FUEN - A sokszínűséget tisztelni és megvédeni kell
„Romániában rasszizmus van – ezt büntetni kellene és nem tolerálni”
„Romániában rasszizmus van – ezt büntetni kellene és nem tolerálni”
Vissza

FUEN - A sokszínűséget tisztelni és megvédeni kell

Boroszlótól Kolozsvárig címmel tartották a FUEN kongresszus keretében azt a panelbeszélgetést, amely talán az egyik legmozgalmasabbnak bizonyult a sok és sokféle nemzetiséghez tartozó képviselő hozzászólása által. Az egységes vélemény és következtetés itt is az volt, hogy a folyamatos párbeszéd fontos a kisebbségi jogok gyakorlatba ültetésénél, lényeges a fogalmak tisztázása a hatékonyabb érdekképviseletért, továbbá javasolták, hogy a szervezet hozza létre a tragikus események naptárát, hogy a nemzetiségeket a történelem során ért tragédiákról lehessen megemlékezni. A kolozsvári pataréti romák helyzetét is ismertették, megjegyezve: Romániában rasszizmus van, amit nem kellene tovább tolerálni.

Bernhard Ziesch, a FUEN alelnöke, németországi szorb töltötte be a moderátori szerepet a Boroszlótól Kolozsvárig elnevezésű panelbeszélgetésen, amelyen az őshonos nemzetiségek által felvetett legfontosabb problémákról volt szó. Bevezetőjében a folyamatos párbeszéd fontosságát hangsúlyozta annak érdekében, hogy a kisebbségi jogokat gyakorlatba lehessen ültetni. Németországban például a felmerülő konfliktusokat átlátható módon megbeszélik, egyeztetnek róla – mondta.   

Az Európai Nemzeti Kisebbségi Keretegyezmény tanácsadó testületének elnöke, Petra Roter a sokszínűségről tartott előadásában azt hangsúlyozta, hogy a diverzitást, a sokféleséget nem tolerálni kell, hanem megvédeni és tisztelni. Munkájuk és megfigyeléseik során azt tapasztalták, hogy továbbra is vannak államok, ahol nem ismerik el a kisebbségi jogokat, az intézmények nem teljesítik erre vonatkozóan a kötelezettségeiket, és indoklásként a többségi társadalom érdekvédelmére hivatkoznak. Éppen ezért a sokszínűség kezelése, a nemzeti kisebbségek terén állandó párbeszédet folytatnak a kormányokkal, hiszen a kihívásokat csak közösen lehet leküzdeni – nyomatékosította. Kitért a korrupció jelentette problémákra is, amelyek miatt nem működnek megfelelően a demokratikus intézményi rendszerek, a kisebbségeket pedig politikai érdekből használják fel. Európa történelmének tanulságul kellene szolgálnia arra vonatkozóan, hogy a kisebbségek tisztelete nem széttagolódáshoz, hanem egységhez vezet, és a kisebbségben élő nemzetiségek nem jelentenek fenyegetést a többségnek – mondta.     

Laczikó Enikő Katalin államtitkár-helyettes Románia kormányának képvelőjeként szólalt fel, és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának munkáját mutatta be. Beszélt az ország kisebbség-politikájáról, a kisebbségeket érintő törvénykezésekről, az őket megillető jogok alkalmazásáról és az RMDSZ érdekérvényesítő munkájáról. Elmondta, hogy munkájukban a definíciók hiánya jelent nagy problémát, éppen ezért kiemelten fontosnak tartja a jogszabályok, különböző kifejezések pontos meghatározását, amelyek lényegesek a kisebbségi jogok és követelések érvényesítésében. Bár a hivatal igyekszik eleget tenni a különböző jogértelmezési kéréseknek, a gyakorlat azt mutatja, hogy nem alkalmazzák a törvényeket, értelmezési problémák merülnek fel. Megemlítette, hogy a parlament még mindig nem fogadta el a román parlament a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, amelyet 2005-ben nyújtott be az akkori kormány a törvényalkotó testület elé. Előadása végén megemlítette, sokszor megkérdik tőle, kit képvisel: a román államot, de magyarként, és ugyanakkor azt a szervezetet is, amely révén az adott tisztséget betölti – amikor azonban a kisebbségek és állam érdekei azonosak lesznek, ezt a kérdést már biztosan nem fogják neki feltenni, mondta.

Winkler Gyula EP-képviselő beszédében a szolidaritást nevezte a legnagyobb értéknek, amely szerinte a kulcs is egyben a sikerhez, és biztosított arról, hogy a kisebbségi szervezetek mindent megtesznek, hogy összegyűjtsék a szükséges egy millió aláírást, sőt, még annál többet is. Felidézte, hogy a Minority SafePack a FUEN és az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek frakcióközi munkacsoportjának együttműködéséből született. Mint elmondta, a következő egy év kiemelten fontos lesz a jogi előkészületek szempontjából is, amelyet az Európai Parlament Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoportja végez.

A szintik és romák képviselője arra figyelmeztetett, hogy bár európai és hazai szinten is a romák az egyik legnagyobb kisebbség, mégis kevés róluk az adat, az információ, alig vannak jelen szervezetként a hasonló rendezvényeken.

Nem a kongresszusok oldják meg a Patarét-problémát

Ezt követően szólalt fel a beszélgetésen Linda Greta, aki a kolozsvári pataréti roma közösséget képviselve mutatta be nehézségeiket, az embertelen körülményt, amelyben laknak és élnek, de a velük szemben a többség és a hivatalok részéről is tanúsított elutasító, kirekesztő magatartást. Állandóan az oktatás fontosságáról beszélnek, ami valóban kiutat jelenthet a nyomorból, de ehhez elsősorban szükségesek a legalapvetőbb lakhatási- és életkörülmények – hangsúlyozta. A pataréti szeméttelep mellett 1800 személy, körülbelül 400 család él jelenleg is, embertelen körülmények között. Néhány fiatalnak sikerült ugyan biztosítani az oktatást, de szegregációban van részük, az iskolában el vannak különítve az épületben, még az udvaron is külön játszanak. A „nem vagy egyedül” olyan szlogen, amelyet a roma közösség nem érez – mondta. Romániát az EU-ba a romákkal együtt integrálták, itt mégis rasszizmus van, amit nem tolerálni, hanem büntetni kellene. A kongresszusok pedig nem elegek az ilyen problémák megoldására, hanem gyakorlati cselekvésre van szükség – fejezte be beszédét az előadó, amely után egy kisfilmet is lejátszottak a Patarétről. Tonk Gabriella a pataréti romákkal foglalkozó integrált projekt képviselőjeként szólalt fel, és ismertette a Norvég Alap által támogatott projektjüket.  

Felszólalt még a krími tatárok képviselője, aki a kitelepítések borzalmairól emlékezett meg, javasolva, hogy hozzák létre a tragikus események naptárát azért, hogy emlékezzenek a kisebbségeket ért szörnyűségekre, amelyek többet nem fordulhatnak elő. Mint mondta, a nemzetiségeknek közösen kellene gondoskodniuk egymásról, hiszen ebben rejlik a FUEN ereje.

Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő a kettős mércéről beszélt, annak fontosságáról, hogy az EU kisebbségvédelmi politikájában ilyen ne forduljon elő. Azt is felvetette, hogy akár a többségi lakosságot is be lehetne vonni a Minority SafePack aláírásgyűjtésébe, és céljuk lehetne ne csak egy, de akár tíz millió aláírás gyűjtése.

(Borítókép:  Linda Greta felszólalása; RMDSZ-facebook)


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Magyar filmek a Szarajevói ...
Hazánkban a belső migrációs szándék ...
Enyedi Ildikó filmje kapta a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Elhunyt Kántor Lajos író, ...
  • VIDEÓ – Tiltakozó zavarta meg ...
  • Gyermekünk, a zsarnok
  • Hűvös tartózkodás
  • Elhunyt Jancsó Miklós színművész