EU-költségvetés – Sógor: Románián is kérjék számon a kisebbségi jogokat (FRISSÍTVE JOHANNIS NYILATKOZATÁVAL)
A jogállami normák tiszteletben tartásához kötnék a támogatásokat
A jogállami normák tiszteletben tartásához kötnék a támogatásokat
Vissza

EU-költségvetés – Sógor: Románián is kérjék számon a kisebbségi jogokat (FRISSÍTVE JOHANNIS NYILATKOZATÁVAL)

Az Európai Bizottság gyakorlatias és eredményközpontú, több forrást biztosító költségvetést javasol a 2021-2027-es időszakra, a kiadások csökkentésével, új források biztosításával, ugyanakkor a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötnék az uniós kifizetéseket – adtunk hírt Jean-Claude Juncker szerdai bejelentéséről. Brüsszel költségvetési eszközökkel is védeni szeretné a fellépő kockázatoktól az Európai Unió jogállami rendszerének fennmaradását, ezért akár korlátozhatja majd az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést – magyarázta a javaslatot az uniós bizottság elnöke.

„Hálátlan” kelet-európai tagállamok 

Juncker cáfolta, hogy az új mechanizmus egyes tagállamok ellen irányulna, szakértők szerint azonban az Európai Bizottság javaslata mögött egyértelműen megtalálható az a szándék, hogy valamiféle kontrollt gyakoroljon (egyes) tagállamok felett.

Erre a rejtett szándékra utal Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakciója (ALDE) elnökének álláspontja is. A pozsonyi Sme lapban megjelent véleménycikkében a Brexitnél, de még a menekültek beáramlásánál is fontosabb momentumnak tartja az „illiberális, jobboldali populista kormányok létrejöttét Magyarországon és Lengyelországban”. Mindkét ország a kohéziós alapokból 77 illetve 22 milliárd euróval részesült a 2014 és 2020 közötti időszakban, ezt a "nagylelkűséget" pedig azzal hálálják meg, hogy szembefordulnak az európai értékekkel, írja. „Az EU fel kell hagyjon a szabálysértő kormányok finanszírozásával!” – fogalmaz a frakcióelnök, akit az MTI idéz.

Hogy a javaslattal előálló Brüsszel célkeresztjében elsősorban a kelet-európai „rendbontók” lehetnek, az Antonio Tajani szavaiból is kiderül. Az Európai Bizottság elnöke is egyetért azzal, hogy feltételekhez kell kötni a tagországoknak megítélt összegek kifizetését. Úgy érvel: a tagállamok közötti szolidaritás nem lehet mindig nyugat-keleti irányú, hanem fordított irányban is érvényre kell jutnia. "Vegyük a menekülteket: miért vannak főleg Németországban, Olaszországban, Görögországban vagy Spanyolországban? A keleti tagországok sok pénzt kapnak az EU-tól. Cserébe nekik is szolidárisnak kellene lenniük" - mondta az olasz politikus, aki szerint meg kell győzni a keleti tagállamokat, hogy változtassanak a migrációval kapcsolatos álláspontjukon, hiszen "a menekültek nem jelentenek veszélyt". Hozzátette: kétezer menekült befogadása nem lehet megvalósíthatatlan feladat egy EU-tagország számára.

Nagy Britannia kilépése nagy érvágás az EU-nak 

Az egyik legnagyobb befizető, Nagy Britannia EU-ból való kilépése jelentős költségvetés csökkenést eredményez. Ez a csökkenés a két legnagyobb költségvetési tételt érinti, a Kohéziós Politikát és a Közös Agrárpolitikát – hívta fel a figyelmet a bizottsági javaslatok vitáján Winkler Gyula. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője szerint a Kohéziós Politika és a Közös Agrárpolitika költségvetésének visszavágása további szakadékokat eredményezhet az EU-n belül.

“Az Európai Bizottság 2021-2027-es uniós költségvetési keretre vonatkozó javaslatai között találunk olyanokat, amelyek jó hírt közölnek, de olyanokat is, amelyek aggasztóak. Az Európai Parlament plénumában bemutatott tervezet szerint új tételek lesznek az EU költségvetésében. Az egyik a migrációhoz és a határvédelemhez kötődik, a másik a biztonság és védelem kérdéséhez. Ezek fontos kérdések Romániában, hiszen részt vesz az Állandó Strukturális Együttműködésben (PESCO) és számottevő külső EU-s határral rendelkezik. Jó hír a fiataloknak, hogy megduplázzák a fiataloknak szóló programokat és az Erasmus + finanszírozását”, tájékoztat Winkler hírlevelében.

Az EP-képviselő szerint aggasztó hír viszont, hogy az Európai Bizottság 7százalékos csökkenést javasol a kohéziós alapok esetében, 5 százalékot a Közös Agrárpolitika esetében, a direkt kifizetésekre szánt keret 4 százalékkal lenne kisebb. Ezek a csökkentések minden kelet- és közép-európai tagállamot érintenek, éppen ezért szükség van arra, hogy ezek az országok intenzívebb párbeszédet folytassanak a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves költségvetési keretről, fogalmazott Winkler.

“Nagyobb szolidaritásra van szükség a Brexitet követően, nem engedhetjük meg, hogy a költségvetési viták még jobban elmélyítsék a tagállamok között már létező szakadékokat” – tette hozzá.

Winkler Gyula üdvözölte az EB javaslatát, mely szerint emelik a tagállamok hozzájárulását az EU költségvetéséhez, még akkor is, ha a Bizottság azt javasolja, hogy a bruttó nemzeti termék (GNP) 1,1 százalékát fizessék be az eddigi 1 százalékos hozzájárulás helyett, ami jóval kisebb az Európai Parlament 1,3 százalékos javaslatához képest.

Optimista elemzők: Kelet-Európa megindult az éretté válás felé 

Londoni pénzügyi elemzők szerint a kohéziós célokra szolgáló EU-folyósítások csökkentése a következő évtizedben logikus lépés lenne, egyrészt a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok magasabb jövedelmi szintjei miatt, másrészt azért, mert az EU-költségvetés egésze is kisebb lesz Nagy-Britannia - a második legnagyobb nettó befizető - kilépése után. A britek távozása 12-14 százalékos kiesést jelent az EU-költségvetés bevételi oldalán, így a folyósításokat elvileg mindenképpen csökkenteni kell, bár az Európai Bizottság előállhat javaslatokkal a kiesés ellentételezésére, állítják.

Számításaik szerint Lengyelország kohéziós támogatása 8-16 milliárd euróval, Magyarország, Csehország és Románia támogatása egyenként 2-4 milliárd euróval csökkenne a jelenlegi költségvetési időszakhoz mérve. Ennek ellenére – vélik - indokolatlan lenne egy esetleges komolyabb negatív piaci reakció abban az esetben, ha a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok kevesebb fejlesztési támogatást kapnának, az ilyen reakciókat inkább érzelmi, semmint ésszerű meggondolások vezérelnék - fogalmaznak a Bank of America-Merrill Lynch elemzői. A több mint egy évtizedes EU-folyósítások és konvergencia-folyamat nyomán kialakult magasabb jövedelmi szint azt jelenti, hogy a térség megindult "az éretté válás" felé.

Sógor: a nyugatiak úgy gondolják, ha ők adják a pénzt, akkor ők is szabják meg a feltételeket

- Nyilvánvaló, hogy a nyugatiak úgy gondolják, ha ők adják a pénzt, akkor ők is szabják meg a feltételeket. Én azonban más szempontból is nézem a jogállamiságra vonatkozó javaslatot – és nem tartok tőle, nyilatkozta a Szabadságnak Sógor Csaba EP-képviselő.

Elmondta: már korábban is volt szó arról, hogy a koppenhágai dilemmát feloldandó kell egy jogállamiság-mechanizmus. A „koppenhágai dilemma” terminus technikus, mint tudjuk, azt jelenti: bár a tagjelölt országok számára csatlakozási feltételnek számítottak a stabil demokratikus intézményrendszer létrehozására, az emberi és kisebbségi jogok érvényesülésére vonatkozó koppenhágai kritériumok, a már uniós tagállamok esetében Brüsszelnek nincsenek, vagy csak nagyon korlátozottak az eszközei ezek számonkérésre.

- Az EP korábban már elfogadta azt a Sophia in 't Veld holland ALDE-képviselő egyéni kezdeményezésére alapozó jelentést, amely arról szól, hogy ne csak az új tagállamokon, hanem a régieken is számon lehessen kérni például a hagyományos nemzeti kisebbségek védelmét. Annak persze nem örülünk, hogy a jogállamiságról szóló javaslat Lengyelországról és Magyarországról jutott a Bizottság eszébe, azt viszont reméljük, hogy Románia esetében is ugyanolyan feltételek érvényesülnek majd, ugyanúgy számon kérik a csatlakozáskor tett ígéreteket, köztük a nemzeti kisebbségekre vonatkozókat is. A Romániával szembeni Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV ) kapcsán sajnos mindent vizsgáltak, csak a kisebbségek jogok érvényesülését nem. Itt Brüsszelben azon vagyunk, hogy minden alkalommal felhívjuk a figyelmet: Romániában nem csak a korrupció, az igazságszolgáltatás, hanem a kisebbségi jogok terén is baj van. Nehezményezzük, hogy csak Lengyelországnak és Magyarországnak szentel kitüntetett figyelmet Brüsszel, ezért lenne jó egy egységes, mindenkire érvényes rendszer – fogalmazott Sógor Csaba.

Az EP-képviselő úgy vélekedett: érthető, hogy ez a fajta „birodalmi politika”, a „nyugatiaknak”, a „gazdagoknak” az arroganciája - behívtuk a sok menekültet, most meg nincs mit kezdjünk velük, ezért  átdobjuk a kerítésen hozzátok -, felháborodást vált ki. Ennek ellenére, mondta, Európa keleti fele is lehetett volna diplomatikusabb, Brüsszelben ugyanis nem igazán szoktak hozzá sem a magyar, sem a lengyel politikai diskurzushoz.

- Európának is van mit felróni, hiszen az új költségvetés kapcsán mindenki azt szajkózza, hogy jelentősen fognak bővülni a közös határvédelemre, és biztonságra fordított pénzügyi keretek, de amikor a magyar kormányfő azt mondta, meg kell védeni Európa határait, és nem lehet akárkit beengedni, akkor bezzeg idegesek voltak Brüsszelben – vélekedett Sógor.

- Nyilvánvaló az is, hogy ha Európa keleti fele nem hergeli a nyugati felét, akkor is lett volna költségvetési szigorítás. Ha nem lett volna migrációs vita, vagy Brexit, ezekre az intézkedésekre akkor is sor került volna, régen dédelgetett ötlete volt az északiaknak, Hollandiának, hogy többet szánjunk kutatásra, mint például mezőgazdasági támogatásra – magyarázta.

Sógor Csaba szerint nem is a jogállamiság számonkérésére tett javaslat az, ami igazán zavaró, hanem hogy költségvetési megszigorítások lesznek a brit kilépés miatt, és hogy ezek a megszorítások legfájdalmasabban a mezőgazdaságot érinti.

- Ez ugyanis elevenünkben vág. Engem nem nyugtatott meg az a londoni gazdasági elemző, aki azt mondta, hogy mindez nem befolyásolja Európa keleti felének gazdasági növekedését. Azt szeretnénk elérni, hogy a mezőgazdasági megszorítások ne a termelőket és a kisgazdákat sújtsa – jelentette ki a politikus. Elmondta azt is: az, amit a Bizottság a költségvetésről bejelentett, még egyáltalán nem végleges, a vita még csak most kezdődik, és ez egy évet is elhúzódhat, a tervek szerint 2019. május 9-ig, a nagyszebeni nagygyűlésig szeretnének megegyezni a 2020-2027 közötti költségvetésről.

A megszorításokra vonatkozó negatív előrejelzések mellett Sógor Csaba arra hívta fel a figyelmet: léteznek más támogatási programok is.

- A görög válság kapcsán derült ki, hogy a tagállamok nem tudják ésszerűen elkölteni a pénzt. Brüsszel ekkor kitalálta a Strukturális reform-támogató programot, ennek én voltam a jelentéstevője. Ez arról szól, hogy pénzt és logisztikát kérhet a tagállam annak érdekében, hogy jobban, hatékonyabban költse el a pénzt, tehát ne elsősorban segélyekre, hanem beruházásokra, munkahelyteremtésre. Ez az összeg 2017-2020 között 220 millió euró volt, ez most 25 milliárd euró lesz. Romániának el kellene fogadnia a brüsszeli segítséget, ki kellene használnia ezeket a plusz uniós forrásokat – vélekedett.  Románia soha nem volt képes elkölteni azt a pénzt, amit neki szántak, ez a továbbiakban is azon fog múlni, hogy mennyire lesznek életképes programok, amivel a meglévő pénzeket le lehet hívni. Ezt megkönnyítendő sokkal rugalmasabbá kívánják tenni az amúgy nehézkes, rengeteg bürokráciával járó pályázási rendszert  –  mondta el lapunknak Sógor Csaba.

„A mai korban még az állam hivatalos nyelvén publikáló nyomtatott és digitális média is rendkívül nehéz helyzetben van, de a kisebbségi nyelvű média működése egyenesen ellehetetlenül” – mondta Sógor Csaba a tömegtájékoztatás szabadságáról és sokszínűségéről szóló európai parlamenti jelentés szerdai vitájában. A jelentés több olyan kérdéssel is foglalkozik, amelyet a Minority Safepack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés is célként nevez meg. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentés nagyon helyesen megállapítja: veszélyben van a kisebbségek, valamint a helyi és regionális közösségek médiához való hozzáférése. A dokumentum azt is leszögezi, hogy minden polgárnak joga van ahhoz, hogy anyanyelvén – legyen az állam hivatalos nyelve vagy kisebbségi nyelv – juthasson független információhoz, ezért fontosnak tartja, hogy a kisebbségi nyelveken dolgozó újságírók számára képzési lehetőségeket biztosítsanak.  „A kisebbségi közösségeknek fokozottan szüksége van saját médiatermékekre, hiszen a hivatalos státus nélküli nyelv presztízse önálló média hiányában méginkább sérül” – érvelt a képviselő.

Johannis szerint senki nem kérdőjelezi meg a román jogállamiságot …Klaus Johannis a bulgáriai Ruszéban találkozott bolgár és osztrák kollégájával. A találkozót követően külön a román újságíróknak elmondta: úgy gondolja, Romániát nem fogja hátrányosan érinteni az Európai Bizottság javaslata, amely a jogállamiság feltételéhez kötné az uniós pénzek kifizetését, mert a belpolitikai viták ellenére összességében senki nem kérdőjelezheti meg a román jogállamiság létét. Reményét fejezte ki, hogy soha nem jutnak idáig, annak ellenére, hogy - mint mondta - ő maga is elégedetlen a kormánykoalíció által tervezett igazságügyi törvénymódosításokkal. Johannis szerint Románia számára "katasztrófa" lenne, ha megkérdőjeleznék a jogállamiságát és uniós pénzektől esne el.

Az elnök fontos és szükséges lépésnek tartja az Európai Bizottság javaslatát, amely - szavai szerint - senkit nem érhetett meglepetésként, hiszen már régóta szó van róla, de még sokat kell dolgozni azon - tette hozzá -, hogy pontosítsák a kritériumokat, hiszen az eljárásoknak átláthatóknak és könnyen követhetőknek kell lenniük.


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

VIDEÓINTERJÚ – Horea Benea: ...
Aláírta Johannis Ecaterina Andronescu ...
Tíz meg tíz

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ