Ferenc pápával a fellegek fölött: egy újságíró élménybeszámolója
Vissza

Ferenc pápával a fellegek fölött: egy újságíró élménybeszámolója

Korántsem mindennapi tapasztalatokról számolt be Micaci Cristian, a nagyváradi római-katolikus egyházmegye sajtóreferense szerdán, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem római-katolikus teológiai karának dísztermében tartott sajtótájékoztatón. Az újságíró a Mária Rádió megbízottjaként, s gyakorlatilag az erdélyi magyar sajtó képviselőjeként volt tagja a nemzetközi sajtókülönítménynek, amely Ferenc pápát kísérte látogatása alkalmával. Együtt utazott a Szentatyával, kérdést tehetett fel neki, imát kért tőle. Megtapasztalhatta, mit jelent pápai utazáson a médiastáb tagja lenni, láthatta-hallhatta Ferenc pápának különböző megnyilvánulásait, az újságírói kísérethez, általában véve az emberekhez, helyzetekhez való viszonyulását. Felhívta a figyelmet néhány olyan mozzanatra is, amelyet számottevőnek ítélt, nem utolsósorban arra, hogy a pápa kérdésfelvetés nélkül is fontosnak tartotta Erdély lenyűgöző szépségét kiemelni.

A Ferenc pápát kísérő médiastáb tagjaként szerzett élmények halmazát Micaci Cristian naplószerűen összeállított bemutatóban fogta össze tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet a Csíksomlyón celebrált szentmise szervezéséért felelős sajtóbizottság tagjai, Bodó Márta újságíró-szerkesztő és Veres Stelian plébános-helyettes szerveztek.

Amikor a római-katolikus egyházfő ország-látogatásokat tesz, egy állandó médiastáb minden ilyen útjára elkíséri, amelynek tagja lehet a meglátogatott államban tevékenykedő sajtó néhány képviselője is. A vatikáni sajtóiroda a Mária Rádió képviselőjének akkreditációját fogadta el, a román médiától a közszolgálati televízió (TVR), két kereskedelmi tévécsatorna és egy kereskedelmi rádió megbízottja volt a sajtókülönítmény tagja.

Egy nappal indulás előtt az újonnan csatlakozott újságírók számára a vatikáni sajtóiroda gyors felkészítőt tartott – mesélte Micaci Cristian. A vatikáni irodának két nagy részlege van: egyik az információk közlésével foglalkozik, a másik a logisztikai részével, amely kapcsolatban állt például az erdélyi sajtóbizottsággal is. A sajtóiroda mindenhol ugyanazt az eljárási sémát alkalmazza, némileg a helyi viszonyokhoz igazítva. Az újságíró elmondta: a maga részéről törekedett arra, hogy az erdélyi valóságról tájékoztassa a külföldi újságíró kollegákat; többségük korántsem volt tájékozott az ország sajátosságait illetően.

A pápát szállító repülőgép pénteken, május 31-én szállt fel Rómában, a Fiumicino reptéren, s nem sokkal indulás után már találkozhattak az újságírók a fedélzeten a Szentatyával, aki mindegyikükkel barátságosan szóba állt, imát kérhettek tőle, kegytárgyakat, fényképeket adhattak át neki, hogy megáldja azokat.

A nagyváradi püspökség sajtóreferense a külföldi kollegákat is igyekezett tájékoztatni az erdélyi viszonyokról

Június elseje igencsak zsúfolt nap volt, hiszen Bukarestből Marosvásárhelyre repültek, onnan buszokkal utaztak Csíkszeredába, a csíksomlyói mise után pedig Jászvásár következett, majd újra Bukarest. A buszozást a ködös, esős idő miatt kellett megszervezni; a pápa az újságírói kíséretnek külön elmondta, örül annak, hogy végigautózhatott Erdélyen – legalábbis egy részén –, mondván, soha ilyen szépséget nem látott. „Az mindenesetre számottevő, hogy bármiféle kérdés nélkül, fontosnak tartotta, hogy ezt kiemelje, s Erdélyt is megnevezte” – vélte Micaci Cristian.

 „Csíksomlyón a múlt értékei, a hagyományok voltak előtérben, Jászvásáron pedig valósággal fesztiválhangulatban, énekelve várták a családok, gyermekek, fiatalok a pápát; az volt az érzésem, hogy mindez biztatóan vetíti előre az egyház jövőjét” – fogalmazott az újságíró.

A látogatás harmadik napján, a balázsfalvi, boldoggá avatási ceremóniával egybekötött szentmise után Nagyszebenből szállt fel újra a pápai gép, s az összegző sajtótájékoztatón tehették fel kérdéseiket az újságírók. „Az volt az érzésem, nagyon komolyan veszi a tájékoztatót; figyelemmel hallgatta a kérdéseket, s mindig annak a szemébe nézett, aki a kérdést feltette” – mesélte Micaci Cristian. Érdekességként elmondta: a pápa amúgy spanyolul gondolkodik, s nem mindig azt mondja olaszul, amire gondol, ezért szokott néha spekulálni is a sajtó a válaszain.

„Milyeneknek kellene lenniük a felekezetek, különösen a katolikus egyház és az ortodox egyház, a katolikus kisebbség és az ortodox többség, a nemzetiségek, valamint a politika világa és a civil társadalom közötti kapcsolatoknak?” – kérdezte Micaci Cristian a pápától.

A Szentatya válaszában a „kinyújtott kéz” magatartást hangsúlyozta. Mint mondta, más lehetőség nincs, „mindig a közeledésre kell törekedni, a különböző nemzetiségek, vallások és elsősorban a két keresztény felekezet között…” Ez a válasz mindenesetre beleillik a Ferenc pápa tanításainak logikájába. Ugyanakkor, megfogalmazható az is, hogy a nyugati világ logikájával, működésével nem feltétlenül egyezik az, hogy nincs konkrétan meghatározott, világosan kijelölt irányvonal, hogy nincsenek egyértelműen kimondva, megnevezve problémák – mondta az újságíró. A szemlélet pozitívuma az, hogy a kapcsolatok építésére buzdít, arra, hogy a közös tényezőt keressék az emberek. Ferenc pápa szerint nem falakat kell emelni, hanem azt kell irányadónak tekinteni, ami összeköt – magyarázta Micaci Cristian.

Ezt a szemléletet példázza egyébként az is, hogy miközben a bukaresti ortodox székesegyházban a Dániel pátriárka beszédéből az világlott ki, hogy szívességet tett azáltal, hogy elfogadta a katolikus fél kérését, s a pápalátogatás megvalósulhatott, Ferenc pápa ezzel szemben a repülőgépen azt mondta: „nektek van egy nagy pátriárkátok, aki nagy szívvel rendelkező ember, nagy tudós”, akivel „testvéreként” beszélhetett…


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Veszélyt jelentett a református kórus ...
Télen még jobban esik a termálfürdőzés ...
Papírrepülők, földgömb, polipcsápok a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ