A megyei utcanévadó bizottság elemzi Boc megdöbbentő javaslatát
Elemzők és megfigyelők szerint a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal alkalmazottai körében fellelhető vasgárdista és szélsőségesen nemzeti érzelmű alkalmazottai „meggyőző tevékenységének” eredményeképpen történhetett meg, hogy 2021. november 5-én Emil Boc polgármester számára a közhivatal alkalmazottai városi tanácsi határozattervezetet állítottak össze annak érdekében, hogy a Törökvágási úton található ipari parkon belül található utcát Nicolae C. Paulescuról nevezzék el. A városvezetőhöz még 2021 márciusában kéréssel fordult a Tetarom I annak érdekében, hogy a Kolozs Megyei Tanács kezelésében álló, bárki számára hozzáférhető újonnan létesített utcának nevet adjanak. A tanácsi határozattervezetet alátámasztó városházi jelentésben maga a polgármester javasolja az utcának Nicolae Paulescu nevet. Az üggyel elítélő cikkekben és televíziós riportokban több hazai sajtóorgánum is foglalkozott.
Bürokratikus gyorsreakcióA polgármesteri hivatal bürokratikus apparátusára korántsem jellemző gyorsasággal, három nappal később a közintézmény városi stratégiák irodája szakmai jelentést fogalmaz meg, amelyben kizárólag Nicolae C. Paulescu kutatói, orvosi és egyetemi tanári tevékenységére való tekintettel alátámasztja a polgármesteri javaslatot. Kiemelik: az 1869-1931 között élő, Párizsban tanuló és dolgozó Paulescu hozzájárult az inzulin felfedezéséhez. A dokumentum egy szóval sem említi Paulescu politikai tevékenységét, azaz a legionárius mozgalomban elfoglalt fontos szerepét, a fasiszta ideológia és az antiszemitizmus felkarolását és terjesztését. 1913-ban megjelent írásaiban Paulescu poloskáknak és férgeknek nevezte a zsidókat és kiirtásuk mellett foglalt állást, ugyanakkor több szélsőségesen antiszemita szervezet alapítója.
Néhány hónap után, pontosabban 2022. január 7-én az Emil Boc által digitális aláírásával a városháza azt kéri a megyei névadó bizottságtól, fogadja el a javaslatot.
A Radio France International (RFI) kolozsvári tudósítójának kérésére a Kolozs Megyei Prefektusi Hivatal február 14-én közölte, a közintézménynél február 12-én iktatták a kérvényt. Lapunk megkeresésére Tasnádi Szilárd hangsúlyozta: a hivatal csupán a bizottság titkárságát biztosítja. A prefektúra továbbá közölte: a bizottság pénteken február 25-én ül össze megvitatni Emil Boc polgármester javaslatát.
A városháza nem lát semmi kivetnivalót a kezdeményezésben, mi több, kisebb dicshimnuszt zengett Paulescuról. Azt állítják, Nicolae Paulescu öröksége „egyetlen érett civilizáció által sem szűkíthető le a politikai véleményre”, tudományos munkásságát ugyanis nemzetközi szinten elismerték. Szerintük az, hogy utcát neveznének el róla, nem sérti a 2002-ben elfogadott 31-es számú kormányrendeletet, amelyben Románia területén tilos fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek és szimbólumok, illetve azon személyek kultusza, akik bűnösek a béke és az emberiség elleni bűncselekmények elkövetésében. 
Paulescu poloskáknak és férgeknek nevezte a zsidókat
Mint ismeretes, ezt a rendeletet módosította és tulajdonképp törvényi erőre emelte a 2015-ben elfogadott 217-es számú törvény, amely már konkrét definíciókat tartalmaz a Vasgárdára (más néven a Légiós Mozgalomra vagy Mihály Arkangyal Légiójára) és a romániai holokausztra vonatkozóan is.
A városháza továbbá kitér arra is, hogy 2021-ben Nicolae Paulescu tiszteletére a Ioan Aurel Pop vezette Román Akadémia díszrendezvényt szervezett az inzulin felfedezésének századik évfordulója kapcsán.
Az Emil Boc polgármesterhez címzett nyílt levelében Marco Maximillian Katz, a Romániai Antiszemitizmus Leküzdéséért és Megfigyeléséért Központ (MCA) elnöke felhívja a figyelmet: az utcanévadás megszegi mind a törvényt, mind pedig Romániának az antiszemitizmus leküzdéséért tett nemzetközi vállalásait. Figyelmezetnek: Nicolae Paulescu mindenekelőtt a fasizmus ideológiáját követő ádáz antiszemita volt, aki egy olyan szervezetet alapított, amelynek a zászlajában a horogkereszt szerepelt.
Schwartz Róbert: a polgármester sohasem fogadott
Lapunk megkereste Schwartz Róbertet, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnökét, aki megdöbbenésének adott hangot. – Nem csupán nekünk, hanem a közösség becsületes és tisztességes tagjainak is feladata tiltakoznia az ilyen antiszemita kezdeményezések hallatán – fogalmazott. Arra vonatkozóan, hogy tervez-e audienciát kérni a polgármestertől elmondta: eddig írásban és szóban legalább ötször kért audienciát Emil Boc polgármestertől, sikertelenül. – Többször is szerettem volna beszélgetni vele. Az egyik alkalommal azért, hogy a Caragiale parkot a benne található emlékmű miatt nevezzék át Holokauszt parknak – mesélte Schwartz Róbert.
A Kolozsvári Zsidó Hitközség elnökének meggyőződése, hogy a kezdeményezés „nem tudatlanság eredménye”. – Nincs kedvem szélmalomharcot vívni. Amennyiben a város nem zsidó lakossága ezt lenyeli, a városi tanácsosaink pedig nem háborognak, a sajtó nem tárja fel az ügyet, akkor mindenki azt mondja, hogy ismét csak a zsidók tiltakoznak – tette hozzá a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke, aki szerint a régi és az új Kolozsvárnak volt és van elég híres és neves személyisége, így elsősorban ezek nevét kellene használni.
Tibori: Paulescu fasiszta nézeteket vallott
Tibori Szabó Zoltán egyetemi előadótanár, Holokauszt-kutató kijelentette: Paulescunak radikális nézetei voltak a romániai zsidósággal kapcsolatban. – Tetűknek is nevezte őket, fasiszta nézeteket vallott. Meglep a polgármesteri hivatal kezdeményezése elsősorban Paulescu politikai tevékenységének tükrében. Manapság a civilizált világban nem fogadják el az ilyen megnyilvánulásokat. Sajnálatos módon, Kolozsváron még mindig nem sikerült zsidó személyiségekről utcát elneveznünk – nyilatkozta.
Tibori szerint nincs sok esély arra, hogy a város lakossága tudatosítsa az ilyen jellegű városházi megnyilvánulásokat és megfékezze a kezdeményezéseket. – A totalitárius eszmék és politikai rendszerek tekintetében a közoktatás sok kívánnivalót hagy maga után. Sok reményt fűzök a fiatal generációkhoz, ők majd elmondják a véleményüket, mert nem terhelik őket bizonyos történelmi események – jelentette ki a kutató. Úgy véli, ildomos lenne például Sebestyén Dávid építési vállalkozóról utcát elnevezni Kolozsváron. Internetes források szerint ő 1927-ben egymillió lejt adományozott a zsidó kórház (ma 3-as kórház) felépítésére. – Diamant Izsó szintén megérdemelné, hogy utcát nevezzenek el róla. Az 1920-as években ő alapította az aranyosgyéresi Sodronyipari Műveket, amelynek a kolozsvári Szentegyház utcában volt a székhelye. Farkas Mózes, a kolozsvári Renner Testvérek és Társai Bőrgyár Rt. volt vezérigazgatója is egy ilyen helyi személyiség. Szóval, lenne miből válogatni – mondta Tibori.
Oláh Emese: nem szavazom meg
Amennyiben Emil Boc polgármester által előterjesztett javaslatot megszavazza a megyei utcanévadó bizottság, a Nicolae C. Paulescuról elnevezendő utcával kapcsolatos határozat-tervezet a Kolozsvári Városi Tanács elé kerül. Arra voltunk kíváncsiak, az RMDSZ-es tanácsosok hogyan szavaznak majd. Lapunk előbb Oláh Emese alpolgármestert kereste meg, aki egyben városi tanácsos is. – Nem tárgyaltuk a frakcióban, ám ha napirendre kerül, nem szavazom meg – nyilatkozta az elöljáró.
A városháza nem először rukkol elő ilyen ötletekkel. Mint ismeretes, néhány évvel ezelőtt Radu Gyrről neveztek el utcát. Akkor a Szabadság kérésére Radu Ioanid, az Amerikai Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma nemzetközi archívumprogramjának igazgatója kijelentette: őt háborús bűnök miatt elítélték, így nem a polgármester vagy a Román Akadémia cselekvési szférájába és hatáskörébe tartozik megállapítani, Radu Gyr megérdemli-e vagy sem, hogy utcát nevezzenek el róla, vagy szobrot állítsanak neki. – Ilyen tekintetben világos a törvény. Kollokviumokat lehet ugyan szervezni, de egy fontos legionárius vezetőről utcát nem lehet elnevezni, s szobrot sem lehet állítani neki – szögezte le 2017-ben Radu Ioanid. Az utcát a mai napig nem nevezték át.
