Fokozatosan terjesztik ki a kötelező oktatás időtartamát
Jövőtől az óvoda nagycsoportja válik előírttá a gyermekek számára
Jövőtől az óvoda nagycsoportja válik előírttá a gyermekek számára
Vissza

Fokozatosan terjesztik ki a kötelező oktatás időtartamát

Az államfő a napokban hirdette ki azt a törvényt, amely szerint 2020-tól kötelező lesz az óvoda nagy-, 2023-tól a középső-, illetve 2030-tól a kiscsoportja. Ezzel egy időben pedig kötelezővé teszik a 11. és a 12. osztályt is. A módosítások értelmében 2030-tól kezdődően a romániai fiatalok 16 éves kötelező oktatásban részesülnek. Az általunk megkérdezett Kolozs megyei óvónők mind jónak találták a kezdeményezést. Szerintük a gyermek értelmi és érzelmi fejlődése is sokkal eredményesebb óvodai közösségben. Úgy vélik, sokkal inkább kibontakozik, nagyobb lesz a teherbírása, jobban beilleszkedik az iskola szabályozott rendszerébe az, aki rendszeresen járt óvodába. A szakemberek szerint főleg vidéken gyakori az, hogy a szülő nem íratja óvodába gyermekét, aminek egyrészt anyagi, másrészt kényelmi okai vannak. Szabó Ödön képviselő szerint tanulmányok is alátámasztják, hogy az óvodai nevelés megkönnyíti a gyermekek közösségbe való beilleszkedését.

 

Klaus Iohannis államfő kihirdette azt a törvénykezdeményezést, amely módosítja a kötelező oktatásra vonatkozó törvénycikkelyt. Ennek értelmében 2020. szeptemberétől kötelező lesz az óvoda nagycsoportjába való beíratás, 2023-tól a középcsoport válik kötelezővé, míg 2030-tól pedig minden harmadik életévét betöltött gyermeket be kell íratni az óvoda kiscsoportjába. Ugyanakkor növelik a kötelező közoktatás időtartamát: ha jelen pillanatban tíz osztály elvégzése kötelező, hamarosan mindenkinek el kell végeznie a tizenegyedik, sőt a tizenkettedik osztályt is.

– Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy az óvoda nagycsoportját kötelezővé tették, mert a gyermekek olyan készségeket sajátítanak el ebben a korban, amelyeket majd az iskolában hasznosítanak – nyilatkozta lapunknak Kolozsvár egyik lakónegyedében dolgozó óvónő. – Az óvoda kötelezővé tételének nincs semmilyen hátránya. Több mint egy évtizede vagyok a pályán, és látom a különbséget az óvodába járó és az óvodába nem járó gyermekek között. Főleg a nagycsoportos foglalkozások azok, amelyek felkészítik a gyermeket az iskolára – közölte egy Kolozs megyei városban tevékenykedő óvónő. – A nagycsoport különösen fontos a gyermek fejlődése szempontjából. Az ötéves gyermek folyamatosan vele egykorúakkal van, és olyan dolgokat sajátít el, amit a családban nem. Azok a gyermekek, akik nem az óvodában szocializálódnak, sokkal nehezebben szokják meg az iskolát. Akik viszont rendszeresen járnak óvodába, sokkal kiegyensúlyozottabbak otthon nevelkedő társaikhoz képest; megszokják, hogy vannak szabályok, amelyek mindenkire kötelező érvényűek. Az óvodások szókincse fejlettebb, és az óvodában végzett feladatok a finommozgást is fejlesztik. Jobb a teherbíró képességük is – mondta egy kolozsvári belvárosi intézetben dolgozó szakember.

A nagycsoportos foglalkozások felkészítik a gyermeket az iskolára

– Főleg vidéken, pontosabban faluhelyen jellemző, hogy az anyagiak hiánya miatt a gyermeket nem íratják be az óvodába. Általában az édesanyák nem dolgoznak, hanem háztartásbeliek, és kényelemből úgy ítélik meg, hogy felesleges óvodába adni a gyermeket. Az is gyakori, hogy a falun élő, dolgozó édesanyák szívesebben bízzák a háztartásbeli nagymamára a gyermeket, ahelyett, hogy óvodába adnák. Ilyenkor sem a szülők, sem a nagyszülők nem gondolnak arra, hogy mennyi mindent tanul az óvodában a gyermek, és hogy az milyen hasznára válik a későbbiekben – tudtuk meg egy falun dolgozó óvónőtől.

A kötelező óvoda kezdeményezői kifejtik: a szegénység, a munkanélküliség és a felbomló családok miatt csökken az óvodások száma. Felmérések szerint 2016-ban 500 ezer 3-6 év közötti gyermeket írattak be az óvodába, de az anyakönyvi adatok szerint ez a szám csak a 3-6 éves korosztály 60 százalékának felel meg. 
Már az 1/2011-es számú oktatási törvény 86-os cikkelye is előírta, hogy az óvodások és az iskolások szüleivel a tanintézetek partnerségi szerződést kössenek, amely tartalmazza a felek jogait és kötelezettségeit. A szülők és a törvényes gyámok kötelezettségei közé tartozik, hogy iskoláztatják gyermeküket a kötelező oktatás időszaka alatt. A szülő és a törvényes gyám felel a gyermek tanintézetben okozott rongálásért is. Amennyiben a szülő nem íratja be gyermekét az iskolába, vagy nem járatja óvodába-iskolába, akkor kihágást követ el, és 100-1000 lej közötti büntetéssel sújtható, ami közösségi munkával kiváltható. A kihágás tényét az önkormányzat és a tanintézet vezető tanácsa állapítja meg. 

– Oktatási tanulmányok, statisztikák azt mutatják, hogy az iskolai oktatásban előnyösebb a helyzetük azoknak a gyermekeknek, akik óvodába jártak, könnyebben illeszkednek be a közösségbe. Ezért dolgoztuk ki ezt a törvénykezdeményezést. Minél szegregáltabb egy térség, annál később kerül a gyermek a kötelező oktatási rendszerbe. Egy óvodáskorú gyermek önmagától nem jöhet rá, hogy óvodába kell mennie, ezért van szükség arra, hogy törvény szabályozza ezt a kérdést, és a szülők kötelezettsége kiterjedjen a gyermek óvodába járatására is. Amennyiben a szülő nem tesz eleget ezen kötelezettségének, akkor ugyanolyan büntetésben részesül, mint azok a szülők, akik az iskolába való beíratást mulasztják el – nyilatkozta a Szabadságnak Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő.   


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Tüntetés az úzvölgyi temetőért és a ...
Viorica Dancilă miniszterelnök lesz a ...
Kihirdette Iohannis a külföldi ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ