Félidőhöz érkezett a dési református templom felújítása
„Akarunk élni, küzdeni, saját templomunkban imádkozni”
„Akarunk élni, küzdeni, saját templomunkban imádkozni”
Vissza

Félidőhöz érkezett a dési református templom felújítása

A világjárvány idején félelem vagy éppen kilátástalanság árnyékolja be sok – kisebb vagy nagyobb – közösség életét. A dési magyarság sem kivétel, de szerencsére van, ami elvonja figyelmét a járványhelyzetről és örömmel töltse el: a helyiek által eddig nem látott technikai bravúrral megoldott állványzat öleli át a város központjában a monumentális gótikus templomot. A templom megújulása jövőbe mutatóan bátorít, egyben esztétikai élményben részesíti a helyieket és az átutazókat egyaránt. „Úgy néz ki, hogy a munkálatok felénél tartunk” – magyarázza Szilágyi Róbert református lelkipásztor, aki szerint a korai, reggeli kalapácsütés, a láncfűrészzúgás szerves része lett sokak életének. Miközben az ácsok és a „kövesek” hangos beszéde, fütyörészése betölti a városközpontot, nem csoda, hogy mindenki figyeli a munkálatokat. „Nekünk, maréknyi magyaroknak, nagyon fontos megmutatni, hogy akarunk élni, küzdeni, saját templomunkban imádkozni”.

LUKÁCS ÉVA

– Nevezhetnénk történelmi pillanatnak, kimagasló eseménynek azt a nagy méretű építkezést, amely jelenleg, megfelelő szaktudással és komolysággal rendelkező építészmérnökök, mesteremberek vagy egyszerű munkások részéről történik a dési református templomon. Mert ez a templom kétségkívül nemcsak a Dési Református Egyházközség féltve őrzött kincse, hanem városunk magyarságának, sőt lakosságának egyik gyöngyszeme – magyarázza Szilágyi Róbert református lelkipásztor. – Éppen ezért kimondhatatlan öröm vett erőt rajtunk akkor, amikor megtudtuk, hogy az Utilitas tervezőiroda, valamint a Regioconsult pályázási iroda által gondosan összeállított dokumentáció európai uniós pályázatot nyert. Tudtuk, hogy kizárólag önerőből lehetetlen ilyen nagy felújítást, restaurálást, konzerválást felvállalni. Hála az Istennek, sikerült. Tavaly ősszel teljes gőzzel beindultak a külső és belső felújítási munkálatok.

Sokat változott a világ…

Egy ekkora kapacitású beavatkozás nem kis teher sem a gyülekezet lelkipásztora, sem a gyülekezet presbitériuma számára. Utóbbi, mint azt a lelkipásztor meséli, kellő nyitottsággal és odafigyeléssel kezelte és kezeli az ügyet, ez pedig nagyon fontos, hiszen ha valami időhöz van kötve, nincs helye az értelmetlen vitatkozásoknak és a hiábavaló huzavonának.

Az oratórium hálóboltozatának rögzítése

– Örömmel mondhatom azt, hogy munkatársakra, szolgatársakra találtam – folytatja Szi­lágyi Róbert. – Másfelől, engem személyesen főleg az a tudat bátorít, hogy a munkálatok mögött rátermett csapat áll, akik értik a dolgukat. Sokat változott a világ. Régebben talán elvárták egy ilyen munkálatnál, hogy a lelkész is naponta megmássza a felállványozott tornyot, számba vegye a kicserélt gerendákat, szarufákat, ellenőrizze még azt is, hogy hány darab szeget vertek vagy nem vertek a lécekbe, deszkákba… Jelen körülmények között szó sem lehet ilyesmiről: vannak nálam hozzáértőbb emberek, akik mindezt felügyelik. De azért nyilván, naponta figyelemmel követem a munkálatokat: kérdezek, esetleg javasolok. Észreveszek egy-két apróbb dolgot, jelzem az illetékeseknek. Ilyen értelemben elengedhetetlenül szükséges a lelkipásztor hozzáállása, érdeklődése, folyamatos jelenléte. Nem beszélve arról, hogy minden hivatalos irat a kezemen megy keresztül. 
Szilágyi Róbert szerint addig nincs baj, ameddig napi rendszerességgel dolgozhatnak, munkálkodhatnak. Márpedig szinte egy éve a korai, reggeli kalapácsütés, láncfűrészzúgás szerves része lett sok dési lakos életének, az ácsok és a kőrestaurátorok hangos beszéde, némelykori fütyörészése betölti a városközpontot. A templom felújítása körül így egyre nő az érdeklődés, ráadásul itt-ott már látni a megújult részeket.

Házi múzeum és egyéb meglepetések

– Nekünk, maréknyi dési magyaroknak nagyon fontos megmutatni, hogy akarunk élni, küzdeni, saját templomunkban imádkozni – hangsúlyozza a lelkipásztor. – Reméljük, hogy a munkálatok befejezésével újra megtelik a templom az istentiszteletek ideje alatt. Egyrészt, ez lenne a lényege ennek a nagy áldozatvállalásnak. Híveink vissza kell térjenek, újból otthonuknak kell hogy érezzék ezt az ősi hajlékot. Másrészt benne van a pakliban az is, hogy még jobban kiaknázzuk majd 570 éves hitbástyánk szépségeit, értékeit: felújított templomunk turisztikai látványosság is lehet. Ettől a konzervatívabbak picit idegenkednek, de szerintem a féltve őrzött kincs annál értékesebb, ha időnként megmutatod másoknak is – hadd gyönyörködjenek benne. És úgy néz ki, hogy lesz miben, hiszen az újrafedett templomhajó és szentély, valamint a megtisztított nyugati oldal, a készülőfélben lévő torony már most sokakat lenyűgöz. Ugyanakkor meglepetésekkel is készülünk mind saját híveink, mind pedig a látogatók számára: szeretnénk például a felújított templomtorony egy-egy szintjén amolyan kis „házi múzeumot” berendezni egyházközségünk értékeiből… De lesznek még meglepetések is, ezekről majd akkor… A lényeg, hogy igyekszünk megfelelő tudással és ízléssel ötvözni az újat a régivel.

Bartalis Szilárd és Szathmári Edina mindent dokumentál
 
Szilágyi Róbert azt is elárulja, hetente nagyon sok önkéntes adomány érkezik a templom felújítására, ami bizonyítja, hogy a désiek teljes egészében magukénak érzik ezt a templomot.

– Nagyon hálás vagyok református híveim kitartásáért, türelméért, s ezért a sok-sok állandó adakozásért. Rendszeres áldozatvállalásukkal könnyebbé és elviselhetőbbé teszik a ránk eső kétszázalékos önrész kifizetését – ami, elárulom, egyáltalán nem kis összeg. Különben úgy néz ki, hogy a munkálatok felénél tartunk. Tehát sok van még hátra, de teljes gőzzel és erővel, imádkozó szívvel és lélekkel folytatjuk, nem feledve: „a mi munkánk nem hiábavaló az Úrban”. 

A sekrestyét a szentéllyel összekötő ajtó kék színfoltokkal és a sekrestye egyik nemrég feltárt szentségtartó fülkéje

Rátermett csapat áll a munkálatok mögött

A jelenlegi munkálatokról és a helyreállítás izgalmas eredményeiről a kivitelező képviselői, Bartalis Szilárd építésvezető és Szathmári Edina művészettörténész tájékoztatnak. Elsőként arról faggatom őket, kik azok a szakemberek, akik ezt a nem mindennapi munkát levezénylik.

Bartalis Szilárd építésvezető az I. Rákóczi György kori festett gerendákat és a falra festett kísérődíszeket mutatja be– A 2019 júliusában elindult helyreállítási projekt kivitelezésére a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. nyerte el a megbízást. A tervek szerint 2021 júliusában fejeződnek be a munkálatok, addig a felállványozott torony, illetve falfelületek látványa uralja Dés központját, előrevetítve a megújuló templom majdani tündöklését – válaszol Szathmári Edina művészettörténész. – A kőrestaurátori munkálatokat Kolozsi Tibor szobrászművész, restaurátor, a falkutatást és a vakolatok, festett részletek feltárását, tisztítását, rögzítését Czimbalmos Attila és Kiss Loránd falkép-restaurátorok vezetik. Jelenleg a szentély és a torony van felállványozva, a belső falfelületek nagy részét már befejezték. Nemrég költöztették át az állványzatot az északi homlokzatról és a keleti falról, itt már látható a teljes restaurált felület. Főként az állagmegőrzés a felújítás koncepciója, a munkálatok legnagyobb részét a kőrestaurálás és a tetőszerkezet megerősítése teszi ki. A templombelsőben feltárt középkori vakolatok tisztítás és rögzítés után apparensek maradnak, az új vakolatot a történetihez integráljuk.

Középkori és új vakolat izgalmas keveredése a hosszházban

– Kérném, meséljen az eddigi, illetve a most zajló munkálatokról!
– A torony rossz állapota miatt rengeteg a kőrestaurátori munka, a kőpárkányokat ún. műkővel építik vissza, ahogy a támpillérek, a mérművek hiányos részleteit is. A torony külső falain megtalálták a középkori építkezéskor alkalmazott állványzat fészkeiben a gerendaelemeket. Ezekből mintát terveznek küldeni dendrokronológiai vizsgálatra, hogy megállapítsák a fa kivágásának korát és a torony építésének pontos időpontját. A tetőszerkezet cserélt faelemei közül néhányat a toronyban fognak tárolni, ahol egyik szintre a gerendák, a másikra a kőfaragványok kerülnek majd. A külső kőmunkálatok befejeződtek a hajó keleti falán és az északi homlokzaton. A torony restaurálását a toronysisak szerkezeti megerősítésével, újradeszkázásával és lemezelésével folytatják. A hajóban 30 cm széles szellőzősáncot ástak a falak mentén, a nedvesedés elkerülése érdekében, ezt régészeti felügyelet mellett végezték. 

Konzerválni, ami menthető

– Milyen meglepetésekben volt részük a munkálatok során?
– Talán a hajó korábbi boltozatainak a nyomai nyújtanak izgalmas látványt, amelyekről leolvasható a templom első két boltozata is – a belső támpillérek nem egyeznek a külső támpillérek elhelyezkedésével – magyarázza Szathmári Edina. – Az első gótikus boltozat a külső támpillérekhez igazodott, bordái a falon levezetett gyámokból indultak, a késő gótikus boltozat pedig a belső támpilléreknek felel meg, ezeken láthatóak a bordaindítások is. A gótikus nyugati karzat vakmérműves mellvédjének egy része is még megtalálható, a falba építve. A szentélyt ma barokk boltozat fedi, amely gótikus gyámokból indul. A hajó mai, 1779-es kazettás mennyezete felett, a padlástérben rejlik a 17. századi. A padlástérben lévő 17. századi díszes, festett gerendák konzerválva lesznek, egy részét pedig restaurálni is fogják.

Boltozati bordacsomópont középkori elhelyezőjelekkel a hosszház keleti falábanAz emeletes sekrestye boltozatai statikai megerősítést igényelnek, főként a második szinten lévő oratórium. Ezen már hónapok óta dolgoznak, a megerősítést követően ezt is vakolni fogják. A munkálatok során a sekrestyében két szentségtartó fülkét és egy lavabót (kézmosó) tártak fel, ezek tisztítás és konzerválás után szintén láthatóak maradnak. Továbbá középkori falmaradványok kerültek elő; a régészek ásatást és kutatást folytatnak ezek feltárása céljából. A szentélyben három középkori felszentelési keresztet tártak fel a falkép-restaurátorok, megtisztítás után ezek is konzerválva lesznek. A tervek szerint a belsőben új megvilágítás lesz, a villanyhálózatot is kicserélik a felújítás során.
 
– Miben különbözik a mostani a régebbi felújításoktól?
– A templom minden épületrészére kiterjedő helyreállítás sohasem volt. Legutóbb az 1970-es években végeztek felújítást a templomon. Ennek nyomát nemrégiben a toronygombban talált időkapszula is őrzi, valamint a cementes fúgák gyakori előfordulása. Szinte mindenhol cementalapú anyagot használtak fugázáshoz, kivételt a torony felsőbb szintjei képeznek. A kőrestaurátorok a munkálatok megkezdése óta ezek kitisztításán és új, mészalapú anyaggal való pótlásán dolgoznak.

Az oratórium ablaka

– Épített még a KÉSZ méreteiben és szépségében hasonló állványzatot?
– A KÉSZ jelenleg három műemlék-felújítás kivitelezé­sét vezeti, ezek közül az első a szamosújvári ferences templom és kolostora, amely 2018 májusában kezdődött, ezt követi a 2018 augusztusában megkezdett kolozsvári Szent Mihály-templom helyreállítása és a dési református templom harmadik a sorban. Mindhárom munkálat különböző kihívásokkal szembesíti a vállalat szakembereit, akik nagy óvatossággal figyelnek minden részletre, hogy épített örökségeink az aktuális felújítási módszerek szerint újuljanak meg és újra a helyi közösségek és a hívek használatába kerüljenek.

A templom madártávlatból, azaz a Kakashegyről nézve

(Fotók: Szathmári Edina és Luidort Péter)


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Camerimage-díj – Tizenkét film ...
Elmaradhatnak a félévi dolgozatok
Tanulópénz

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ