Folyamatosan megsértik Romániában a kisebbségvédelmi keretegyezményt

Kolozsváron tájékozódnak az Európa Tanács szakértői

Folyamatosan  megsértik Romániában  a kisebbségvédelmi keretegyezményt
Az RMDSZ a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor vállalt romániai kötelezettségek folyamatos megsértéséről tájékoztatta Kolozsváron az Európa Tanács (ET) szakértői küldöttségét. Amint a szövetség hírlevelében közölte: a keretegyezmény négytagú szakértői bizottsága hétfőn találkozott az RMDSZ ügyvezető elnökével és a szövetség szakpolitikusaival, akik fenntartották és kiegészítették a szövetség tavaly benyújtott árnyékjelentésének a megállapításait. A román kormány 2016 márciusában, mintegy két és fél év késéssel nyújtott be az Európa Tanácshoz jelentést arról, hogy miképpen teljesítette a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor, 1996-ban tett vállalásait. A 270 oldalas román kormányjelentés a 2010 és 2013 közötti időszakot öleli fel, és a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak a kiterjesztéséről számol be. A jelentéshez az RMDSZ és több erdélyi magyar jogvédő szervezet is árnyékjelentést csatolt.

Az RMDSZ szakértői az Európai Tanács delegációjával folytatott tegnapi kolozsvári megbeszélésén bemutatta, miként ülteti gyakorlatba Románia a kisebbségvédelmi keretegyezményt.

"Országunk következetesen ideális képet fest a kisebbségek itthoni helyzetéről, de nem veszi komolyan sem saját törvényeit, sem a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit" - idézte a hírlevél Porcsalmi Bálintot, a szövetség ügyvezető elnökét, aki azt is kijelentette: a román kormány jelentése "sok pontatlanságot és ferdítést tartalmaz, és hamis képet sugall" a kisebbségi jogok betartásáról.

Az ügyvezető elnök felidézte: a román kormány jelentése úgy készült el, hogy a dokumentumot véglegesítő külügyminisztérium nem konzultált a magyarság képviselőivel, és a kormány struktúrájában működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának az észrevételeit sem vette figyelembe.

Szerinte a kisebbségi és nyelvi jogok betartása fakultatív ebben az országban, Románia pedig az alkotmánymódosítás után több mint egy évtizeddel sem fogadta el a kisebbségek jogállására vonatkozó törvényt, amely tartalmazná az identitás megőrzésének, kifejezésének és fejlődésének garanciáit.

Az oktatás területén az tapasztalható, hogy a tanfelügyelőségek gyakran semmibe veszik a magyar tannyelvű iskolák sajátos problémáit, hatályos törvényeket nem ültetnek gyakorlatba, a román nyelv külön rendszer szerinti tanítása, a speciális tankönyvek és tantervek hiányában pedig akadozik. Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök arról tájékoztatta a küldöttséget, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) annak ellenére sem kapott döntéshozási jogköröket a magyar tagozat, hogy 2012. január elsejétől törvény írja ezt elő. A szakpolitikus a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium működését ellehetetlenítő hatósági intézkedésekről is beszámolt.

Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöki tisztségének várományosa arról tájékoztatta a szakértőket, hogy a helyi közigazgatásban is súlyos problémák észlelhetőek: az intézményekről magyar feliratokat távolítanak el, hiányoznak a kétnyelvű utca- és helységnévtáblák, formanyomtatványok, a közérdekű információkhoz magyarul nem lehet hozzáférni, és az ügyintézést sem lehet magyarul végezni. Elmondta: bár két bírósági döntés kötelezi Kolozsvár polgármesteri hivatalát a kétnyelvű várostábla kihelyezésére, a polgármester továbbra is elzárkózik ettől.

Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy "Románia ellenkampányának köszönhetően" a csíksomlyói búcsút nem vették fel az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. Elmondta: bár törvény írja elő a magyar vonatkozású műemlékek többnyelvű feliratozását, az ilyen jellegű műemlékek csupán egy százalékán áll magyar felirat. Azt is felrótta, hogy lelassult, majd teljesen leállt a kommunista rezsim által jogtalanul elkobozott ingatlanok visszaszolgáltatása.

Benkő Erika Kovászna megyei parlamenti képviselő arról tájékoztatta a szakértőket, hogy Romániában országszerte bátorítják és támogatják a regionális identitás megerősödését, Székelyföldön viszont megtagadják az identitás kinyilvánítását a magyar közösségtől. Míg Románia más régióiban, Moldvában és Dobrudzsában használhatják a regionális szimbólumokat, a székely zászló használata ellen valóságos hadjárat folyik.

Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök az RMDSZ törvényhozási törekvéseiről is tájékoztatta a bizottságot. Megemlítette a március 15-ét hivatalos ünnepé nyilvánító törvénytervezetet, valamint azt a hamarosan benyújtandó törvénymódosítást is, amely a helyi közigazgatásban húszról tíz százalékra csökkentené azt a küszöböt, amely fölött biztosítani kell a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait.

A keretegyezmény átfogó dokumentum a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelméről. Az aláíró országok kötelezettséget vállalnak, hogy a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a kulturális élet minden területén elősegítik a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek teljes körű és valódi egyenlőségének megvalósítását, valamint kedvező feltételeket biztosítanak kultúrájuk és önazonosságuk kifejezésére, megőrzésére és fejlesztésére.

Beszámoltak a civilek is szempontjaikról

Valótlanságokat is tartalmaz a kisebbségvédelemről szóló keretegyezmény előírásainak betartásáról szóló kormányjelentés – jelentette ki hétfőn Bethlendi András, az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) képviselője, aki Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) és Toró Tibor, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), valamint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kisebbségjogi szakértői csoportja képviselőjének társaságában találkozott Kolozsváron az ET kisebbségi szakértői bizottságának tagjaival.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a civilek többek között a szakértői küldöttségnek a keretegyezmény előírásainak betartásával kapcsolatos kérdéseire válaszoltak. „Történelmi pillanat, ugyanis a delegáció tagjai első ízben találkoznak a civil szervezetek képviselőivel. A civilek szempontjai eddig nem jutottak el hozzájuk. Rávilágítottunk a nyelvi jogoknak a közigazgatásban történő betartásával, illetve az anyanyelvi oktatással kapcsolatos kérdésekre” – fogalmazott Bethlendi. Közölte azt is, hogy a kérdésekre adott válaszokba belefűzték az erdélyi magyar kisebbség jogainak betartásával, valamint a jogsértésekkel kapcsolatos tágabb vonatkozásokat is.

 

„Kitértünk például arra is, hogy a kisebbségvédelemmel kapcsolatban a hazai törvények nem tükrözik nemzetközi rendelkezéseket” – tette hozzá Szigeti Enikő.  Kollégája, Bethlendi András kifejtette: felvetették a kétnyelvű helységnévtáblák, illetve a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum képzőművészeti osztályának az ügyét. „Azt is szóvá tettük, hogy a román nyelv oktatására vonatkozó alternatív tankönyvek nem mindenhol elérhetőek. Mi több, említettük azt is, hogy a keretegyezmény betartásáról szóló kormányjelenésben valótlanságok vannak. A szakértők aziránt is érdeklődtek, hogy azokon a településeken, ahol magyar vezetők vannak, miért nem tartják tiszteletben a törvények által szavatolt nyelvi jogokat” – fogalmazott Bethlendi.

A valótlanságokkal kapcsolatban konkrétumokkal szolgált: miközben a kormányjelentés azt állítja, a kisebbségek történelmét oktatják a gyermekek számára, a valóság az, hogy egyszer adtak ki 2008-ban egy ilyen kötetet, amelyet egyébként a szerző felvásárolt. Ugyanakkor a kisebbségi oktatás esetében nincs meghatározva a minimális létszám, az Apáczai-líceum képzőművészeti osztálya kapcsán pedig éppen ennek ellenkezőjét tapasztaltuk – fejtette ki. (K.O.)

Fotó: RMDSZ