Dragneát választási csalás megszervezésében és befolyással való üzérkedésben találták bűnösnek, miután bebizonyosodott, hogy a PSD akkori főtitkáraként és országos kampánystábja vezetőjeként csalásra bujtotta fel a választási bizottságok tagjait az érvényességi küszöböt meghaladó részvétel elérése érdekében, ami Traian Basescu leváltását eredményezte volna.
Dragnea - aki a PSD tavaly decemberi választási győzelme után priusza miatt nem igényelhette magának a kormányfői kinevezést - rendkívüli jogorvoslati kérelmét a büntetőper állítólagos formai hibáira alapozta, egyebek között arra, hogy az ítélet indoklását nem egy hónapon belül (ahogy szabályos lett volna), hanem tíz hónap múltán kapta meg.
A pártelnök azt is szabálytalannak vélte, hogy a késve kézbesített ítéletet nem írta alá az azt kimondó öttagú bírói tanács valamennyi tagja. A testület elnöke, Livia Stanciu, aki tavaly a legfelsőbb bíróság elnöki tisztségét is betöltötte, azóta nyugdíjba ment, és Klaus Johannis államfő alkotmánybíróvá nevezte ki. Helyette és a bírói tanács egy másik tagja helyett a legfelső bíróság mostani elnöke látta el kézjegyével az ítélet indoklását.
A legfelső bíróság megalapozatlannak találta Dragnea kifogásait, és jogerősen elutasította a jogorvoslati kérelmet.
A PSD vezetője egyébként következetesen cáfolta, hogy ítéletvégrehajtási kifogásának benyújtásában a kormányfői tisztség megszerzésének reménye vezérelte volna. Dragnea ellen egy másik ügyben is vádat emelt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), így ha még egyszer bűnösnek találja a bíróság, már nem lehet szó felfüggesztett büntetésről, és az első ügyben kiszabott börtönbüntetését is le kell töltenie.
