Erdély tájegységgel bővül a szentendrei Skanzen
Inaktelki és széki porta is lesz az épületegyüttesben
Inaktelki és széki porta is lesz az épületegyüttesben
Vissza

Erdély tájegységgel bővül a szentendrei Skanzen

Erdély tájegységgel bővül a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. A nagyszabású fejlesztés megkezdését jelképező alapkövet október 16-án Fekete Péter kultúráért felelős magyarországi államtitkár és Cseri Miklós, a szentendrei Skanzen főigazgatója helyezte el a felépülő épületegyüttes központi szakrális épületében, a nyárádgálfalvai unitárius templom talapzatán. Fekete Péter ünnepi beszédében kiemelte: egy olyan építkezés alapkövét helyezhettük el, amely közelebb hozza Erdélyt Magyarországhoz, az erdélyi hagyományt és gondolkodást a magyarországihoz. Cseri Miklós hangsúlyozta: tizenöt-tizenhat év közös munkája, kutatásai realizálódnak ebben a pillanatban. „A legfontosabb szándék az értékmentés: Erdély épített, tárgyi és szellemi örökségének megismertetése, különös tekintettel a Trianon utáni magyarság sorsának bemutatására egészen napjainkig” – fogalmazott Cseri.

A Skanzen küldetése a magyar nyelvterületen élő etnikai, kulturális csoportok népi építészetének, életmódjának és tárgyi világának bemutatása. Ezt áttelepített épületekkel, berendezett enteriőrökkel, új kiállítási és bemutatási technológiákkal éri el.Az elkészülő épületegyüttes nemcsak Erdély, a Partium és Moldva népi építészetét és tárgykultúráját mutatja majd be, hanem szellemi örökségét, nemzetiségi és vallási sokszínűségét, oktatását is. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély 103 ezer km²-es területének tizenhét földrajzi egységét – a Szilágyságtól Kalotaszegen át Gyimesig, Háromszéktől Gyergyóig – huszonegy portába sűrítve, áttelepített vagy másolatban fölépülő épületekkel kívánja bemutatni. Az épületek között szerepel kúria, unitárius templom, szász és román ház, iskola, tanya és esztena (juhok nyári szálláshelye) – tükrözve a terület építészeti, társadalmi, kulturális és életmódbeli sokszínűségét. Bepillantást nyerhetünk nemcsak az erdélyi falu, hanem a Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely méretű erdélyi városok lakóinak életébe is.A múzeum a szabadtéri muzeológia megújuló eszközeivel reprezentálja Erdély sokarcúságát, az ott élő emberek természeti környezettel való szoros kapcsolatát is. A fejlesztés során a hatvanhektáros terület tizenöt hektárral növekszik, a jelenlegi 312 épület 124 épülettel és 25-30 ezer műtárggyal bővül. A nagyközönség előtt várhatóan 2022-ben nyílik meg a kiállításegyüttes. A megvalósítandó épületek és porták az Erdély épületegyüttesben:

Inaktelke – Kolozs megye
A 1940-es években épült inak­telki lakóház a Skanzen Erdély épületegyüttesében Kalotaszeget jeleníti meg. A kétszintes, tornácos, díszes oromzatú ház a 20. század második felét tárja majd elénk festett bútoraival és népviseletével. A ház id. Kalló Ferenc néptáncos, a Népművészet Mesterének lakóháza volt.

A kétszintes, tornácos, díszes oromzatú ház a 20. század második felét tárja majd elénkSzék – Kolozs megye
Széknek egykori sóbányászatának köszönhetően évszázadokon keresztül kiváltságos városi státusza volt a Mezőség jobbágyfalvaival szemben. A városi öntudat, amellyel tudatosan elkülönítették magukat a Mezőség többi településétől, meghatározta a lakosság gondolkodását. A mezőségi széki ház az 1930-as években épült, „városias” stílusjegyeket és miliőt mutat.
Szék a magyar népi kultúrában, a táncházmozgalomban és turizmusban ikonikus szerepet töltött be. Az 1970-es évektől sokan látogattak a településre Magyarországról, a rendszerváltás után pedig sok széki ember vállalt munkát Budapesten. A táncházmozgalmat és Korniss Péter széki fotográfiáinak világát idézi meg a múzeum kiállítása.

A mezőségi széki ház az 1930-as években épült, városias stílusjegyeket és miliőt mutatTorockó – Fehér megye
Az épület Torockó 18. századi boronafalas építkezését szemlélteti. A házban lakó bányászcsalád bemutatásával egy korai, ipari megélhetésű család életmódjába, mindennapjaiba, életkörülményeibe pillanthatunk bele a 19-20. század fordulóján.
A másik torockói porta a polgárias stílusú, klasszicista kőépítkezést reprezentálja az Erdély épületegyüttesben, amellyel Torockó 19. századi városias életmódját, polgári fejlődését szemlélteti a múzeum. Étterem létesül benne a látogatók számára.

Szilágyerked – Szilágy megye
A Szilágyság földrajzi adott­ságai révén természetes átjáróterület volt Erdély és az alföldi részek között. A Szilágy melléki falvak építkezését puritánság és egyszerűség jellemzi. A szilágyerkedi házban a 20. század második felének néprajzi jellegzetességeit és az Erdélyből történő elvándorlást mutatja be a múzeum.

Szászújfalu – Szeben megye
A szászújfalui házban helyet kapó kiállítás a magyar és szász területeken megjelenő örökség- és műemlékvédelemmel foglalkozik majd. A szász házban megjelenítendő másik téma az erdélyi szászok kivásárlása a kommunista Romániából, amelynek során 1968 és 1990 között 250 ezer erdélyi szász hagyta el az országot és távozott a Német Szövetségi Köztársaságba.

Köröstárkány – Bihar megye
A partiumi Köröstárkány település nemcsak etnikai és felekezeti zártságával, hanem közösségi tudatával, jómódjával tűnt ki a környező falvak közül. A szentendrei Skanzen felépülő lakóháza a faluban 1919. április 19-én történt drámai események bemutatására vállalkozik, amikor román félkatonai szervezetek etnikai alapú mészárlást rendeztek Köröstárkányban és a szomszédos Kisnyégerfalván. A porta melléképületében a faluban évszázadok óta űzött pálinkafőzéssel és annak hagyományával ismerkedhetnek meg a látogatók.

Mezőpanit – Maros megye
A Belső-Mezőség elzártabb falvaihoz képest a határvidék szorosabb kapcsolatot tartott a környező vidékekkel. Ezzel a portával a székely-magyar identitás kérdését, a kulturális régiók közötti átmenetet vizsgálja a múzeum.

Balavásár – Maros megye
A Kis-Küküllő mente építészetét és a jellegzetes kukoricatermesztést, a belőle készülő erdélyi puliszka készítését és fajtáit mutatja be ezen a helyszínen a múzeum.

Lozsád – Hunyad megye
Hunyad megyében Lozsád református lakosai alkották az egyetlen, stabilan magyar nyelvű falusi közösséget. A 20. századi állapot megjelenítésével a szórványlét, az asszimiláció, a kettős identitás témakörének bemutatása a múzeum célja.

Felsőfalva – Hargita megye
A sóvidéki Felsőfalva településről származó porta az erdélyi sóbányászat és a só témakörét járja körül. Napjainkban is sok faluban találunk sós vízű kutakat, amelyek vízét disznóvágáskor és főzéshez is szívesen használják a helyiek.

Székelyvarság – Hargita megye
A székelyvarsági tanya építményei az erdélyi magyar hegyi szórványtelepüléseket és a hegyekben folyó állattartást reprezentálják az épületegyüttesben.

Homoródalmás – Hargita megye
Az Udvarhelyszék déli részén, a Kis-Homoród völgyében fekvő Homoródalmás életét a Szászföldhöz való közelsége határozta meg. A nagyhírű 19. századi bútorfestő család bemutatása mellett az épületben különleges festett bútorok láthatóak majd.

Csíkszentsimon – Hargita megye
Az Erdély épületegyüttes legrégibb épülete 1829-ből származik. A házban a gazdag csíki népszokásokkal ismerkedhetnek meg a látogatók és ezen a portán jelenik meg az otthon és a székely identitás meghatározó eleme, a székelykapu is.

Gyimesközéplok – Hargita megye
Gyimes volt a történelmi Magyarország keleti határterülete. A gyimesi csángók elzárt kultúrája átmenetet képez a székelység és a moldvai csángók között. A keresztelő szokásának bemutatásával azt az összetartozást ismerhetjük meg, ami a falu lakóinak életét a mai napig meghatározza.

Forrófalva – Bákó megye
A moldvai csángó portán a moldvai csángók ünnepi viselete mellett bemutatja a múzeum, hogyan készültek a csángók a csíksomlyói búcsúra, és mit jelentett római katolikus hitük magyarságuk megtartásában.

Alsócsernáton – Kovászna megye
Az alsócsernátoni kúria Háromszék, ezen belül Csernáton egykor kúriákban gazdag világát reprezentálja. A kúria és a hozzá kapcsolódó gazdasági épületek lehetőséget biztosítanak a háromszéki nemesség életvitelének, történetének, gazdálkodásának megjelenítésére. A 9 kiállítás végigkalauzol majd a Bernáld és a 20. században a kúriát lakó Róka és Bartók családok történetén. A kisborosnyói gabonás épületben pedig a háromszéki családokat ért kitelepítések témáját dolgozza fel a múzeum.

Uzon – Kovászna megye
Az uzoni zsellérházban a kuriális famíliához fűződő gazdasági, társadalmi kapcsolatokat reprezentálja a múzeum egy lesüllyedt család életmódjának bemutatásával.

Zabola – Kovászna megye
A háromszéki gazdaportán egy gazdálkodó székely család polgárosodó életvitelét a tanítói sors bemutatásával szemlélteti a múzeum. A bemutatott időmetszet az 1943-as évet jeleníti meg, így a trianoni békeszerződés következtében Romániához csatolt, majd a második bécsi döntés (1940.aug.30.) nyomán magyar fennhatóság alá került székelyföldi területek bemutatására is lehetőséget biztosít.

Hosszúfalu – a mai Négyfalu, Brassó megye
A hétfalusi csángók a Barcaság délkeleti szélén, Brassó szomszédságában élnek, így a brassói szászok hatása az élet szinte minden területére kiterjedt. Az interetnikus kapcsolatok mellett ezen a portán érzékelteti a múzeum a migráció és a hatására megváltozott életmód problémáját. A 19. századtól brassói és az akkor még külföldnek számító bukaresti építkezéseken dolgoztak a falusiak. Fuvarosnak álltak, a lányok cselédnek szegődtek Bukarestbe. Napjainkban ugyanígy szerepe van a hosszabb-rövidebb ideig tartó külföldi munkavállalásnak Erdélyben.

Nyárádgálfalva – Maros megye
Kiemelt szakrális épületként a nyárádgálfalvai unitárius templom másolata épül fel a Skanzenben, hiszen Erdélyre a vallási türelem földjeként is tekintünk, amely a 16. században az unitárius vallás bölcsője volt. Az egyházi portán mutatja be a múzeum, hogy a közösségi élet irányítása évszázadokon át az egyházközségek hatáskörébe tartozott. Az egyházi telekre unitárius parókiát (Nagykede), iskolát (Tordátfalva) és kultúrházat (Kiskede) tervez a múzeum, hiszen ezek jelentős helyszínei a közösség megmaradásának - hitének és magyarságának.

Csíkszentmihály – Hargita megye
A csíkszentmihályi bolt és kocsma berendezése a negyvenes-ötvenes éveket tükrözi. Udvarán kuglipályát és kerthelyiséget alakítanak ki.

Kisvárosok
A tervek szerint a Skanzen épületegyüttes része lesz Erdély városi életének bemutatása is. A Székelyudvarhely méretű magyarlakta kisvárosok iparosságát, közösségi helyszíneit nyomda és kávéház mutatja majd be az Erdély épületegyüttesben.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Évente öt-hat nappal rövidíti életünket ...
Merkel: el kell gondolkodni egy ...
A magyar nyelv napja: erdélyiként ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ