülekezés, az egyesülés, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságát, a kisebbségekhez tartozó személyek és a menekültek emberi jogait, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségét. A szerdai szavazást követően továbbra is legalább két lépés kell még ahhoz, hogy meginduljon Magyarországgal szemben az a többlépcsős eljárás, melyet az alapjogok megsértése esetére kodifikáltak az uniós jogba. A hetes cikk törvénybe foglalása óta még soha sem volt példa arra, hogy bármely tagállam ellen bármelyik uniós intézmény kezdeményezze az eljárás megindítását.

EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Európa Liga: Kleinheislerék követhetik ...
Tizenegy fiatal kutató a tudomány ...
Legfelsőbb bíróság: nem diszkrimináció ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Poraikból támasztották fel a ...
  • Hagyjatok kiszakadni!
  • Volt egyszer egy Szentháromság vagy ...
  • Gebe-Fügi Renáta a Mozart Fesztivál ...
  • Miért nem másképp?