Elsősorban a külhoni magyar irodalmat támogatnák Méhes György örökösei újonnan létrehozott alapítványukkal
Vissza

Elsősorban a külhoni magyar irodalmat támogatnák Méhes György örökösei újonnan létrehozott alapítványukkal

A Méhes György Alapítvány megalakulása alkalmából tartottak sajtótájékoztatót hétfőn, május 23-án Kolozsváron, a Bulgakov Irodalmi Kávéházban. Az alapítvány célja a Kossuth-díjas erdélyi magyar író életművének gondozása, a külhoni magyar kultúra, költők, írók, egyesületek és civil szervezetek támogatása. Az eseményen jelen voltak Méhes György örökösei, Nagy Elek és Sárkány-Nagy Erzsébet, Méhes György unokája, Nagy Levente, valamint a kuratórium további tagjai: Láng Gusztáv irodalomtörténész, irodalomkritikus, Erős Kinga Andrea irodalomkritikus, a Magyar Írószövetség elnöke és Gáll Attila irodalomszerkesztő. A résztvevők között voltak továbbá Básti Juli (Kossuth- és Jászai Mari-díjas), Jordán Tamás (a Nemzet Színésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas) és Lukács Sándor (Kossuth- és Jászai Mari-díjas) színművészek, akik vasárnap este a Kolozsvári Állami Magyar Színház színpadán adták elő Méhes György Ti földi Istenek (Bizánci capriccio) című egyfelvonásos színdarabját.

A sajtótájékoztató kezdetén Nagy Elek úgy fogalmazott, régen dédelgetett álom valósult meg az édesapja, Méhes György nevét viselő és szellemiségét továbbvivő irodalmi magánalapítvány létrehozásával. Az alapítvány 300 ezer euró alaptőkével indul, a következő tíz évben pedig a tervek szerint legalább 3 millió eurót fordít majd elsődlegesen, de nem kizárólagosan a határon túli magyar kultúra támogatására, ezzel pedig a Kárpát-medence legnagyobb, irodalmat őrző alapítványává válik – emelte ki az örökös.

A hétfői eseményt megelőzően vasárnap este a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében zártkörű rendezvényen adták elő felolvasószínház formájában Méhes György Ti földi Istenek (Bizánci capriccio) című egyfelvonásos színdarabját Básti Juli, Jordán Tamás és Lukács Sándor színművészek. Nagy Elek kiemelte: azért választották az alkalomra ezt a darabot, mert jól tükrözi, hogy színházi pályafutása során édesapja „mindig húzogatta az oroszlán bajuszát, mindig elment a határokig a műveivel”. A Ti földi Istenek a kilencvenes évekig a fiókban hevert, annyira áthallásos, kétértelmű darab volt, hogy biztosan nem úszta volna meg a kommunizmus cenzúráját – tette hozzá. Az előadás visszanézhető a Méhes György Alapítvány Facebook-oldalán.

Jordán Tamás, Básti Juli és Lukács Sándor a hétfői sajtótájékoztatón

A folytatásban Méhes György fia rövid „történelemórát” tartott „örök optimista” édesapjáról és a régi időkről, olyan anekdotákat osztott meg a jelenlévőkkel „a töretlen optimizmus korából”, amelyek átfogó képet adtak arról, miben is fogant édesapja szellemisége. A történetekben mások mellett olyan szereplők bukkantak fel, mint Faludy György, Janovics Jenő, Dsida Jenő, Kós Károly, Kányádi Sándor vagy Fodor Sándor. Nagy Elek elmondása szerint édesapja nem tartozott egyik irodalmi vonulathoz sem, de számos íróval, költővel és színházi személyiséggel ápolt szoros kapcsolatot, Jókai utcai otthonukban naponta fordultak meg mára már legendássá vált nevek.

„Az ő szellemiségét mi, a család próbáljuk nemzedékeken át megőrizni, éppen úgy, ahogy ő is őrizte mindig a család emlékét, értékeit” – fogalmazott Nagy Elek, hozzátéve, édesapja mindig, minden körülmények között „a tartását igyekezett megőrizni”. 2002-ben Méhes György munkásságát Kossuth-díjjal jutalmazták és „a rá jellemző módon” rögtön az első gondolata az volt, hogy alapítsanak szépirodalmi díjat, amelyet azóta is két kategóriában – életműért vagy kiemelkedő alkotásért, illetve elsőkötetért – évente kiosztanak az Erdélyi Magyar Írók Ligája vezetőségének ajánlása alapján – emlékeztetett Nagy Elek. Az örökös hozzátette: a továbbiakban a Méhes György-díjat az alapítvány fogja működtetni.

Az újonnan létrehozott alapítvány kapcsán elmondta: elsődleges céljuk a határon túli magyar kultúra, különösen az irodalom, a pályakezdő magyar írók és költők, a hagyományőrzés, valamint a népek békés együttélésének támogatása különféle programok, rendezvények és díjak által. Beszéde végén Nagy Elek kiemelte édesapja, Méhes György mottóját, Martinus von Biberach gondolatát Szabó Lőrinc fordításában: „Élek, s hogy meddig, nem tudom, / Meghalok, bár nem akarom, / Megyek, s egész utam titok: / Csoda, hogy jókedvű vagyok.” Az örökös hozzátette: „Hát ilyen volt a mi édesapánk és ezt a szellemiséget akarjuk továbbvinni.”

A sajtótájékoztató résztvevői

Az elhangzottakhoz hozzáfűzve Jordán Tamás elmondta: szerinte az alapítvány célja, célkitűzése pontosan az, amire a legnagyobb szükség van napjaikban, hiszen egyre fontosabbnak érzi, hogy a határon túl élő magyarság identitását erősítsék.

„Az elhangzott célokon túl azért is nagyon fontos gesztus az alapítvány létrehozása, mert példát is mutat, hiszen ez az elmúlt évtizedek legnagyobb kulturális beruházása a magánmecenatúra részéről, óriási példa a környezetünk számára, hogy érdemes és szükséges a jövőbe fektetni” – fogalmazott Erős Kinga Andrea, hozzátéve: a Méhes György-életmű ápolásának számos más hozadéka is van, gondoljunk csak akár a tegnap esti előadás közösségi élményére. Szerinte a Ti földi Istenek középpontjában az ember áll, éppen ezért működik a mű ma is, friss és aktuális, más regisztereken szólal meg, de megszólal és megszólít. „Az irodalmi emlékezet megtartása ezért is fontos, mert az életműveken keresztül megszólíttatunk. Az irodalmi tehetséggondozás, az életművek, a művek, a teljesítmények elismerése, felkarolása fontos vállalkozás, amely ahhoz járul hozzá, hogy 100 év múlva is tudjunk majd itt magyarul” – fogalmazott.

A folytatásban Láng Gusztáv az alapítvány másik jelentős vonatkozásáról beszélt. Szerinte ugyanis a Méhes György Alapítvány létrehozása mögötti nagyvonalúság és nagylelkűség mellett meghúzódik nagyon tárgyilagos és határozott felismerés is: az irodalom és általában véve a kultúra ugyanis nem működtethető piaci alapon, mert az irodalom nem piacképes ágazat. Láng Gusztáv szerint az író kénytelen „piacra vinni” munkáját, ezáltal a vers áruvá válik és ezzel megalázzuk. „Ezen a megalázáson próbálnak általában segíteni a magánalapítványok: úgy támogatják ezt az ágazatot, hogy mentesítik a piac sugallta kötelezettségek alól, az értékét fizetik meg, a belbecsét és nem teszik függővé a példányszámtól, eladástól, forgalmazhatóságtól” – tette hozzá.

(Borítókép: Erős Kinga Andrea, Nagy Elek és Sárkány-Nagy Erzsébet a sajtótájékoztatón. Fotók: Rohonyi D. Iván) 


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Németh Zsolt: Tusványos a nemzeti ...
Esők is viharok váltják a kánikulát
A Fellegvár is a kolozsvári turisztikai ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ