Erdélyben tájékozódott a magyarság helyzetéről az EPP alelnöke
Az őshonos kisebbségek törekvéseinek támogatását kérték a politikustól
Az őshonos kisebbségek törekvéseinek támogatását kérték a politikustól
Vissza

Erdélyben tájékozódott a magyarság helyzetéről az EPP alelnöke

A közelgő európai parlamenti választásokról, az Európai Néppárt (EPP) választási törekvéseiről, az idei év második felének néhány fontosabb uniós témájáról beszélt David McAllister németországi EP-képviselő, az EPP egyik alelnöke ma Kolozsváron. A politikus Sógor Csabának, az RMDSZ EP-képviselőjének meghívására érkezett Erdélybe. A Kelemen Hunor szövetségi elnökkel és Sógor Csabával közösen tartott sajtótájékoztatón David McAllister elmondta: örömmel fogadta a meghívást, így „első kézből” megtapasztalhatja az ország „hangulatát”, amely 2019 januárjában átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A Minority SafePack vonatkozásában kifejtette: az európai kisebbségvédelem rendszerének két alappillérét egyrészt a közös uniós norma, másrészt az egyes országok törvénykezése kell képezze, a belpolitikai kérdéseket viszont a kisebbségek képviselőinek kell rendezniük a bukaresti politikusokkal.

Jövőre Románia veszi át a soros uniós elnökséget, és azt szeretnénk, ha az ország „viselkedne”: a valóságban is modellértékű lenne a romániai kisebbségvédelem – állapította meg Sógor Csaba EP-képviselő. Mint mondta, „ha valaki Európát akarja vezetni, akkor első sorban saját háza táján tegyen rendet”, azaz Románia akkor lehet az Európai Unió (EU) sikeres soros elnöke 2019 első félévében, ha előtte „megoldja a saját házi feladatait”, amelyek közé tartozik a magyar közösség helyzetének a rendezése is.

A részben skót származású David McAllister a németországi kereszténydemokraták (CDU) EP-képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke, az Európai Parlament külügyi bizottságának (AFET) elnöke – ismertette Sógor Csaba, hozzátéve: politikuskollégája az uniós csatlakozásról tárgyaló Szerbia EP-jelentéstevője is.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arról számolt be, hogy a sajtótájékoztatót megelőzően beszélt a néppárti alelnöknek a romániai magyar kisebbség helyzetéről, a belpolitikai helyzetről, a kihívásokról, amelyekkel a közösség szembesül. Kiemelte azt is, hogy a romániai magyarság céljai az európai értékek sorába illeszkednek, legyen szó a nyelvi jogok bővítéséről, a különböző autonómiaformákról, vagy a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről. Hozzátette: az RMDSZ-nek – az EPP pártcsalád tagjának– is érdeke, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokat követően egy erős néppárti frakció legyen az uniós törvényhozó testületben.

David McAllister beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy november 7-én az EPP kongresszust tart Helsinkiben, amelynek során döntenek a csúcsjelöltről (Spitzenkandidat), aki megpályázza majd az Európai Bizottság elnöki tisztségét. „Ez az eljárás működött 2014-ben is. Az európai emberek tudták, ha az EPP nyer a választásokon, a pártcsalád csúcsjelöltje, Jean-Claude Juncker lesz az elnök, ha pedig a szocialisták győznek, akkor Martin Shulz – részletezte a politikus. Hangsúlyozta: a néppártnak határozott célja, hogy az EP egyik legerősebb frakciójává váljon. Úgy vélte, az európai parlamenti választások nagyon fontosak, hiszen erős, stabil parlamenti többség szükséges, amelyre alapozva az újjáalakuló Európai Bizottság (EB) alapvető reformokat léptethet életbe. 2018 második felének fontos témája a monetáris unió további erősítése, a migráció kérdésköre, vaalmint a külpolitikai kérdésekben hangsúlyosabban, erősebben fellépő Európa” – összegzett David McAllister.

Mint mondta, a júniusban összeülő Európai Tanács kulcsfontosságú lesz, hiszen ez alkalommal összesítik mindazokat a kívánalmakat, amelyeket teljesíteni kellene az uniónak. A Brexit külön kihívás az uniónak, hiszen új költségvetést kell összerakni, bizonyos területeken spórolni kell, s egyes ágazatokra – nevelésügyre, kutatásra, határvédelemre, biztonságra – viszont többet kell majd költeni – magyarázta. Hozzátette azt is, a német kormány felfogása az, hogy Németország úgy erős, ha az EU is erős, ez a megállapítás pedig hosszú távon  Romániára is érvényes.

Elmondta: tanulságos, érdekes volt az RMDSZ elnökének tájékoztatása a romániai magyar kisebbség helyzetéről, a különböző kérdések megközelítési módjairól. Megjegyezte, nem ártana minél több európai parlamenti képviselőtársat meghívni ide a jövőben, s beszélni a kisebbségi kérdésekről. Úgy vélte, az EU-nak bátorítania kellene tagállamait arra, hogy az egyes tagállamok jó gyakorlata alapján alakítsák a kisebbségpolitikájukat. Sikeres modellekként az olaszországi Dél-Tirolban élő német ajkú kisebbség, a németországi Schleswig-Holstein tartományi dán kisebbség, valamint a belgiumi német kisebbség helyzetét említette.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés kiváló dolog, a demokrácia érvényesülésének mintapéldája, hiszen az EU több mint egymillió polgára támogatta aláírásával. „Olyan európai kisebbségvédelmi rendszerre van szükség, amelynek közös európai normái és közös intézményes rendszere van: az egyik alappillért az európai szabványok, a másikat a tagállamok szintjén alkalmazott megfelelő törvénykezés képezi” – fejtette ki az EPP alelnöke, hozzátéve: az EPP mindig is támogatta és támogatni fogja a nemzeti kisebbségek törekvéseit, ugyanakkor a belpolitikai ügyeket, a romániai magyar kisebbség képviselőinek kell „tisztázniuk a bukaresti politikusokkal”.

„Az EPP egyik politikusaként mindenesetre azt mondhatom, a Minority SafePack által megjelölt, a kisebbségvédelem érvényesülése szempontjából fontosnak tartott pontok mindegyikét 1,2 millió uniós állampolgár támogatja, következésképpen ezek jó és megalapozott álláspontok, a továbbiakban ezek gyakorlatba ültetésén, az érintett felek általi elfogadtatásán kell dolgozni” – fejtette ki a politikus.

Újságírói kérdésre válaszolva David McAllister elmondta: az EU nyugat-balkáni bővítésének folyamatában igazából Szerbia és Montenegró az éllovas. Emlékeztetett, Szerbiával a 34 tárgyalási fejezetből eddig 12-t nyitottak meg, és reményei szerint júniusban újabb kettő, vagy több fejezetben is elkezdődnek a csatlakozási tárgyalások. Figyelemre méltónak tartotta azt a módot, ahogyan Szerbia bánik a Vajdaságban élő nemzeti kisebbségekkel. Kijelentette: ha Újvidékre utazik, mindig meglepődik a kulturális sokszínűség láttán. Azt is hozzátette azonban, hogy tökéletes megoldás nincsen, mindig van helye a jobbításnak. Hangsúlyozta, sok tennivaló van még Szerbiában is, ugyanakkor az országon múlik, hogy mikor sikerül felkészülnie az EU-csatlakozásra. Szerinte bátorító jellege volt annak, ahogyan Jean Claude Juncker, az EB elnöke Szerbia 2025-ös lehetséges csatlakozásáról beszélt. Úgy vélte, ez akkor történhet meg, ha minden kedvezően alakul. „Szerbia akkor lesz EU-tagállam, amikor foganatosítja a megfelelő reformokat” - jelentette ki David McAllister.

A sajtótájékoztatót követően Kelemen Hunor újságíróknak elmondta: arra kérte David McAllistert, hogy támogassa az őshonos nemzeti kisebbségek számára kialakított nyugat-európai modellek elfogadtatását a kelet-európai országokban is.

A német EP-képviselő tegnap délután a Sapientia EMTE kolozsvári karán megrendezett VIII. Tudományos Diákköri Konferencián a Brexitről és annak következményeiről is előadást tartott.

Fotó: Rohonyi D. Iván


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

„Ti is várat építhettek, vagy oltalmat ...
„Legyetek bátrak a valódi boldogságot ...
Tiszta tízes diák is volt a JZSUK ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ