Elsősegély Kalauz III.: a fej sérülései

Elsősegély Kalauz III.: a fej sérülései
Még javában tart a nyárias idő, így számos lehetőség van arra, hogy felnőtt és gyerek egyaránt kipróbálja az élményparkok és játszóterek szerkezeteit. Rengeteg kiváló, mozgással egybekötött szórakozási lehetőséget találunk a fesztiválok programjában is, és igazából felsorolni is nehéz, hogy figyelmetlenség, esés esetén mi lehet egy-egy súlyos sérülés forrása.

Azt nem lehet elég gyakran hangsúlyozni, hogy igyekezzünk mindig a körülményeknek megfelelő öltözetet viselni és ne hanyagoljuk a fejet, ízületeket, csontokat védő eszközök használatát még akkor sem, ha néha akadályoznának a mozgásban. A koponya, a fej sérülései kiemelt figyelmet igényelnek, mert ezek a ’’ütközések’’ mind hosszú, mind rövid távon súlyos következményekkel járhatnak.

A fejsérülés a koponya bármely régióját érintheti, azonban a sérülés kimenetele és a „betegség lefolyása” szempontjából az ütés intenzitása a meghatározó. Azokban az esetekben, amikor sérülést követően eszméletvesztés történt, azonnal szaksegítséghez kell fordulni. A következő tünetek észlelése azonnali orvosi vizsgálatot igényel: irritabilitás, fényérzékenység, aluszékonyság, erős fejfájás, hányás, izomgörcsök, érzéskiesés, zsibbadás, egyensúly-, járás-, látászavar, viselkedészavarok, rendellenes légzés, szívritmus zavar, valamilyen testnedv (vér, nyirok) szivárgása az orron vagy a füljáraton. Az ismert központi idegrendszeri fejlődési rendellenességgel született sérültek esetén, és idült ideggyógyászati kórképpel nyilvántartott sérültek esetén minden esetben azonnal szaksegítséget kell kérni. A csecsemőknél a nagykutacs kidomborodása, lüktetése koponyaűri nyomásfokozódásra utal, ezzel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Kisebb ütés után, és ha sérüléskor nem történt eszméletvesztés, nem kötelező azonnal orvoshoz menni, de kötelező a sérült terület ellátása és a sérült személy aktív megfigyelése a sérülést követő 72 órában, ugyanis a heveny szövődmények megjelenése ebben az időintervallumban a leggyakoribb. A sérült terület ellátása: az esetleges szennyeződések tiszta, folyó vízzel való eltávolítása, a felszíni sérülések fertőtlenítése, kisebb vérzések esetén nyomókötés alkalmazása, a sérülés steril kötszerrel való bekötözése, hideg borogatás/jeges borogatás helyezése az ütés helyére, és a borogatás időnkénti cseréje. A sérült aktív megfigyelése: a segítségnyújtó feladata, hogy a sérülést követő éjszaka is és a napközbeni alvás ideje alatt is megfigyelés alatt tartsa a sérültet (nagyobb ütés esetén és eszméletvesztést követően az első 24 órában 4 óránként felébreszti a sérültet éjszaka, napközben álmából is, és kisebb utasítások végrehajtását kéri a sérülttől), ezzel párhuzamosan ellenőrzi a légzését, szívritmusát, izomműködését, tudatállapotát, az esetleges fényérzékenység megjelenését. Bármilyen rendellenesség megjelenésekor orvosi kivizsgálás javallott. Csecsemők esetén a hirtelen jelentkező étvágytalanság, érdektelenség, alvási szokások megváltozása figyelmeztető jel lehet. Minden esetben a sérülést követően javallott kerülni az erős fizikai és mentális aktivitást: ágynyugalom vagy az árnyékban való tartózkodás, nyugodt, csendes, TV- számítógép- és zajmentes környezet, ugyanakkor kerülendő a koffein tartalmú élelmiszerek, energia- és alkoholtartalmú italok fogyasztása és a gépkocsivezetés. Vérömleny (hematoma) megjelenése vagy koponyatörés gyanúja esetén javallott az azonnali szakorvosi vizsgálat.

Borítókép: illusztráció (Rohonyi D. Iván)