Finnország kéri csatlakozását a NATO-hoz, Svédországot is várják

Finnország kéri csatlakozását a NATO-hoz, Svédországot is várják
A hagyományosan semleges Finnország vezetői bejelentették, hogy be kívánnak lépni a NATO-ba. Sauli Niinisto finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök nyilatkozatukban leszögezik, széleskörű vitát folytattak a kérdésről, és egyértelmű álláspontra jutottak: a NATO-tagság erősítené Finnország biztonságát, és a NATO tagjaként Finnország az egész védelmi szövetséget megerősítené. A szomszédos Svédország várhatóan a következő napokban dönt a védelmi szövetséghez való csatlakozásról.

A Reutersnek nyilatkozó diplomaták és tisztviselők szerint Finnország és Svédország gyorsan elérheti a NATO-tagságot, ezzel pedig lehetővé teszik, hogy az észak-atlanti szövetség csapatai fokozottan jelen lehessenek az észak-európai régióban, már a ratifikációs folyamat idején is.A tágabb északi régióban Norvégia, Dánia és a három balti állam már NATO -tag, Finnország és Svédország felvétele pedig valószínűleg feldühítheti Moszkvát. Az orosz fél szerint a szervezet bővítése közvetlen veszélyt jelent saját biztonságára nézve.Emlékezetes, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök május 9-i, a Győzelem Napján megtartott ünnepségen elmondott beszédében is azzal indokolta az ukrajnai „különleges katonai műveletet”, hogy saját biztonságát garantálja.A finn és a svéd javaslatok megszületésekor is az orosz elnök hangsúlyozta, ha a két északi ország csatlakozik a katonai tömbhöz, annak „súlyos katonai és politikai következményei” lesznek.
Egyébként kölcsönös biztonsági biztosítékokról írt alá egyezményeket szerdán Nagy-Britannia Svédországgal és Finnországgal. A megállapodások aláírásáról kiadott politikai nyilatkozatok kitérnek a két észak-európai ország NATO-csatlakozásának lehetőségére.
Boris Johnson brit miniszterelnök a Downing Street ismertetése szerint először Magdalena Andersson svéd kormányfővel, majd Sauli Niinistö finn elnökkel írta alá a két egyezményt Svédországban és Finnországban tett egynapos szerdai villámlátogatásán.A brit-svéd biztonsági egyezmény szerdai aláírásáról kiadott közös politikai nyilatkozat úgy fogalmaz, ha a két ország bármelyikét katasztrófa vagy támadás érné, az érintett ország kérése esetén a másik „különböző módokon” segítséget nyújtana, és e segítségnyújtás „történhet katonai eszközökkel is”.

Magdalena Andersson a sajtóértekezleten kijelentette: Svédország a Nagy-Britanniával kötött egyezmény aláírása után nagyobb biztonságban van, mint eddig, akkor is, ha úgy dönt, hogy csatlakozik a NATO-hoz, de akkor is, ha nem lesz az atlanti szövetség tagja. Arra a kérdésre, hogy Svédország milyen reakcióra számít Moszkva részéről, ha kérné felvételét a NATO-ba, a svéd kormányfő csak annyit mondott: Oroszország már jelezte, hogy reagálna a svéd NATO-csatlakozási kérelemre, de nem egyértelmű, ez milyen válaszlépéseket jelentene orosz részről. Szerinte az eddigi nyilatkozatokból az lenne valószínűsíthető, hogy Oroszország növelné katonai jelenlétét az északi térségben.

A brit miniszterelnök szerda este Sauli Niinistö finn elnökkel is hasonló biztonsági egyezményt írt alá. A Downing Street tájékoztatása szerint ebben a megállapodásban is szerepel, hogy London elkötelezetten támogatja a NATO „nyitott ajtók” politikáját.

(Fotó: SkyNews)