Farsangolási kellékek kavalkádja a Redutban
Vissza

Farsangolási kellékek kavalkádja a Redutban

Erdélyi téli népi maszkok és rituális öltözetek kiállítását nyitották meg tegnap délben a Redutban. Az Erdélyi Néprajzi Múzeum ezzel a Téli ünnepkör elnevezésű ciklus keretében román, magyar és szász falvak lakosainak régi hagyományokra visszavezethető, ma is éltetett szokásait eleveníti fel. A téli ünnepkör az év fordulóját is magába foglaló karácsony és vízkereszt közötti időszak, amelyre az erdélyi hagyományőrző falvakban is gazdag szokásvilág jellemző. A bevezetőben Ioan Toşa muzeográfus említést tett e szokások velejárójáról, az alakoskodásról, amely Erdély minden nemzetiségénél fellelhető. A maszkos alakoskodás alkalmai a román közösségekben karácsony és újév köré csoportosultak, míg a főként szászok és magyarok lakta vidékeken elsősorban a farsangi időszakra voltak jellemzőek.

Erős társadalmi és ceremoniális beágyazódottságuknak köszönhetően, átalakulva bár, de napjainkban is jelen vannak ezek a szokások a falusi közösségekben. A tegnaptól látogatható kiállítás célja tárgyakon és vizuális anyagon (filmek, archív és jelenkori fényképek) keresztül szemléltetni a hagyományok elemeit a kortárs megnyilvánulásokban.

Tötszegi Tekla igazgató-helyettes, a kiállítás koordinátora lapunknak elmondta, hogy kiindulópontként a 2015-ös velencei expójuk szolgált. A kiállított anyag régi magángyűjteményekből származik, de több esetben megrendelésre is kaptak maszkokat olyan tájakról, ahol mára sem veszett ki ez a kézművesség. A magyar farsangolás, a télbúcsúztató ünnepség egyik képviselője most a Redutban a töröknek nevezett gyergyóditrói bábú, amelynek öltözete hagyományos székely szoknya, karmantyú és korbács ötvözete. A falut hét-tízfős csoportokban járták az efféle törökök, és miközben a kendővel, pántlikával, kaláccsal felcicomázott szalmabábút lófogattal vonultatták végig a falun „végállomására”, ahol elégették, tulajdonképpen a rend fenntartása volt legfőbb feladatuk. A Csíkkászonból eredő bikaütés alkalmával a szalmaruhába bújt fiatalembert a gazdát alakító szereplő mindenkinek eladásra kínálja, hogy a végén a kosztümöt elégessék. A borica szokás a csángók körében él ilyentájt, felszerelése bőr- és tollkészítményekkel ékesített rongyöltözet, valamint fakard és korbács. A falut ilyen kukáknak nevezett 2-4 fős csoport járja be.

Érdekesség, hogy a farsangolási szokás a bánsági román környezetben is gyökeret vert. A szászok farsangolását Saschiz településről begyűjtött anyag szemlélteti. A kiállítás 2017. január 31-ig a szerdától vasárnapig tartó időszakokban 10–18 óra között látogatható.

(Borítókép: Rohonyi D. Iván)


EZ ÉRDEKELHETI
ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Viorica Dancilă miniszterelnök lesz a ...
Kihirdette Iohannis a külföldi ...
Aláírta az RMDSZ is a megállapodást a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ