Elmondása szerint az RMDSZ kezdeményezésére az anyanyelvhasználat kiterjed többek között az utcák, terek, parkok neveire, a prefektúrával való kommunikációra, egységes anyanyelvű formanyomtatványok segítik ezentúl a helyi és megyei önkormányzatokban az ügyintézést, és a jövőben azok a megyék, települések is biztosíthatják a többnyelvűséget, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot.
„Azokon a településeken, ahol egy adott kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, a kisebbség nyelvén is ki kell ezután írni az utcák, terek, parkok nevét is. Az anyanyelv-használati jog kiterjesztéséről szóló javaslatunkat az indokolja, hogy a jelenleg érvényben lévő törvénykezés explicit módon csak a helységnévtáblákat, intézményneveket említi. Ennek ellenére egyes önkormányzatokban sikerült megoldani az utcanevek többnyelvűsítését is, máshol azonban évek óta akadályoztatják ennek megvalósítását a törvényes keret hiányára hivatkozva” – fogalmazott Cseke Attila.
Az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa beszámolt arról is, hogy az RMDSZ javaslatára az új közigazgatási törvényben is megjelenik a „megye” meghatározásában az „etnikai” szó.
„Romániában 1968 óta, tehát ötven éve a társadalmi, gazdasági, etnikai szempontok, kulturális hagyományok és a lakosok közötti kapcsolatok képezik az alapját a megye meghatározásának. Ennek így kell maradnia, hiszen ez a meghatározás tükrözi a valóságot. Ha törölnék az „etnikai” szót, azzal azt állítanák, hogy a többségi lakosokon kívül nem élnek más nemzetiségű személyek a megyékben, ami nem helytálló. Az etnikai identitásra való hivatkozás a megye meghatározásában az elmúlt évtizedekben sem okozott semmi problémát. Mégis a Nemzeti Liberális Párt a különbizottság ülésén nacionalista fennhangokkal kérte az etnikai elem törlését a jogszabály szövegéből, illetve minden, kisebbségi jogokat erősítő kezdeményezésünk ellen tiltakozott. Rendre ezek ellen szavazott a Népi Mozgalom Pártjával és a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel együtt. A kormánypártok támogatásával azonban sikerült bevinni a közösségünk számára fontos javaslatokat a jogszabály szövegébe” – fejtette ki Cseke Attila.
Az RMDSZ kezdeményezésére a különbizottsági munkálatok során azt is belefoglalták a törvénytervezetbe, hogy ezután a prefektúrára is kiterjesztik az anyanyelv-használati jogot ott, ahol az adott kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, magyarázta a politikus.
„Továbbá érvényes lesz ez a helyi és megyei önkormányzatok többségi tulajdonában lévő, közérdeket ellátó kereskedelmi társaságokra, vállalatokra is, mint például a közszállítási vállalatok, víz- és hőszolgáltatók. Ezek a rendelkezések a hatályos törvényben nem szerepelnek, és a közigazgatási törvény tervezetének eredeti változata sem tartalmazta ezeket” – hangsúlyozta a szenátor.
„A közigazgatási törvényt vitató bizottság elfogadta azon javaslatunkat is, amely anyanyelvű formanyomtatványok bevezetésével segítené a kisebbségi személyek ügyintézését azokban az önkormányzatokban, ahol az adott kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot. Ezeket a nyomtatványokat a román formanyomtatvány-rendszerben szereplő dokumentumok alapján dolgozná ki a kisebbségkutató intézet, és kormányhatározattal hagyják jóvá. Ez egy nagyon konkrét megvalósítási javaslat az anyanyelven történő ügyintézés egyszerűsítése és hozzáférhetőbbé tétele érdekében” – mutatott rá Cseke.
Ugyanakkor az új közigazgatási törvény egyértelműen tisztázza, hogy ezután tanácshatározat elfogadásával anyanyelv-használati jogokat biztosíthatnak azok a helyi és megyei önkormányzatok is, ahol az adott kisebbség számaránya nem éri el a húsz százalékot.
„Konkrét, negatív tapasztalat miatt terjesztettük be ezt a módosító javaslatot. Aranyosgyéresen ugyanis hiába döntött a helyi tanács a helységnévtáblák kétnyelvűsítéséről, a prefektus ezt megtámadta, s a végleges bírósági ítélet megsemmisítette a tanácsi határozatot arra hivatkozva, hogy nincs jogalapja a kétnyelvű táblák kihelyezésének, miután az aranyosgyéresi magyar lakosság aránya nem éri el a húsz százalékot. Ilyen eset többé nem fog előfordulni, amennyiben a parlament az RMDSZ által indítványozott módosítással együtt fogadja el a közigazgatási törvénykönyvet” – hangsúlyozta Cseke Attila.
Képünk illusztráció
