Felavatták Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium tankonyháját
Vissza

Felavatták Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium tankonyháját

A Bethlen Gábor Kollégium tankonyhájának avatóünnepségére szerdán, 2019. május 8-án került sor, amelyet megtisztelt jelenlétével a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetősége, és képviseltette magát az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöksége valamint a Fehér megyei RMDSZ vezetősége.

„Ha visszatekintünk a kollégium négy évszázados történetére, megragadja figyelmünket, hogy a leggyakrabban előforduló esemény az iskola történetében az építkezés volt. Nem telt el úgy száz esztendő, hogy valamilyen pusztítás következtében ne kelljen újjáépíteni a lerombolt épületeket. A csoda, hogy minden alkalommal sikerült ez a megújulás, szoktuk emlegetni, a kollégium főnixmadárként támad fel újra és újra. A csodákhoz azonban lelkes és elhivatott emberek is kellenek, akik terveznek, építkeznek, de feltétlenül szükséges a támogató, segítő szándék is, amely nélkül az építkező elbizonytalanodik, belefárad. Ma egy ilyen csodálatos együttműködésen alapuló építkezésnek az eredményét avatjuk...”- mondta köszöntőjében Turzai Melán aligazgató, az esemény konferálója.

Az említett példás együttműködést, amely a kollégium szomszédságában álló, a református egyház tulajdonát képező épület felújítását lehetővé tette, az ingatlanon elhelyezett emléktábla örökíti meg a következő szöveggel: „ A Bethlen Gábor Kollégium tankonyhája/ Az épületet felújíttatta és felszerelte taneszközökkel a nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága, az Erdélyi Református Egyházkerület, a Magyarországi Református Egyház Zsinata Kárpát-medencei Református Oktatási Alap támogatásával - 2019”.

Minden beruházás a jövőért van

Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kiemelte: Nagyenyed a magyar múltnak egy olyan ékköve, amely meghatározó volt Erdély történetében, ezt felismerve, Magyarország Kormánya többször is támogatta az itteni beruházásokat, egyik legfontosabb szövetségesét, a református egyházat segítségül kérve. A miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága által nyújtott 15 millió forintos támogatásból és más finanszírozók hozzájárulásából felújították a romos épület falait, kicserélték a nyílászárókat, és felszerelték benne a tankonyhát.

Az államtitkár kifejezte abbeli reményét is, hogy az Enyedre tervezett egyéb beruházások is mihamarabb elkezdődhetnek, például az iskola sportcsarnokának és környékének a felújítása, valamint a református egyház égisze alatt tervbe vett bölcsőde megépítése. Potápi Árpád azt is hozzátette: minden beruházás a jövőért van, ezért Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet szentel a gyerekek támogatására, meghirdetve a „Külhoni magyar gyermekek éve” elnevezésű programot, amelynek célja, hogy hozzásegítse a gyerekeket ahhoz, hogy jövőjüket a szülőföldjükön tudják elképzelni és megvalósítani.

Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi előadója kihangsúlyozta: iskolahálózatuk egyik gyöngyszeme a sok viszontagságot megélt Bethlen-kollégium. A felújítás kapcsán újrafogalmazódik a református egyház azon meggyőződése, hogy a szórványban történő beruházásokat is támogatni kell, illetve a református iskolahálózatnak is ki kell vennie a részét a szakoktatás megerősítésében, hiszen nem csak tudósokat, értelmiségit akar nevelni.

„A lélekhez erős nagy épület is kell”  

... hangsúlyozta köszöntőbeszédében  Szőcs Ildikó igazgató, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke, aki a szakoktatás fontosságára hívta fel a figyelmet. A kollégiumban 8 évvel ezelőtt indult be a – közben folyamatosan átalakuló -  szakoktatás, hiszen a tanári kar fontosnak tartotta, hogy lehetőséget biztosítson magyarul tanulni azoknak is, akik a szakoktatást választják, így nagyobb esély adódik majd arra, hogy a magyar közösségben alapítanak családot és a gyerekek is magyar iskolába fognak járni. Szőcs Ildikó az MTI-nek elmondta, három éve működtetik a kollégium keretében a turisztika és közélelmezés szakirányú képzést, és eddig a diákok az iskola étkezdéjében végezték a gyakorlatot. Úgy vélte azonban, hogy kinőtték már a régi konyhát, és a tankonyha kialakítása a kollégium oktatási palettájának a harmadik pillérévé emeli a szakoktatást.

Az intézmény „fennmaradását és fejlődését szolgáló önzetlen és folyamatos támogató tevékenysége elismeréseként” Szőcs Ildikó igazgató elismerő oklevelet nyújtott át Potápi Árpád János államtitkárnak, Kató Béla református püspöknek és Brendus Rékának, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetőjének.

Az ünnepség a Bartha Melinda tanárnő által vezetett XB. osztály alkalomhoz illő, színvonalas műsorával folytatódott. „Nagyenyed, a világ közepe” címmel a  képzős diákok egy zenés-táncos utazásra hívták a jelenlevőket. A gondosan kiválogatott versek és prózák az Enyedhez és a kollégiumhoz kötődő írók tollából származtak, amelyeket mezőségi, székelykocsárdi és magyarlapádi népdalok illetve mezőségi, küküllőmenti és kalotaszegi néptáncok tettek színesebbé.

A felújított épület ünnepélyes átadása a szalag elvágásával, majd a Kónya Tibor iskolalelkész által mondott áldással ért véget. A szervezők minden résztvevőt a tankonyha megtekintésére és az ott megrendezett állófogadásra hívtak.

A tanári sor első házában lakott Berde Amál is

A felújított épület a Sétatér felé vezető híres „tanári sor” első háza, amely udvarával együtt beékelődik az iskola épülete és az étkezde, azaz diáknyelven a „konviktus” vagy a „vityi” közé.  Egyébként a tankonyha udvarának rendbetétele is elég nagy kihívást jelentett. Kelemen Csaba helyi vállalkozó szakmai irányításával illetve Szőcs Ferenc nevelő segítségével több bentlakó diák díszcserjéket ültetett, és pázsitos udvarkertet alakítottak ki.

A jellegzetes 19. század végi, 20. század eleji polgári lakóház tanári lakásul szolgált szinte mindvégig.  Visszafele haladva az időben, itt lakott Fülöp Anikó testnevelés tanár és családja, Deák Ferenc földrajztanár és neje,  Szántai Erzsébet Mária tanárnő, „Pöci néni”. Az épület hajlékul szolgált továbbá Izmael László igazgatónak, akinek feleségének, „Dici néninek” a szülei is itt laktak azelőtt: Szabó Mihály matematika professzor, a Főgimnázium egyházi igazgatója és felesége, munkácsi Bornemissza Borbála képzős tanárnő. Itt lakott továbbá a Bethlen-kollégium román szakos tanára, Octavian Șireagu, akit tehetséges költőként is számon tartanak. A ház legismertebb lakói talán Dóczy Ferenc rektorprofesszor, református lelkész és neje, Berde Amál festőnő voltak.

Az utóbbi évtizedekben a ház állapota egyre romlott, ám a jelenlegi felújítás nemcsak megmentette az értékes épületet a pusztulástól, hanem egy hasznos, a kor kihívásainak megfelelő rendeltetést is biztosít számára. A négy helyiségből álló épületben található egy korszerűen felszerelt konyha, egy tágas ebédlő, amely kisebb rendezvények megszervezésére is alkalmas, továbbá egy raktárhelyiség és egy mosdó. A turisztika, pincér-felszolgáló, vagy akár szakács szakmákat tanuló diákok, az adott tanév kínálatának megfelelően, kiváló körülmények között sajátíthatják el a tudást, ami – a hazai szakoktatás gyatra infrastruktúrájára való tekintettel- óriási lépéselőnyt jelent számukra majd a munkapiacon való elhelyezkedésükben is.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Két új hulladékgyűjtő telephelyet ...
Álomvakáció a canzonetta, pizza, ...
Temesvár 30 - Tőkés László: a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ