A román filmszakma kapcsán Fanny Ardant elmondta: mindig lenyűgözte, hogy a román színészek egyszerre dolgoznak a színházban és a moziban is. „Úgy gondolom a színház az, ami építi a színészt, míg a mozi luxus. A színházban a színészek önmaguk lehetnek, míg a moziban manipulálnak bennünket”, fogalmazott.
Első rendezéséről, a Hamu és vér című, francia–román–portugál koprodukcióban készült, Romániában is forgatott filmje kapcsán elmondta: a filmekre úgy tekint, mint egy palackba zárt és tengerbe dobott üzenetre. „Egyesek megtalálják, kinyitják és megértik az üzenetet. Mások viszont nem. A filmem egyesekkel rezonál, és ők úgy tekintenek rá, mint egy nagyon aktuális történetre. Mások számára viszont egy másik időből származó történet”, mondta a filmjéről.
Amikor a Metoo! mozgalomról kérdezték, Fanny Ardant kifejtette: nem szereti a pártokat, mozgalmakat, akciókat, így azokban nem is akar részt venni. „Nem tetszik ami divatos, trendi, nem fogok soha részt venni ilyen akciókban. Az élet tele van ellentmondással, mi pedig ellentmondásosak kell maradjunk”, tette hozzá.
Arról, hogy fiatal színésznőként kinek a tanácsát fogadta meg, így nyilatkozott: sok tanácsot kapott fiatalként, de ugyanakkor senkire sem hallgatott. „Hallottam a harangok hangját, és követtem a saját ösztöneimet”, fogalmazott, majd a fiataloknak adott tanácsot: „ezt a munkát csak akkor lehet végezni, ha szereted, szereted, szereted.”
Amikor arról kérdezték, melyik rendező volt rá nagy hatással, Fanny Ardant leszögezte: a rendezői munkára mindig privilégiumként tekintett, hiszen privilégium filmet készíteni. „Nem dolgoztam soha olyan rendezőkkel, akik nem élvezték minden pillanatát a filmkészítésnek. Nem szeretem a profikat”. „Dolgoztam elismert és debütáló rendezőkkel is. Nem vagyok profi, mindig csak azt játszottam, ami nekem tetszett”, tette hozzá később, amikor arról faggatták, hogyan választja ki a filmeket, amelyekben játszani fog.
– A filmjeim elkészítésének nehézsége főleg az én hibám. Elég bizarr vagyok. Nem szeretnék a filmiparba belépni. Úgy szeretek filmeket készíteni, hogy higyjek azokban. Nem követem a divatot. Amikor támogatókat keresek a projektjeimhez, ők nagyon félnek. Ez egy olyan helyzet, ami boldogtalanná tesz, de ugyanakkor megértem – fogalmazott saját rendezéseiről, és arról, hogyan tud női rendezőként boldogulni.
Fanny Ardant kedvelt kortárs filmjei közé tartozik az orosz Szeretet nélkül című Andrej Zvjagincev rendezés, Xavier Giannoli The Apparition című filmje, és egy japán trilógia, amelynek címe nem jutott eszébe a sajtótájékoztatón.
Olvasmányélményeiről elmondta: fiatalon olvasta az Iliászt és az Odüsszeiát, és úgy véli, azóta nem írtak jobbat. Hozzáfűzte: természetesen olvasta Dosztojevszkij, Shakespeare, Proust stb. alkotásait, valamint a görög tragédiákat, amelyek „mind megbántották egy kicsit”. „Sokszor mondták nekem azt, hogy azok, akik szeretik a könyveket, nem szeretik az életet. Szerintem ez nem így van. Úgy gondolom a könyvekben található meg az élet esszenciája. A könyvek olvasása időt spórol meg neked az élet megértésére”, tette hozzá Fanny Ardant.
(Borítókép: Fanny Ardant Kolozsváron. Fotó: TIFF)
