A korábbi hírekből úgy tűnt, hogy azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel akarja még a nyári helyhatósági választások előtt bevezetni a kétfordulós polgármester-választást a kormány.
Klaus Iohannis államfő is megerősítette a miniszterelnökkel folytatott szerdai megbeszélése után, hogy a kormány rövidesen bevezeti a kétfordulós polgármester-választást, ennek módszerét azonban nem pontosította. A jobboldal főleg a tavaly őszig kormányon lévő Szociáldemokrata Pártot (PSD) akarja meggyengíteni a módosítással, ugyanis a hatályos egyfordulós választási rendszer a tisztségben lévő polgármesterek újraválasztásának kedvez, márpedig jelenleg a – legnagyobb szervezeti hálóval és csaknem félmilliós tagsággal rendelkező – PSD-nek van a legtöbb polgármestere. A PSD polgármesterei és megyei önkormányzati vezetői révén tudja mozgósítani választóit a parlamenti választásokon is, tehát a kétfordulós polgármester-választás bevezetésén múlhat az, hogy sikerül-e hosszabb időre ellenzékbe küldeniük a PSD-t. Ha azonban Ludovic Orban kormánya sürgősségi rendelettel változatja meg a választási törvényt, azzal megsérti a parlamenti együttműködésről az RMDSZ-szel kötött tavaly októberi megállapodását. A magyar érdekképviselet számára fontos kikötés volt, hogy a kormány ne módosítsa a parlament megkerülésével a választójogot. Az RMDSZ becslése szerint ugyanis mintegy 20 százalékkal csökkenne a magyar polgármesterek száma Erdélyben, ha egy második fordulóban a román pártok ismét összefoghatnának az első fordulóban élen végző magyar polgármesterjelöltekkel szemben.A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőinek eddigi nyilatkozatai arra utaltak, az Orban-kabinet nem sürgősségi rendelettel, hanem a parlamenti vitát mellőző, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálja bevezetni a kétfordulós polgármester-választást azzal a nem titkolt szándékkal, hogy így bizalmatlansági indítvány beterjesztésére kényszerítse a szociáldemokrata ellenzéket, és a kormány bukásával lehetővé tegye a parlamenti választások előrehozását. Ez utóbbi forgatókönyv viszont azt eredményezné, hogy a polgármester-választás egyfordulós marad.
A kormánynak két alkotmányos eszköze is van arra, hogy a hosszas parlamenti vitákat mellőzve vagy megelőzve, gyakorlatilag azonnal hatályba léptessen törvényeket. A sürgősségi kormányrendeleteket később vitatja meg – és erősíti meg, módosítja vagy helyezi hatályon kívül – a parlament. A kormányzati felelősségvállalással előterjesztett törvényeket vagy akár törvénycsomagokat meg sem vitathatja a parlament: azok három napon belül automatikusan hatályba lépnek, amennyiben a törvényhozás nem buktatja meg bizalmatlansági indítvánnyal a kormányt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) az RMDSZ-el együtt fog bizalmatlansági indítványt benyújtani – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu ügyvivő PSD-elnök. Azt is elmondta, a PSD nem támogatja az előrehozott választásokat, és be fogja bizonyítani, hogy képes egy új parlamenti többség létrehozására. A PSD ügyvivő elnöke megerősítette korábbi kijelentését, miszerint a bizalmatlansági indítvány sikere esetében sem fognak PSD-tagot javasolni a miniszterelnöki székbe.
A kormányfő csütörtöki bejelentésére RMDSZ közleményben erősítette meg: a magyar érdekképviselet támogatni fogja a szociáldemokraták kormánybuktató indítványát.
"Elmondtam a kormányfőnek, hogy a szabályokat nem szabad módosítani játék közben, és azon leszünk, hogy ez ne történjen meg, beleértve a bizalmatlansági indítvány megszavazását. Azt mondta: ismeri álláspontunkat. Nincs harag, megnyitjuk az utat a parlamenti választások előrehozása felé" - idézte Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt a Hotnews.ro hírportál.
„Várjuk, hogy a parlament elé jöjjenek a felelősségvállalási nyilatkozattal, ezt követően nincs más választás, mint a bizalmatlansági indítvány benyújtása azok részéről, akik nem értenek egyet sem a módosítási eljárással, sem annak tartalmával. Mi már az elején kifejtettük, hogy senki nem kérhet tőlünk olyat, ami közösségünk érdeke ellen van. Mi tehát nem támogattuk a kétfordulós polgármester-választást és megmondtuk, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy ne módosuljanak a játékszabályok 2020-ban, néhány hónappal a helyhatósági választások előtt. A felelősségvállalás esetében az egyetlen megoldás arra, hogy a törvény mégse lépjen hatályba, a kormány megbuktatása, és ez csak bizalmatlansági indítvánnyal érhető el. Mi meg fogjuk szavazni a bizalmatlansági indítványt - idézi Kelement az Agerpres is.
Hozzáfűzte, a kormányülés előtt Ludovic Orban kormányfő felhívta őt telefonon és elmondta, hogy erre készülnek, ő pedig azt válaszolta, hogy ha lesz lehetőség, bizalmatlansági indítványt nyújtanak be és meg is szavazzák.
Az Orban-kormány megbuktatása esetében valószínűleg szintén a Nemzeti Liberális Páert (PNL) fog kormányt alakítani, vélte Kelemen, de nyomatékosította, hogy az RMDSZ nem szándékozik kormányra kerülni. Elmondta azt is: nem akar előreszaladni az időben és spekulációkba bonyolódni, hogy mi lesz a következő kormánnyal.
„Én most csak az első lépésről beszélek. A felelősségvállalás esetében az első lépés a bizalmatlansági indítvány. Ha az átmegy, beindul egy másik eljárás, de erről majd akkor beszélünk. A labda az államelnök térfelén lesz és nem a politikai pártokén” - mondta Kelemen.
