Építkeznének a Házsongárdi lutheránus temetőkertben

Temetkezési kápolna, urnatemető is lesz a régi gondnoki épület helyén

Építkeznének a Házsongárdi  lutheránus temetőkertben
Elfogadta tegnapi ülésén a városi tanács a határozattervezetet a városfejlesztési részlettervre vonatkozóan, amelyben a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház kolozsvári egyházközsége egy új épület emelését javasolja a Házson­gárd lutheránus temetőrészében. Az alagsorral, földszinti és emeleti résszel tervezett építmény urnatemetőként, temetkezési kápolnaként szolgálna, és irodahelyiségekkel is rendelkezne. A tervezetnek megfelelően, lebontják a temetőgondnokság kis épületét, jellegzetes Monarchia korabeli homlokzatát viszont megtartják az új épület részeként – mondta el Fehér Attila, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház lelkész-főtanácsosa, a kolozsvári egyházközség esperese. Rendezni fogják az új létesítmény környékét is, a megmentett, műemlékként őrzött sírköveket is úgy helyezik majd el, hogy azok jól megközelíthetőek, megtekinthetőek legyenek. Az egyházközség szeretné, ha legkésőbb év végére átvehetnék az új épületet.

A Házsongárdi temető északnyugati felében húzódó temetőkert a Kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Egyházközség magánterülete. – Temetőrészünk körülbelül 13 ezer négyzetméternyi; elképzeléseink szerint a régi gondnoki ház helyén egy temetkezési kápolna épülne, alagsorában urnatemetővel, egyre nagyobb igény van ugyanis az ilyen jellegű temetkezésekre – magyarázta Fehér Attila lelkész-főtanácsos. Az új épület emeletén működnének az irodák; helyet kapna benne többek között a Házsongárd Alapítvány, valamint az új temetőgondnokság is.

A 19. század utolsó harmadából származó kis épület két lakószobával épült. A temetőgondnokságot egykoron a Baumann család vette át és látta el az elmúlt időszakban, ők hosszú ideig itt is éltek – tájékoztatott Fehér Attila. Az épületnek a tervek szerint a hátsó részét bontanák le, Monarchia korabeli homlokzatát viszont megőrzik, tagolóelemeit kiemelik. A keletre néző főhomlokzat keresztet formázó stukkókerete és keresztet idéző oromzati nyílása jól illik majd a temetkezési kápolna funkciójához – tette hozzá a lelkész. A temetőgondnokság régi épületének csak egy kis pincerésze van, az új építménynek viszont teljesen új alagsort kell majd kialakítani, hogy a tervbe vett funkciónak megfelelhessen.

A főhomlokzaton egyébként, az épületlábazat fölött egy érdekes, a tengerszint feletti magasságot jelző vastábla is látható, amely még az első világháború előtti időszakból származik. Számozása szerint ez a 8. számú darab a táblák sorából, amelyet annak idején a város több épületére kihelyeztek, és 355,634 méter tengerszint feletti magasságot jelez. 

Az építkezéssel sírokat nem bolygatnak meg, sőt, az értékes, műemlék sírköveket, amelyek már régóta elvetődtek az eredeti sírhelyeiktől, egy adott rendezési elvet követve helyezik majd el a temetőkertben.

A tengerszint feletti magasságot jelző Monarchia korabeli tábla a főhomlokzaton (Rohonyi D. Iván felvétele)

 

A városrendezési részletterv (PUD) szabályozza a tervezett építménynek a telek határvonalaihoz viszonyított elhelyezkedését, megközelítési lehetőségeit, az építészeti-épülettérfogati szempontoknak való megfelelését is. Jelzi többek között, hogy a lutheránus temetőkert északi részében kap majd helyet az új épület, a telek hátsó, nyugati határától legalább 12 méternyire. Megközelíteni a Petőfi (Avram Iancu) utcáról és a temetőkerti sétányokról lehet.
A részletterv elfogadását követő lépés az építkezési engedély igénylése, majd licitet írnak ki az építést kivitelező cég kiválasztására. – Szeretnénk már idén ősszel befejezni a munkálatokat, hogy legkésőbb év végén át lehessen venni az épületet – mondta Fe­hér Attila. A tervezetet a Kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Egyházközség valósítja meg, magánalapi befektetésből és a magyar kormány támogatásával – tudtuk meg. Természetesen lesz új te­metőgondnokság, ennek meg­felelő iroda, a temető ügyintézése pedig ideiglenesen az egyház­községnél, a Kossuth utca 1. szám alatt, a templom melletti udvar­ban zajlik – mondta Fehér Attila.

A Házsongárdban a lutheránus temetőkert 1739-ben jött létre, J. F. (Joannes Fabricius) de Gladys (1676–1750) ezredes adományából, akinek a lutheránusok két sorral a sírja előtt hatalmas, nyílhegyet formázó barokk sírkövet állítottak – írja Gaal György művelődéstörténész a Házsongárdi Panteon című írásában. A temetőkert legrégebbi sírköve 1599-ből származik.