Erős társadalmi és ceremoniális beágyazódottságuknak köszönhetően, átalakulva bár, de napjainkban is jelen vannak ezek a szokások a falusi közösségekben. A tegnaptól látogatható kiállítás célja tárgyakon és vizuális anyagon (filmek, archív és jelenkori fényképek) keresztül szemléltetni a hagyományok elemeit a kortárs megnyilvánulásokban.
Tötszegi Tekla igazgató-helyettes, a kiállítás koordinátora lapunknak elmondta, hogy kiindulópontként a 2015-ös velencei expójuk szolgált. A kiállított anyag régi magángyűjteményekből származik, de több esetben megrendelésre is kaptak maszkokat olyan tájakról, ahol mára sem veszett ki ez a kézművesség. A magyar farsangolás, a télbúcsúztató ünnepség egyik képviselője most a Redutban a töröknek nevezett gyergyóditrói bábú, amelynek öltözete hagyományos székely szoknya, karmantyú és korbács ötvözete. A falut hét-tízfős csoportokban járták az efféle törökök, és miközben a kendővel, pántlikával, kaláccsal felcicomázott szalmabábút lófogattal vonultatták végig a falun „végállomására”, ahol elégették, tulajdonképpen a rend fenntartása volt legfőbb feladatuk. A Csíkkászonból eredő bikaütés alkalmával a szalmaruhába bújt fiatalembert a gazdát alakító szereplő mindenkinek eladásra kínálja, hogy a végén a kosztümöt elégessék. A borica szokás a csángók körében él ilyentájt, felszerelése bőr- és tollkészítményekkel ékesített rongyöltözet, valamint fakard és korbács. A falut ilyen kukáknak nevezett 2-4 fős csoport járja be.
Érdekesség, hogy a farsangolási szokás a bánsági román környezetben is gyökeret vert. A szászok farsangolását Saschiz településről begyűjtött anyag szemlélteti. A kiállítás 2017. január 31-ig a szerdától vasárnapig tartó időszakokban 10–18 óra között látogatható.
(Borítókép: Rohonyi D. Iván)
