Navracsics Tibor és Vasile Puscas – egymás kultúrájának jobb megismerése toleránsabbá tesz
A kultúra fontosságát már a bemutatkozó beszélgetésen hangsúlyozta mindkét meghívott, mondván, ez hozzásegítheti a fiatalokat a nagyobb toleranciához egymás jobb megismerése által: az európai kultúra kifejlesztése nem csak a kultúrák összességét jelenti, hanem a több színű kultúrák együttélését. Az unión belül is létező ellentétek illetve nézeteltérések megoldása elsősorban a megfelelő párbeszéden múlhat, többet kell beszélgetni az emberekkel, hiszen az EU nem csak szabályokból áll, hanem emberekből – mondta Navracsics. A politikai elit ugyan fontos szerepet játszik a szervezetben, de a döntéshozásba jobban bele kell vonni az embereket, elvégre a nemzetek, a polgárok uniójára van szükségünk – egészítette ki a gondolatot Vasile Puscas, aki annakidején Románia Európai Uniós csatlakozásának volt a főtárgyalója.
A beszélgetésen nagyobb részt román fiatalok, diákok vettek részt, de jelen voltak a helyi önkormányzat RMDSZ-es képviselői közül is többen. Szabadon lehetett kérdezni, és mivel a beszélgetés angol nyelven folyt, fel is vetették: a Brexit következményeként vajon elképzelhető-e, hogy többet ne az angol legyen az EU hivatalos nyelve? Navracsics szerint ez nem állhat fenn, hiszen az angol hivatalos nyelv Máltában és Írországban is, a felmerült nyelvi kérdés kapcsán pedig megjegyezte: évekkel korábban volt egy olyan elképzelése, hogy Közép-Európában kötelezővé kellene tenni mindegyik nép nyelvének az elsajátítását, amivel el lehetne kerülni sok félreértést – ez akár egy polgári kezdeményezés is lehetne, fűzte hozzá.
A feltett kérdések több területet érintettek, többek között arra vonatkoztak: hogyan és konkrétan milyen intézményekkel vehetik fel a kapcsolatot fiatal helyi vállalkozók, milyen lehetőségek állnak a fiatalok rendelkezésére programjaik benyújtására, mit lehet tenni a terjedő euroszkepticizmus ellen, hogyan lehet egységes fejlődést elérni az oktatás terén városon és vidéken, mi az Európai Bizottság ifjúsági stratégiája, van-e elképzelésük a fiatalok migrációjának megfékezésére, mit tart az unió legnagyobb sikerének.
Navracsics Tibor nagyra értékelte az Európa Kulturális Fővárosa projektet, továbbá kiemelten fontosnak tartotta a diákoknak kidolgozott Erasmus ösztöndíjas programot, amely a felsőoktatásban tanuló fiataloknak teszi lehetővé a tapasztalatszerzést Európában: ez a fajta mobilitás segít egy uniós tagország oktatási intézményében szakmai gyakorlatra szert tenni. Az uniós biztos úgy vélte, identitásválság áldozatai lettünk, ezért is nagyon fontos kifejleszteni a kultúra, az oktatás révén az európai identitás élhető változatát – erre pedig jó példa az Erasmus program. Ha a számokat nézzük, nagynak tűnik, hogy egy 9 milliós közösség élhetett eddig ezzel a programmal. Amennyiben azonban összehasonlítjuk ezt az arányt az unió 500 milliós lakosságával, már nagyon kevés, alig 1 százalékos arányról beszélünk – éppen ezért fontos bevonni a fiatalokat illetve több területen kidolgozni rájuk vonatkozó programokat. Hangsúlyozta viszont, hogy az európai identitásnak nem kell elnyomnia a regionális, a nemzeti identitást. Navracsics elismerte, hogy minden állam esetében az oktatás kérdése az egyik legfontosabb, hiszen bármilyen reform ezen a területen csak 5-6 év múlva mutatkozik meg. A politikusok pedig választási ciklusokban gondolkoznak és terveznek, ezért nem kockáztatnak egy eredménytelen reformot – viszont épp ezért bonyolult, de egyben fontos és elsődleges az oktatás kérdéseit tisztázni. Az Európai Unió jövője szempontjából is az ifjúság, az oktatás, a kultúra jelenti a leglényegesebb területet. Beszélt még az egyik legnagyobb kihívásról, a nagymértékű munkanélküliségről is, amely a fiatalok között továbbra is nagy arányú, és emlékeztetett azokra a programokra, amelyek a munkaadókat támogatják fiatalok alkalmazására.
Az uniós biztos kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy van-e esélye annak, hogy a Minority SafePack kezdeményezést elfogadják. Hangsúlyozta, a bizottság csupán bejegyezte a kezdeményezést, és nem tartja helyesnek, hogy azt ő véleményezze. Nem akarta kommentálni az Európai Parlament szerdai határozatát sem, amelynek értelmében az EP elkezdi előkészíteni az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.
