Föld alatt rejlő kincsek – régészeti leletek a főtéri mentőásatáson
Vissza

Föld alatt rejlő kincsek – régészeti leletek a főtéri mentőásatáson

A Szent Mihály-plébániatemplom nyugati oldalán és Kolozsvár főterén végzett legutóbbi nagyszabású mentőásatások eredményeit összegezték a régészek az RMDSZ Nőszervezetének rendezvényén. A 8. Kolozsvári Magyar Napokon a TIFF-házban tartott előadáson elhangzottak kétségkívül alátámasztották azt, hogy milyen értékek rejlenek a föld alatt, és hogy mennyire elfogadhatatlan a kontár, a múltat nem tisztelő hozzáállás, amikor a történeti belvárosban végzett átalakításokról van szó.

Mint ismeretes, februárban a T. Szabó Csaba, a Szabadság munkatársa hívta fel az Erdélyi Történeti Múzeum szakembereinek figyelmét arra, hogy a városháza régészeti felügyelet nélkül, elfogadhatatlan módon végeztet csatornázási munkálatokat a Főtér nyugati oldalán – vezette fel a beszélgetést az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, Hegedüs Csilla.

Sürgősségi rendelettel a munkálatokat többé-kevésbé időben leállították, de a markológépek így is falmaradványokat semmisítettek meg. A fotódokumentáción jól látható egy 15. századi gótikus ablakkeret töredéke, amelyet egy középkori falrészből törtek ki – mondta el Csók Zsolt ásatásvezető régész. A középkori réteg volt magasabban, de a földet oly mértékben felforgatták, hogy a jóval mélyebben levő római kori cserepek, kerámiák is látszottak már, sőt kitéptek eredeti helyéről a gépek egy hatalmas római-kori faragott kődarabot is. Mindez olyan kontextusban történt, hogy 2015. április 4-én az Országos Műemlékvédelmi Bizottság úgy adott engedélyt a városházának a gyalogosövezet kialakítására, hogy leszögezte, semmilyen beavatkozást nem lehet régészeti felügyelet nélkül végezni – hangsúlyozta a régész.

Az értékrombolás megfékezése után elkezdett mentőásatás rendkívüli kutatási esélyt jelentett, és meg is hozta a maga eredményeit: a templom előtt, azon a területen, ahova a csatornacsöveket készültek lefektetni, előkerült a barokk fogadalmi kapu alapozása – magyarázta Csók Zsolt. A régészeti szelvényekben azonosították a kapu előtt a kavicsos padolást is, amely a Főtér legutóbbi tereprendezéséből maradt fenn, megállapíthatták, hogy a 19. század vége, 20. század eleje óta a tér járószintje fél méternyit emelkedett. A kapu mellett talált falrészletekből következtetni lehet arra, hogy mellette a 20. század kezdetén egy kicsi ház állt, amelynek alapozását valószínűleg a korábbi térrendezés során bontották meg, egykori funkcióját még nem ismerik.

A régebbi, azaz középkori, újkori járószintek vizsgálatára a szakemberek a nyugati főbejárattól induló kutatószelvényt nyitottak 20 méter hosszúságban, 1,5 méter szélességben. A tervező építészek készen álltak arra, hogy amennyiben előkerül a nagyobb mélységben levő középkori járószint, a felújítási tervet annak érvényesítésével módosítsák – fejtette ki az ásatásvezető régész. Mindamellett, ez nem maradt fenn, mindössze egy lépcsőfokot találtak a bejárat előtt. A régészeti kutatásnak egyik szenzációja viszont, hogy a bejárat előtti szelvényben előkerült a templomot körülvevő, nagyméretű cinterem – addig csak leírásokból ismert – falának a 15. század elejére datálható részlete, a fal mellett pedig olyan kisebb platformok bukkantak elő, amelyek a templom építéséhez kötődnek, azaz a járószint, amelyen az épülő templomon dolgozó munkások jártak a 15. században.

{Tovább olvasható még 640 szó.}
A következő rendkívüli leletcsoportot a kutatószelvényekben feltárt 261 sír képezi, a 15. századi Kolozsvár lakosainak temetkezései. – Elképesztő, hogy milyen sokan temetkeztek ilyen közel a templom bejáratához, köztük sok gyermeket is hantoltak el ide; európai analógiák alapján ennek egyik magyarázata az lehet, hogy úgy vélték, ezáltal is közelebb
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Kilencszázmillió lejből fejlesztenék a ...
Jövő héten szavazhatnak a ...
Elkezdődött a BBTE véradó kampánya

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ