Évente öt-hat nappal rövidíti életünket a levegőszennyezés
Rendkívüli módon károsítja a szervezetet a szálló por
Rendkívüli módon károsítja a szervezetet a szálló por
Vissza

Évente öt-hat nappal rövidíti életünket a levegőszennyezés

Annak ellenére, hogy az utóbbi években javuló tendenciát mutat, a levegő szennyezettsége továbbra is az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet által megszabott határértékek fölötti. Egy nemzetközi felmérés (Európa levegőjének minősége – 2018) kimutatta, hogy 2015-ben a 19 millió romániai lakos élete a levegőszennyezés következtében összesen 292 ezer nappal rövidült meg. Ez azt jelenti, hogy egyénenkénti élettartamunk csupán egyetlen év alatt 5,5 nappal kevesebbre korlátozódott. A negatív statisztikát eredményező okok között a szerepel a közúti forgalom, a mezőgazdaság, az energiatermelés, az ipar, a lakossági gazdálkodás. Az idei első fél évben az Európai Bizottság hat tagállamot perelt be az Európai Bíróságon a légszennyezés elleni védelem elhanyagolásának vádjával: Franciaországot, Németországot, Nagy-Britanniát, Olaszországot, Magyarországot és Romániát.

Európa-szerte 2500 megfigyelőállomás vizsgálta a levegőt szennyező elemek koncentrációját, amelyek rendkívüli módon károsítják az emberi szervezetet: a szálló port (finom lebegő részecskék, PM2,5), a nitrogén-dioxidot (NO2, amit a dízelmotorok bocsátanak ki), a földfelszín közelében található ózont (O3). A „negatív toplistát” vezető szállópor 2015-ben földrészünkön a 41 országban 422 ezer időnap előtti halálesetért volt felelős, és ebből 391 ezer elhalálozás az EU 28 tagországában történt.  

Az egészségügyi kockázat mellett a légszennyezettség nagy anyagi ráfizetéssel is jár. Az Együttműködési és Gazdaságifejlesztési Szervezet (OECD) becslése szerint 2015-ben lakosonként 1280 dollárt kellett költeni a károk enyhítésére, ami 2060-ra már kb. 2950 dollárra fog rúgni. Nitrogén-dioxid által szennyezett légtérben 2015-ben az EU városi lakosságának 9%-a, 2016-ban 7%-a élt, ami kb. 79 ezer ember halálát okozta. A talajmenti ózon 2016-ban a városi lakosság 12%-át érintette és kb. 17 700 ember haláláért volt felelős.A fentieknél kisebb mértékben, főleg ipari és energetikai térségekben károsította a közegészséget a kén-dioxid (SO2), a szén-monoxid (CO), a benzol (C6H6), az arzén (As), az ólom (Pb), a kádmium (Cd) és a nikkel (Ni). A szálló por okozta légszennyezettség 2015-ben a következő európai államokban szedte legtöbb áldozatát (zárójelben az elvesztett évek): Németország (638 ezer), Olaszország (593 ezer), Lengyelország (533 ezer), Franciaország (414 ezer), Anglia (325 ezer), Spanyolország (290 ezer), Románia (271 ezer), Bulgária (142 ezer), Magyarország (139 ezer), Szerbia (127 ezer).Egy, 100 európai város levegőszennyezettségét vizsgáló rangsor szerint Kolozsvárnak van a legtisztább levegője. Bukarest a 86., Temesvár pedig a 64. helyet foglalja el a rangsorolásban. Az osztályozást a Respire Egyesület tette közzé a We demain folyóirattal közösen, az értékelés pedig az Európai Környezetvédelmi Ügynökség levegőminőségre vonatkozó adatbázisa alapján készült. Az ügynökség összegyűjti az összes levegőminőséget vizsgáló állomás szennyezett levegőre vonatkozó adatait, amelyet az Egészségügyi Világszervezet is egészségre károsnak ítél.Az Európai Bizottság nemrég ítélt oda 22 város számára innovációs projektek megvalósítására használható támogatást. Így 92 millió eurót költenek arra az Európai Régiófejlesztési Alapból, hogy a városi környezet kihívásaira – levegőminőségre, klímaváltozásra, lakhatásra, munkahelyekre, helyi gazdasági illetékességekre – újszerű megoldást kínáljanak. Kolozsvár is a nyertes pályázók között van.     A téli ködös időjárás csak súlyosbítja az amúgy is megterhelt városi levegőt. Például Magyarországon az utóbbi napokban többször is kénytelenek voltak szmogriadót elrendelni.

 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Kihirdette Iohannis a külföldi ...
Aláírta az RMDSZ is a megállapodást a ...
FRISSÍTVE: Boris Johnson a brit ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ