Európát 2100-ra megtizedeli a hőség, tüzek, árvizek

Aggasztó jövőt jósol nekünk ez a tanulmány

Európát 2100-ra megtizedeli a hőség, tüzek, árvizek
Évente 152 ezer európai halálát okozhatja a szélsőséges időjárás 2100-ra, ha tétlenül szemléljük a klímaváltozást – mondja a The Lancet tanulmánya. Dél-koreai szakemberek szerint nem éppen ilyen vészes a helyzet.

Többmillió európai pusztulhat el a 21. század utolsó évtizedeiben az időjárás miatt a tudósok szerint, pontosabban évente 152 ezer, és ez 50-szer több, mint napjainkban. A fő bűnösök a hőhullámok, ugyanis ezek állnak az időjárás okozta halálesetek 99%-nak hátterében – ismerteti a tanulmányt a BBC. Utódaink Erdélyben még valamelyest elviselhetőbb helyzetben lesznek a 21. század végén, a tanulmány szerint ugyanis a legsúlyosabban érintett régió Európa déli és részben központi része – bármennyire igyekszünk lassan harminc éve a nyugathoz felzárkózni, dédunokáink alighanem örülnek majd a tagadhatatlan földrajzi ténynek, hogy mégis Kelet-Európában élnek.

Ha mindent úgy folytatunk, mint eddig az üvegházhatású gázok kibocsátását illetően és nem iparkodunk a klímaváltozás hatásit csökkentő politikákat alkalmazni, akkor az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tanulmánya szerint 2071 és 2100 között évente 152 ezer ember halálát okozza az időjárás Európában, míg 1981 és 2010 között „csak” háromezren haltak meg egy évben emiatt a kontinensen. Háromból két európait fognak érinteni a természeti katasztrófák, miközben a 21. század elején ez az arány csak 1 volt a 20-hoz. Nemcsak a melegtől fognak szenvedni az európaiak, hanem az ezzel járó partvidéki árvizek miatt is: míg a kétezres évek elején évente hat áldozatot szedtek az áradások Európában, az évszázad végére ez a szám 233-ra nő.

A tanulmány szerint az extrém meleg szív- és légzőszervi betegségeket okoz majd, az egyik leggyakoribb halálok a szívinfarktus lesz. Az áradások csökkentik az élelmiszertartalékot, elharapóznak a betegségek és fertőzések, és egyre gyakoribak lesznek az erdő- és bozóttüzek. Csökken majd a rendelkezésre álló ivóvíztartalék is, a szélsőséges időjárás pedig nemcsak fizikai sérülésekhez vezet, de a poszttraumás stressz szindróma is lényegesen gyakoribb lesz. Abba bele se gondoljunk, mi történik az Egyenlítő vidékén, ha Európában ilyen szörnyű lesz a helyzet.

Árvíz Passauban 2013-ban (A borítóképen Budapest látható a 2013-as áradáskor. Forrás: met.hu)

A kutatás az Európai Unió 28 tagországát vizsgálta, valamint Svájc, Norvégia és Izland 1981 és 2010 között bekövetkezett szélsőséges időjárási eseményeit, és figyelembe vette a klímaváltozás várható alakulásával, illetve a lakosságnövekedéssel és migrációs tényezőkkel kapcsolatos becsléseket. A párizsi klímaegyezmény célkitűzéseit tekintve borúlátó előrejelzésükben 2100-ra átlagosan 3 Celsius foknyi felmelegedéssel számoltak a tudósok 1990-hez képest.

A tanulmány talán felkiáltójelként hathat az európai kormányok számára, akiket viszont már eddig is eléggé aggasztott, hogy az amerikai elnök kivonta az Egyesült Államokat a párizsi egyezményből. Márpedig a klímaváltozás hatásai nemcsak az „elkövetőket” sújtják, itt nem érvényesül a „ki mint vet úgy arat” bölcsessége, Európát is érinti az, ahogyan Amerika befolyásolja a klímát. Mindazonáltal akadnak tudósok, akik az éghajlatváltozást a Föld természetes életciklusának részeként értelmezik, és azzal érvelnek, hogy bolygónk élete során már volt rá példa (felmelegedések és jégkorszakok váltakoztak), és a Föld túlélte.

A dél-koreai Szöul Országos Egyetem szakértői szerint a tanulmány eredményei túlzottak lehetnek. Úgy vélekednek, hogy az ember képes alkalmazkodni, és idővel így egyre kevésbé lesz sérülékeny az időjárás változásaival szemben, ebben segítségére vannak az orvosi vívmányok, a légkondicionálás és a lakóházak hőszigetelése – jegyzi némileg biztatóan a The Lancet egy másik írása.

Egyesek azzal vigasztalnak, hogy még a globális felmelegedésben is akad egy jó hír: a szélsőséges téli fagyoktól megszabadulunk. Bár a pesszimistább becslések ebben is erősen kételkednek…