N.-H. D. – Sz. K.
A kormány honlapján elérhető tájékoztatás szerint a szászfenesi múzeumban kiállított tárgyak révén, illetve digitális formában történő bemutatók során nyújtanának betekintést azoknak az etnikai közösségeknek a múltjába, közös történelmébe, amelyek Erdély területén éltek az elmúlt évszázadokban. Az interaktív kiállítások, múzeumpedagógiai foglalkozások célja az etnikai identitás megőrzése, fejlesztése, a közös múlt jobb megismerése. A helyi tanács 12000 négyzetméternyi területet bocsátott a kezdeményezők rendelkezésére, a múzeum egy része szabadtéri lenne.
A komplexum felépítésének szükségességét hangsúlyozó indoklásból kiderül: a tervezett létesítmény nem csak új, a közönség által jobban hozzáférhető kiállítási teret jelentene, hanem további raktárhelyiségeket, restaurálásra, konzerválásra, digitalizálásra alkalmas műhelyeket a folyamatosan bővülő történeti múzeum számára, amely egyre súlyosabb helyhiánnyal küzd.
Az Erdélyi Történeti Múzeum egyik munkatársától származó értesüléseink szerint valóban volt szó a tervről a muzeológusok között, de egyelőre nincs tudomásuk konkrét elképzelésekről. Ugyanakkor a múzeum jelenlegi igazgatójáról, Felix Marcuról elmondta, a régész nem tartozik azon intézményvezetők közé, akik magyarellenes megnyilvánulásaikról híresek, ezért nem valószínűsíthető, hogy a projekt nacionalista felhangot kapna.
Felix Marcu a Transilvania Reporter portálnak adott nyilatkozatában is arról biztosított: nem lesz semmi nacionalizmus a dologban. Az elmúlt napokban a sajtóban többen is aggodalmuknak adtak hangot a tervezett múzeum nevével kapcsolatban, ezek bizonyos fokig érthetőek, mondta. Hozzátette ugyanakkor: a különböző etnikumok történelme során a konfliktusoknak meghatározó szerepük volt, éppen ezért nagyon fontosak, bárki bármit is mondjon. Nem csak a jelenkorról van szó, hanem a 2000 évvel ezelőtti konfliktusok bemutatásáról is például dákok és rómaiak között, magyarázta Marcu utalva arra, Erdély földjén nagyon sok etnikum élt, nehogy azt higgye bárki is, hogy kimondottan a magyar-román konfliktusokra szándékoznak összpontosítani.
Az ellenérzéseket kiváltó névvel, pontosabban a baljóslatú „konfliktus” szóval kapcsolatban elmondta azt is: a projekt bemutatásakor igazodni kellett a helyreállítási tervnek a turizmus és kultúra című fejezete által megszabott feltételeihez is, amely többek közt „az elnyomásnak és konfliktusoknak szentelt múzeumok, emlékhelyek” létesítésének támogatásáról szól.
Doru Radosav kolozsvári történész, egyetemi professzor volt az egyike azoknak, akik az erdélyi identitás és konfliktusok múzeuma ellen érvelt. A republica.ro portálon megjelent cikkében, amit több más sajtótermék is átvett, cinikusnak, perverznek nevezte a kezdeményezést, amelynek meglátása szerint semmi köze a történelemhez.
Véleménye szerint az elképzelés ellentmondásos, a kezdeményezőknek el kellene dönteni, hogy a múzeum az Erdélyben együtt élő etnikumok, vagy a köztük kialakult konfliktusok múzeuma lesz. Példának Németországot és Franciaországot hozza fel, történelemkönyveik nem tartják fontosnak „ragozni” a két népet közötti régi konfliktusokat és háborúkat, hogy ne élesszék fel az évszázadok óta dúló francia-német harci helyzetet, mondta. Véleménye szerint az erdélyi román-magyar konfliktusok csak néhány jelentéktelen részletét alkotják a több évszázados közös történelmüknek.
