Fekete invázió
Vissza

Fekete invázió

Nagy léptekkel terjeszkedő-fejlődő Kolozsvárunk évek óta képtelen megoldást találni néhány akut problémára. Ilyen a zsúfolt járműforgalom, a parkolóhelyek hiánya, a terelőutak megépítésének kálváriája, a graffitizés térnyerése stb. És még egy fekete pont: a csókainvázió.

Mindenki láthatja: az átlagos madárintelligenciánál többet birtokló fekete szárnyasok ezrei tanyáznak a város fáin, háztetőin, ürülékükkel – galambtársaikkal együtt – bepiszkítják a köztéri szobrokat, műemlékeket, a temető sírköveit, háztetőket, mindent. Ez nemcsak esztétikai, hanem épségmegőrzési gondot is jelent. Pirkadatkor, mintha valami láthatatlan hatalom vezérelné őket, valamennyien – Alfred Hitchcock filmjét idéző módon – félórás éktelen károgással hisztérikus összevisszaságban röpködnek ide-oda, majd mire teljesen kivirrad, az egész fekete felleg testületileg elvonul táplálkozni a pataréti szeméttelepre. Ahol jól megvannak egész nap, a belvárosban csak néhány ügyeskedő különc marad itt-ott szedegetni. Sötétedésre azonban ismét éktelen zajongással visszatérnek kedvenc fáikra-ingatlanjaikra. 

{Tovább olvasható még 306 szó.}
A lakosság zöme hiába örült annak, hogy október 29-e reggelén, a téli időszámításra való áttérés miatt, egy órával többet alhatott. Mert a csókahadnak, ennek az invazív fajnak a biológiai órája nem alkalmazkodhatott az emberi változtatáshoz, és menetrendszerűen elkárogta tőlünk azt a különben is rövid pihenéspótló időszakot. A zöldek szerint védet
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Erdélyi Magyar Érték lett a ...
Politikai zsákutcában Németország: új ...
Havazás és erős szél várható

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ