A Z generáció törekvéseire, vágyaira, az általuk problematikusnak vélt helyzetekre, nehézségekre összpontosító Insights PulseZ című kutatást idén júliusban végezték, és az eredményeket összevetették a tavaly május–júniusban zajlott felmérés adataival. A Z generáció tagjainak az 1995 után született fiatalokat tekintik, akiket egyébként digitális bennszülöttekként is említenek. Az összesen 1186 fiatalból álló mintát úgy állították össze, hogy reprezentatív legyen a nemek megoszlására, az ország régióira és a vidéki-városi környezetre vonatkozóan egyaránt.
A Z generáció (más néven az iGeneration, Centannials) tekinthető az első olyan nemzedéknek, amely olyan korban született bele, amelyben az internet és a különféle technológiák széles körben elérhetőek. Ezek a fiatalok rendkívüli mértékben kötődnek a digitális világhoz, és lelkes fogyasztói a közösségi médiának – magyarázta a Mediafax hírügynökség által idézett nyilatkozatában Alin Claudiu Apostu, a kutatás koordinátora, és az Insights, valamint a Vállalkozó akarok lenni elnevezésű országos programok igazgatója. „Kutatásunk célja az volt, hogy elemezzük, miként alakult az idén magatartásmódjuk, hangulatviláguk, érdeklődési körük, hogy megérthessük motivációikat, szemléletmódjukat, és a jelenünk valóságát illető megítélésüket. Tény, hogy a cégek, szervezetek egyre inkább számításba veszik a Z generáció preferenciáit az üzleti stratégiájuk kialakításakor” – magyarázta a szakember.
Silvia Luican, a felmérést lebonyolító IZI data piackutató cég alapítója arra hívta fel a figyelmet, hogy „előnytelen helyzetbe kerülhetnek mindazok a vállalkozások, amelyek nincsenek tekintettel ennek a fiatal generációnak az igényeire, mivel ez valójában azt jelenti, hogy nincsenek felkészülve a jövő kihívásaira, a fogyasztói réteg változásaira”. Megjegyezte, sokan alábecsülik a digitális bennszülöttek nemzedékének relevanciáját az egyéb generációknál alacsonyabb vásárlóerejük miatt, pedig valójában számottevő befolyásuk van az érettebb korosztályokra is. Minden kutatás arra mutat, hogy az iGeneration nem feltétlenül illik bele a hagyományos társadalmi struktúrákba, hogy teljesen más mentalitással rendelkeznek, mint az egyéb nemzedékek.
Az idei Insights PulseZ kutatás eredményei alapján a Z generáció tagjai a tavalyhoz képest jobban érzik a különféle hiányosságokat: a tavalyi 59 százalékkal szemben idén 77 százalékuk jelölte meg lényeges problémaként a pénztelenséget. A pénzügyi erőforrások elégtelensége mellett 59 százalékuk (a 2020-ban mért 47 százalékkal szemben) hiányosnak tartja a szakmai karriert illető tanácsadási lehetőségeket, 55 százalékuk (a korábbi 32%-kal szemben) az ügyvitelt a bürokrácia miatt nehézkesnek, a digitalizáció mértékét elégtelennek véli.
A megkérdezett fiataloknak a fele (a tavalyi 34%-kal szemben) hiányolja a közeli családtagok erkölcsi támogatását, és idén 48%-uk véli úgy (a 2020-ban jegyzett 37%-kal szemben), hogy nem érhetők el eléggé számukra a különféle fejlesztési, főként vezetőképző (leadership) programok. Másfél évvel a koronavírus-világjárvány kitörése után a kutatásban részt vevő „digitális bennszülöttek” fele mondta, hogy fáradtabb – a tavalyhoz képest, amikor csak 34 százalékuk vallotta ezt. Idén a felmérésben részt vevők közel fele (49 százalékuk a tavalyi 37 százalékkal szemben) állapította meg azt, hogy hangulata ingadozó, és bizonytalannak tartja a jövőt.
A felmérés résztvevőit arról is faggatták, milyen készségek fejlesztését tartják fontosnak, milyen szakterületeken szereznének tapasztalatot. A kutatás szerint az első helyen továbbra is a self-management, vagyis az önirányítás, önszervezés, a megfelelő időbeosztás, a saját hatékonyság növelésének igénye szerepelt; a Z generáció tagjainak 60 százaléka fejlesztené tovább ezeket a készségeket, akárcsak egy évvel ezelőtt. A tavalyhoz képest, számottevően nőtt viszont az igényük a pénzügyi nevelés iránt: 2020-ban 51, 2021-ben 60 százalékuk nevezte ezt kiemelten fontosnak.
A felmérésben szereplő lányok a fiúknál nagyobb arányban (66 versus 40 százalék) tartották fontosnak, hogy megtanulják érzéseiket jobban kezelni. A fiúk valamivel nagyobb arányban (64 versus 56 százalék) emelték ki a pénzügyi nevelés, a technológiai hozzáértés (44 vs. 29 százalék) és a csapatmunka (30 versus 21 százalék) fontosságát.
Három alanyból egy válaszolta azt, hogy Romániában szándékszik munkahelyet találni, 21 százalékuk mondta, hogy tanulmányait az országban folytatná. A megkérdezett fiataloknak csak 12 százaléka jelentette ki, hogy külföldön szeretne dolgozni, és ugyanekkora arányban kezdenének valamilyen vállalkozásba Romániában.
A felmérésben szereplő fiatalok közel fele (43 százaléka) naponta négy és nyolc óra közti időt tölt képernyő előtt; csaknem egyharmaduk (28%) ennél is többet, esetükben nyolc és tizenkét óra is eltelhet számítógép, táblagép, telefon előtt. Ebben a tekintetben nincs számottevő különbség a nemek között, viszont a Z generációból a 19 és 21 év közöttiek 32%-a tartozik a 8–12 órát képernyőző csoportba, a 16 és 19 év közöttieknek pedig 24 százaléka. Ugyanakkor valamivel magasabb ebben a kategóriában a városi fiatalok aránya (31%) a vidéki fiatalokkal (25%) szemben.
Az iGeneration tagjai által kedvelt közösségimédia-felületeket is rangsorolta a kutatás: kiderült, a romániai fiatalok egyharmada (33%) elsősorban az Instagramot használja, azt követi a Facebook (22%), a YouTube (17%), a WhatsApp (13%) és a TikTok (12%). A tanulmány szerint a 16 és 18 év közöttiek jóval nagyobb mértékben (47%-ban) használják az Instagramot mint a 19–21, illetve a 22–24 év közöttiek. Az utóbbi korosztálycsoport 28 százaléka esetében a Facebook áll az első helyen a közösségi média platformjai között.
Az Insights PulseZ című kutatást a Romanian Business Leaders (RBL) szervezetnek az országos vállalkozói programokért felelős szakemberei dolgozták ki, és az IZI data piackutató ügynökség végezte el idén júliusban.
