Fellendítik a helyi szervezetek életét a Petőfi ösztöndíjasok

Szamosújváron találkoztak a szórványmagyarságot segítő program résztvevői

Fellendítik a helyi szervezetek életét a Petőfi ösztöndíjasok
A magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság három éve indította el a Kőrösi Csoma Sándor program mintájára a Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő programot: a Petőfi Sándor Program az egykori monarchia területére terjed ki, érintve Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Dél-Lengyelországot. A program során hatvanöt magyar fiatalt küldtek ki idén ezen országokba. Az érintett országokban a magyar szervezetek, egyházak, oktatási intézmények meghatározták azokat a területeket, ahol a legnagyobb hasznukra lehetnek az ösztöndíjasok.

Szamosújváron a héten szerveztek találkozót az erdélyi ösztöndíjasoknak, azzal a céllal, hogy jobban megismerjék egymást és a befogadó szervezeteket. A résztvevő 24 ösztöndíjas bemutatkozása rávilágított, mennyire fontos, identitáserősítő tevékenységet végeznek, amelyre annyira szükség van a szórványban. 

Erdélyben jelenleg 31 Petőfi ösztöndíjas tevékenykedik, számukra szervezte meg Paróczi Ákos, a szamosújvári Téka Alapítványnál dolgozó Petőfi ösztöndíjas a találkozót. A megjelent 24 ösztöndíjast és mentort először a szervező köszöntötte, kifejezve örömét, hogy a program megálmodói is jelen voltak. A találkozó célja nemcsak egymás, hanem a fogadó szervezetek jobb megismerése, illetve kapcsolatépítés is. Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke is köszöntötte a résztvevőket, üdvözölve a kezdeményezést, hiszen a jó tapasztalatok megosztása segít munkánk megújításában, hatékonyságunk növelésében.

Hiánypótló kezdeményezés a találkozóGrezsa István kormánybiztos hiánypótló kezdeményezésként értékelte a találkozót, Szamosújvárt követendő példaként méltatva. A magyar iskola és a Mezőségi Szórványoktatási Program bizonyítja, hogy az asszimilációs folyamatok lassíthatók. A Petőfi program az Erdély szerte eltérő igényekkel, illetve sajátosságokkal rendelkező magyar szervezeteknek ez úton is segít. A program sikerét mutatja a fogadóhelyek számának növelése, illetve a kialakulóban levő szervezeti háló, a nemzeti közösségfejlesztés részeként. Természetesen sok helyi siker felsorolható, de Grezsa a fogarasi magyar iskola újraindítását, a kőhalmi néptáncoktatást valamint a kárpátaljai néptánccsoportok megalakulását emelte ki.

Csulák Péter vezető konzul a kolozsvári főkonzulátus szerepét ismertette a programot illetően. Kiemelte az ösztöndíjasok hozzájárulását az egységes Kárpát medencei szemlélet kialakításban, hiszen ők most történelmet írnak. Segítséget jelentenek nemcsak az egyszerűsített honosítási eljárás szervezésében, hanem konkrét problémák megoldásában is kapcsot jelentettek - például fűtésgondok, tankönyvhiány elintézésében. Elfogadta a meghívást és megtisztelt jelenlétével Mucsi Géza, a nemzetpolitikai államtitkárság osztályvezetője, és Sándor István programkoordinátor is.

Identitáserősítő az ösztöndíjasok tevékenysége

Ezt követően az ösztöndíjasok bemutatkozása következett. Elsőként a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványnál dolgozó Hrágyel Dóra ismertette az alapítványt és saját munkáját. Dóra, gyógypedagógusként a szórványkollégium diákjainak nyelvi fejlesztését végzi, illetve besegít a számukra szervezett kulturális programok megrendezésébe is. Szalai Luca a dévai Szent Ferenc Alapítvány petrozsényi Jézus Szíve Gyermekvédelmi központ ösztöndíjasa, a központ 48 gyerekével végez fejlesztő és identitás erősítő tevékenységeket, de a helyi Caritás idősgondozási programjában is önkénteskedik, illetve dokumentálja a helyi magyar vonatkozású értékeket is.

Bánffy Farkas mentor minőségében ismertette a magyarlapádi helyi sajátosságokat

 

Fülöp Ágnes a Lupény-vulkáni unitárius egyházközségben tevékenykedik, identitáserősítő foglalkozásokat tartva. Virág Ádám a dévai Unitárius Egyház ösztöndíjasaként a Téglás Gábor Líceum diákjaival is foglalkozik. Pályázatokkal, illetve különféle határon átívelő versenyekre való benevezéssel építi a diákok identitástudatát, illetve részt vállal az iskolai és egyházi rendezvények szervezésében. Az idős-fiatal korosztály összekötésére is kitalált pogramokat, de besegített a Hunyad Megyei Magyar Napok programjain is.  A szebeni Híd Egyesületnél Simon Andrea az egyedüli teljes munkakörű alkalmazott. A város bővelkedik kulturális eseményekben, két magyar rendezvénye van csak, az Ars Hungarica és a Hungarikum Napok. Andrea ezek szervezésében segít, illetve gyerekprogramokat is szervez. Bánffy Farkas mentor minőségében ismertette a magyarlapádi helyi sajátosságokat, illetve az Ethnika Alapítványt és a szórványkollégiumot. Majd Hajdara-Herczeg Hajnalka ismertette munkájukat, ők a férjével együtt néptáncot tanítanak hét faluban 250 gyerek számára. Természetesen a jeles napokat is megünneplik, előadásokat, turnékat is szerveznek.

Összekovácsolják a bányavidéki magyarságot

A nagybányai Teleki Magyar Házat a vezetője, Dávid Lajos mutatta be, illetve az ott, és lassan Máramaros megye egészére kiterjedő programjaikat. A honismereti tanfolyam, kiállítások, táborok a bányavidéki magyarság összekovácsolását, identitását erősíti. Dávid Lajos szerint a magyar közösség felé pozitív megerősítés a Petőfi ösztöndíjas jelenléte, mint a magyar kormány gondoskodása. Varga Orsolya ösztöndíjas a baba-mama klubba és a cserkészeti foglalkozások megtartásában segít.

A máramarosszigeti Hollósy Simon Egyesület keretében Lovász Dénes magyar órát tart, fényképészkört vezet, a Sziget táncegyüttest irányítja, cserkészfoglalkozásokat tart, míg felesége a baba-mama klubot vezeti illetve a Leöwey Klára Líceum diákjainak néptánc foglalkozásokat tart.

A halmágyi evangélikus-lutheránus egyházközségben Bokor Csongor nem újonnan érkezett. Ő eddig a közeli Fogarason tevékenykedett, most e kis faluban magyar nyelvet oktat, nemzeti és vallási ünnepeket szervez, játszóházat tart. HollandaTimea a fogarasi magyar unitárius egyháznál dolgozik, ahol ugyancsak a fakultatív magyar nyelvoktatásban, önképzőkör szervezésében jeleskedik.

Táncházas mulatság az Ördöngös zenekarral

Balázs-Bécsi Attila a szervező Téka Alapítvány tevékenységeibe nyújtott egy kis betekintést. Majd az érdeklődők meglátogatták a tavaly átadott magyar oktatási szórványiskolát, amelyet Timsa Ildikó igazgató mutatott be. A vacsora után az ördöngösfüzesi Hideg Anna néni felnőtt meséit hallgatták, majd hajnalig tartó táncház következett az Ördöngös zenekarral és a zenélni tudó résztvevők segítségével.

 

Reggel a fogarasi ösztöndíjasokról szóló film után Garamvölgyi Anett tartott előadást, amelyben beszámolt arról, hogy milyen tevékenységeket folytat a Szilágysomlyó-Szilágyperecseni római katolikus egyháznál. A Szent László emlékév kapcsán több tevékenységet szervezett, illetve néptáncot, népdalt tanít.

Temesvárról két ösztöndíjas érkezett: Ocskai Marianna a Bánsági Közösségért Egyesülethez, míg Domokos Anikó a Szórvány Alapítványhoz érkezett. Nemcsak a közös hely, hanem a sok közös tevékenység miatt is mutatkoztak be együtt. A Temesvári Magyar Napok, Szórvány Napi fotó és videopályázat szervezésébe is bekapcsolódtak, de kiemelt feladatként a nyelvi fejlesztést tekintették.  A zsoboki református egyházközösség Bethesda gyermekotthonából érkezett Simon Luca. Az ő feladata a gyerekprogramok szervezése, a szilenciumon való tanulás a gyerekekkel, néptánctanítás, rajzszakkör vezetése, ifjúsági zenekart indított be, és tervben van a kerámia szakkör beindítása is. Lázár Dániel a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly római-katolikus teológiai líceum ösztöndíjasa. A kollégistákkal foglalkozik délutáni programok, kirándulások illetve cserkészfoglalkozások szervezésével.

Történelmi vetélkedő Vízaknán

A vízaknai Árvácska gyermekotthonban Bajusz Erika dolgozik, gyermekprogramokat, Idősek Napját, I. Magyar Napot, Szórvány napot, történelmi vetélkedőket szervezett, néptáncot oktat, magyar nyelvi foglalkozásokat tart. A segesvári Gaudeamus Alapítvány a helyi iskola háttérszervezete is. László Imola mentor mutatta be röviden az alapítvány történetét, kiemelve a Petőfi program azon hozadékát, hogy az ösztöndíjasok új lendületet hoznak a szervezetek életében, védve a kiégés ellen is a civil munkában néha kifáradt munkatársakat. Székely Anna ösztöndíjas bekapcsolódott a Kikerics néptáncegyüttes munkájába, színjátszókört indított, előadásokat tartott, szavalóversenyt, vetélkedőket, angol klubot szervezett illetve bekapcsolódott más művelődési eseménybe is. Marjai Éva ösztöndíjas fogadószervezete a szászrégeni Diakóniai Keresztény Alapítvány. Feladatköre az otthonápolás mellett a felnőtt értelmi fogyatékosok számára fenntartott nappali foglalkoztatóban való tevékenységek szervezése, illetve a Szivárvány kollégiumban szervez a tanulást kiegészítő foglalkozásokat. Természetesen bekapcsolódik helyi egyházi eseményekbe, történelmi megemlékezésekbe, kirándulásokat szervez.

Élmény volt a zakuszkafőzés

A pozitív hozzáállás jó példája Ferkó Zoltán, aki a Kőhalmi Református Egyház ösztöndíjasaként Kóboron dolgozik. A 200 lelkes falucskát olyan lelkesen mutatta be, hogy valamennyien rákerestünk a világhálón, hogy egyedüli református erődtemplomát megnézzük. Az ösztöndíjas fő feladta az idősgondozás, a falu lakóival interjúkat készít, illetve olyan stratégiákat gondol ki, amelyek arra hivatottak, hogy a magyar szempontú elnéptelenedést megállítsák.  A kőhalmi református egyházközség diákotthonába Buchwald Patricia érkezett. Az ő feladata a kollégistákkal való foglalkozás, bibliaórákat tart, néptáncot tanít, de ugyanolyan fontosnak tartja a nagy beszélgetéseket a problémás családokból érkezett diákokkal. Nagy élmény volt számára a zakuszkafőzés is.

Brassóban is két ösztöndíjas tevékenykedik, kölcsönösen segítve egymás munkáját: Szamek Lili és Illés Gábor. Lili a magyar evangélikus-lutheránus egyházközségnél, Gábor az unitárius egyházközségnél tevékenykedik. Az egyházi jellegű tevékenységeken túl színielőadásokat, családosok hetét, nótázó délutánokat szerveznek, de hangszert is oktatnak, a frissen alakult Mátka népdalkórus már sok helyen fellépett. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségét a mentor Pogár László ismertette. A 25 települést képviselő civil szervezet célja a hagyományőrzés és magyar illetve csángó identitástudat ápolás, de számos érdekes tevékenységet is folytat: sportrendezvények, egészségügy szűrés, szemétgyűjtés, élhető élettér képzés. Zsabokorszky Ferenc családjával érkezett Bákóba, főleg hangszeroktatással és fakultatív magyar órák tartásával foglalkoznak. A vicei Possibilitas Egyesülethez Bankó Anna ösztöndíjas érkezett, aki a két gyermekotthonban levő gyerekkel foglalkozik.

Paróczi Ákos a szamosújvári Téka Alapítványnál tevékenykedik, a szórványkollégiumban a nagyobb diákok tanulását segíti. Bekapcsolódott a magyar iskola tevékenységeibe is, interaktív történelemórákat, pályaorientációs foglalkozásokat tartva. De folytatja az előző évi ösztöndíjas, Tóth Borbála által kitalált Mikulás és nyuszifutás szervezését. Medvegy Andrea (első évi ösztöndíjas) egyik legsikeresebb programját, a Cukrászcsütörtököt is folytatják a pedagógusok.

A sokszínű bemutató után a közös ötletelésre sok idő nem maradt, viszont online felületen folytatás következik mindenképp. Nagy hozadéka a találkozónak a személyes kapcsolatokon és ötleteken túl a szervezetek megismerése is.

A résztvevők ebéd után meglátogatták a válaszúti Kallós Zoltán Néprajzi Múzeumot is.