A házigazda Egyed Ákos történész vázolta az előadó pályafutását és érdemeit a Nagyszeben, Medgyes és Kolozsvár épített örökségének megőrzéséért tett erőfeszítései kapcsán. Guttmann Szabolcs elmondta, hogy tavaly az M5 szerkesztője, Csontos János kérte fel egy „sétálós” riportfilm forgatásán való részvételre abban a három városban, ahol sokat dolgozott a múlt értékeinek helyreállításán. A felkérést azzal a kitétellel fogadta el, hogy közös összekötőelemként a három város felújított tornyait vegyék szemügyre. Most a kolozsvári érdeklődők ezt a filmet láthatták.
Az erdélyi építészet meghatározó alakja 2000–2007 között Nagyszeben középkori belvárosát tette rendbe, olyannyira, hogy a sikertörténettel elnyerték az Európa Kulturális Fővárosa címet. Medgyesen a régi várfalak nagyobb mértékben maradtak meg, mint más városokban, de szintén uniós és helyi támogatásból sokat kellett dolgozni a helyrehozatal érdekében. Kolozsváron a Karolina tér, a ferencesek temploma és az evangélikus templom felújítása került célkeresztbe, de szóba jött a Tűzoltótorony is, amelynek pályázat útján történő helyreállítását akkor még csak tervezték.
Mindhárom településen a cél a központ forgalommentesítése volt, oly módon, hogy azt birtokba vehesse a lakosság. Ezért viszont harcolni kell a politikummal, amely minden munkálat során igyekszik mellőzni a régészeti beavatkozást.
Guttmann Szabolcs megjegyezte: Nagyszeben lakosságának zöme jövevény, mégis túl tudott lépni a görcsös nemzetieskedésen, azzal, hogy elfogadta mások múltjának nyomait, és ma már mindenki sajátjának érzi a várost. – Medgyes is elindult ezen az úton. Kolozsvár azonban nem, itt még mindig csupán a megtűrés időszakát éljük. Ha nincs megfelelő városvezetés és közigazgatás, akkor a városrendészet kijátszható, az épített örökség megmentése pedig a politika függvénye – mondta az előadó.
