Fizikatanárok találkozója Kalotaszentkirályon
Vissza

Fizikatanárok találkozója Kalotaszentkirályon

Idén újból Kalotaszegen találkoztak az erdélyi és magyarországi fizikatanárok és kutatók. Ezúttal az Erdélyi magyar fizikatanári ankét helyszínéül a szervezők kalotaszentkirályi Püspök Panziót, meghirdetett témájául pedig a hőtant és molekuláris fizikát választották. Az ankét szeptember 27-én délután kezdődött és 29-én délben ért véget, ezalatt 16 kiselőadást hallgathattak meg a meghirdetett témakörben és nemcsak.

Pénteken Tunyagi Arthur megtanította a résztvevőket hogyan lehet termikus méréseket végezni Arduino-programozás segítségével, majd pedig Sárközi Zsuzsa hívta ki a résztvevőket érdekes hőtan témakörű kvízre, amely tanulságos és egyben szórakoztató is volt. Ezután Kovács Zoltán kerekasztal-megbeszélésen a Firka folyóirat szerkesztésével és terjesztésével kapcsolatban kérte ki a jelenlevők véleményét. Szombaton két kiselőadással kezdődött a program. Tasnádi Anikó Márta a termoakusztika megfigyelései alapján a tornádók jellemzőire tért ki, Bogdán Károly pedig bemutatta, hogyan sikerült 3D-ben ábrázolni a termodinamika állapotegyenleteit. Biró S. Tamás, a budapesti Eötvös Loránd Kutatóintézet-hálózat Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa tartott érdekes előadást arról, hogy vajon van-e mindig hőmérséklet. A délelőtti programot visszatérő vendégünk, Honyek Gyula tanár úr folytatta, elménket pallérozta furfangos hőtani feladatokkal.

Ebéd után helybéli kollegánk, Okos-Rigó Dénes mutatta be az iskolát, az Ady-termet és az elegánsan egyszerű fakazettás református templomot, majd autókba ültünk és elindultunk a rekeceli Fátyol-vízeséshez, ahol ennek nemcsak fizikáját, hanem páratlan szépségét is megcsodálhattuk. A kirándulócsapat nagy része folytatta a túrát és eljutott a Fehér-kövek környékére is.

A nap záróelőadását este tartotta Kovács Kálmán, matematikus-mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója. Előadásának címe: A világűrbe vágyó ember – a tudományosság határai, mottója pedig Adytól származott: „Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse...”. Miután izgalmas beszámolóval emlékezett meg az űrhódítás első hatvan esztendejéről, felvázolta a jelenlegi programokat, külön kitérve a Marssal kapcsolatosan tervezett expedíciókra. Kifejtette, hogy a Mars benépesítése előtt, ami nagyon bonyolult és költséges technikai megoldások árán volna esetleg megvalósítható, talán többet kéne tegyünk jelenlegi lakóhelyünk, a Föld megmentéséért. A második esténk is kerekasztallal záródott, ezúttal a téma a fizikusképzéssel kapcsolatos gondok és teendők, illetve a fizika- és egyéb hozzá kapcsolódó, a tanév során megszervezendő versenyek időpontjainak egyeztetése volt.


Vasárnap hét előadáson lehetett részt venni. Vincze Miklósa a légkörben, az óceánban végbemenő és a laboratóriumban modellezett áramlásokról számolt be, Pető Mária bemutatta hogyan sikerül diákjaival csillagászati tevékenységeket tartani a Napfizikáról és nem csak, magam pedig António Roiti XIX. századi olasz fizikatanár könyvéből mutattam be érdekességeket. Király Andrea az atmoszférikus örvények iskolai bemutatásának lehetőségeiről számolt be, Fülöp Csilla pedig a fizikatanár „kémia-szerű” gondolatait ecsetelte, majd Komáromi Annamária a gravimetria fejlődését mutatta be Eötvös Lorándtól az űrgravimetriáig. Vörös Alpár izgalmas felmérésről számolt be, arra volt kíváncsi, hogy mit tudnak a diákok az energiatermelésről. Az erdélyi fizikatanárok közreműködésével több száz, különböző erdélyi iskolába járó diákot kért fel online-kérdőív kitöltésére, és a következtetéseket összevetette egy hasonló, az Egyesült Államokban végzett felméréssel. Kiderült, hogy bizonyos témakörökben az erdélyi diákok jobban voltak informálva!

Az ankét előadásait az ugyancsak rendszeresen visszatérő kedves budapesti vendégünk Baranyai Klára zárta Örvényszerűségek című előadásával, amelyből ötleteket meríthettünk, hogyan lehet iskolai laboratóriumban örvényeket létrehozni vízben és miként lehet azokat tanulmányozni.

Idén is ismeretekkel és ötletekkel gazdagabban térhettünk vissza iskoláinkba. Ez a fajta laza, stresszmentes, kellemes, de sokkal eredményesebb továbbképzési lehetőség sokunk számára sokkal többet ér, mint a merev programú, agyonbürokratizált, hivatalos, kreditpontos, minisztérium által szervezett képzések. Köszönjük a szervezőknek, az EmpirX Egyesületnek, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Fizika Karának, valamint az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának és a támogatóknak, a Bethlen Gábor Alapnak és a kolozsvári Rulmenți Suedia Kft.-nek a lehetőséget!

Dvorácsek Ágoston


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Választás: felügyeli a ...
Választás: a koronavírussal fertőzöttek ...
Másodfokú viharriasztás harminc megyében

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ