Erdélyi magyar statisztikai szolgáltatást indított az RMDSZ

Erdélystat: a magyar társadalomszervezésért és jövőépítésért

Erdélyi magyar statisztikai szolgáltatást indított az RMDSZ
Magyar nyelvű erdélyi statisztikai szolgáltatás beindítását jelentette be egy csütörtöki sajtótájékoztató keretében Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, valamint Barna Gergő és Horváth István szociológusok. Az RMDSZ által kezdeményezett, a magyar kormány által támogatott, Erdélystat elnevezésű program két fő pillérre épül: megjeleníti, rendszerezi és értelmezi az erdélyi és a romániai magyar közösségre vonatkozó statisztikai adatokat, másrészt elérhetővé teszi és folyamatosan bővíti az erdélyi magyar intézmények tárát. „Sok közérdekű és nyilvános adathoz esetenként körülményes, nehéz hozzáférni. Az Erdelystat.ro portál egy olyan statisztikai szolgáltatás, amely ezeket az adatokat lekéri, rendszerezi, és erdélyi magyar szempontból értelmezi” – emelte ki Porcsalmi Bálint. Hangsúlyozta: a társadalomszervezési célok szempontjából kulcsfontosságú, hogy a döntéseket a megfelelő adatok birtokában és a trendek ismeretében hozhassák meg.

Az RMDSZ kezdeményezte, a magyar kormány által támogatott, az Iskola Alapítvány és a Közpolitikai Elemző Központ által működtetett Erdélystat létrehozásának gondolata egy éve született meg.  

„Amikor a projekt gondolata felvetődött, abból indultunk ki, hogy számos, egyébként nyilvános adathoz nehéz hozzáférni. Másrészt az adatok sok esetben nehezen értelmezhetőek, egymásnak ellentmondóak. Ezért tartottuk szükségesnek egy olyan portál létrehozását, amely ezeket az információkat mindenki számára elérhetővé teszi és rendszerezi” – mondta el a sajtótájékoztatón az RMDSZ ügyvezető elnöke. A honlap szolgáltatásainak főbb célcsoportjait alapvetően a döntéshozók, a politikusok, az intézmény- és önkormányzati vezetők képezik, de jelentősen segítheti a napi munkáját például a kutatóknak, újságíróknak is, és tulajdonképpen bármilyen érdeklődő számára megbízható adatokkal szolgál – magyarázta Porcsalmi Bálint.

„A társadalomszervezéshez, közösségépítéshez kulcsfontosságú, hogy legyünk a megfelelő adatok birtokában, és láthassuk a trendek, a folyamatok alakulását is” – hangsúlyozta az RMDSZ ügyvezető elnöke. Ennek megfelelően, az Erdelystat.ro portálnak egyrészt tájékoztató funkciója van, statisztikai adatokat, adatlapokat lehet elérni rajta, másrészt elemzéseket is közzétesznek, illetve idővel remélhetőleg előrejelzéseket is meg lehet majd fogalmazni – tette hozzá. 

Kérdésre válaszolva elmondta, a program az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában projektcsomag keretében kapott támogatást a magyar kormánytól. A portál létrehozására és az első évi működtetésére százezer eurónak megfelelő összeg áll rendelkezésre. Egyelőre három évre biztosított – a folyamatosan új adatokkal gazdagodó – a portál működtetése, de a következő években ez már alacsonyabb költségvetéssel biztosítható. Az adatbázis folyamatos bővítése mellett az angol nyelvű változat elindításán is dolgoznak – mondta Porcsalmi Bálint. 

Porcsalmi Bálint: Abból indultunk ki, hogy számos, egyébként nyilvános adathoz nehéz hozzáférni (Rohonyi D. Iván felvételei)

A statisztikai adatokat összegző programrész vezető munkatársa, Barna Gergő szociológus elmondta: neki is régi vágya, hogy legyen egy olyan felület, amely többek között a kutatási adatokat is megjeleníti a nyilvánosság számára. „A most indított portálon a különféle forrásokból származó statisztikai adatokat és elemzéseinket az erdélyi magyar felhasználók szemszögéből feldolgozva, csoportosítva, értelmezésekkel ellátva tesszük közzé” – magyarázta a szakember. 

Porcsalmi Bálinthoz hasonlóan úgy vélte, Erdélyre, a romániai magyar közösségre vonatkozó adatokat rendszerező és értelmező munkájuknak a legnagyobb haszonélvezői a különböző szintű döntéshozók, intézményvezetők lehetnek. 

„Mindamellett fontos célcsoport maga a nyilvánosság is. Törekszünk arra, hogy az adatok és elemzések az erdélyi magyar közösség számára is értelmezhetőek, érdekesek legyenek” – tette hozzá Barna Gergő. 

Kiemelt célcsoportnak tekintik továbbá a különböző szakmai műhelyeket is, s bíznak abban, hogy minél több szakembert vonhatnak majd be a projektbe, és a témakörök is bővülhetnek. Jelenleg négy fő kérdéskörrel foglalkoznak: a demográfiai folyamatok alakulásával, a gazdasági adatokkal, az önkormányzati, települési statisztikákkal, az oktatási rendszerrel összefüggő információkkal – köztük például beiskolázási adatokkal, vizsgaeredmények összesítésével is. A szolgáltatások között lesznek a különböző témákra vonatkozó statisztikai elemzések, az időszakos – havonta, kéthavonta – kiadott közlemények, ezeknek a hátterében álló adatbázisokat pedig regionális, megyei és települési adatlapok által jelenítik meg a portálon.

Az Erdélystat ugyanakkor az erdélyi magyar intézmények világáról is eligazítást kíván nyújtani felhasználóinak: a projekt másik jelentős pillérét az erdélyi magyar intézménytár képezi, amelynek célja mindazon intézményeknek, szervezeteknek, programoknak, közösségi színtereknek a felleltározása, amelyek hozzájárulnak a romániai magyarság identitásának kinyilvánításához és újratermeléséhez. 

A romániai magyar intézmények adatbázisát az Erdelystat.ro a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézettel (NKI) partnerségben publikálja. Horváth István, az intézet igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: az intézményi adattár az NKI-nak egy régebbi projektje, évek óta dolgoznak már rajta; számos korlátot és problémát sikerült már leküzdeniük, és bízik abban, hogy ebben a partnerségben további hiányosságokat lehet majd orvosolni. Mindeddig alapvetően a civil szervezetek által működtetett, tehát egyesületi vagy alapítványi háttérrel rendelkező kisebbségi szervezeteket leltároztak fel, de az erdélyi magyar kisebbségi intézményrendszer valójában jóval átfogóbb, nemcsak az ilyen módon meghatározott szervezetekből áll – magyarázta a szakember. 

 

Számos olyan vallási alapú szerveződés létezik például, amelynek csak származtatott jogi formája van (például ifjúsági keresztyén egyletek, nőszövetségek), vannak a többé-kevésbé intézményesült, de az önkormányzatokhoz tartozó művelődési házak is, vagy akár a különféle kulturális és közösségszervező tevékenységnek helyet adó kultúrkocsmák – részletezte Horváth István.„Rendszerezettebb áttekintésére van szükség ugyanakkor a tevékenységi területeknek is: nincs egyelőre átfogó képünk az erdélyi magyar közösségi programokról, a közösségi terekről sem” – tette hozzá. Ennek a partnerségnek a keretében az NKI intézménytára következésképpen bővülni fog, és olyan fajta intézményleltár készülne, amely „értelmezni próbálja a korlátokat, és különböző eszközökkel megpróbál túllépni ezeken” – hangsúlyozta a szociológus. Hozzátette: fontosnak tartják a módszertan közlését is, annak megfontolásait, hogy milyen alapon válogatták össze az adott szervezet-, intézményleltárt.

Egyelőre a romániai magyar nyelvű felsőoktatásra, médiára és könyvkiadásra vonatkozó adatok kerültek fel a portálra, de szándékukban áll táncházakat, kulturális és gondozó intézményeket is terület alapú megközelítésben számba venni, így az adatbázis sokféle irányba fejlődik majd a továbbiakban.