Elnökjelölt-találós

Elnökjelölt-találós
Ha Ferenc pápa lenne az elnökjelölt, akkor se nyernének a szociáldemokraták, annyira lejáratta mára magát a párt! – nyilatkozta becsmérlően Robert Negoița PSD-s polgármester. Borúlátása nyilván azzal is összefügg, hogy épp büntetését tölti, hat hónapra felfüggesztették párttagságát, mivel hevesen bírálta az önkormányzatokkal szűkkeblűen bánó kormányt.

Traian Băsescu, aki egy évtizedig volt Románia elnöke, brüsszeli képviselőként kommentálja immár a hazai politikai történéseket. Legutóbb azt a szakértői véleményt osztotta meg, hogy manapság a karrierrel rendelkező 45 éves forma szőke hölgyeké a világ; ha jót akar a PSD, ilyen irányba keresgéljen elnökjelöltért. Băsescu kapásból a horvát és a szlovák példát hozta fel. A 2015-ben megválasztott Kolinda Grabar-Kitarović és a múlt hónapban elnöki tisztségbe iktatott Zuzana Caputová sikere nagyon imponált neki, de akár a valamivel tapasztaltabb, hogy ne mondjam, idősebb Dalia Grybauskaitėt, Litvánia elnökét is említhette volna. Mi több, Szerbia, Norvégia és Izland hivatalban levő hölgy-miniszterelnökei is beillenek a képbe, vagy Merkel és May fénykorukban – hogy szigorúan Európában és a platinaszőke-gesztenyebarna színskálán maradjunk.  Mellesleg a Băsescu-féle szőke nő-kategória, tudjuk ezt korábbról, fényévekre van a viccbéli sztereotípiáktól, olyan távol, hogy sértődés helyett akár bóknak is vehetnék sokan. A vén rókának kétségtelenül Elena Udrea járhatott az eszében, amire pedig utalt, az a volt miniszterasszony sokkal szalonképesebb, európaibb változata.

Bármire is gondolt Băsescu, Viorica Dăncilă biztos kívül esik azon a körön. Márpedig nagy valószínűséggel ő lesz Iohannis egyik kihívója. Úgy tűnik azonban, egyetértés van a román politikában arról, hogy Románia jelenlegi miniszterelnökének, a nagyobbik kormányzó párt elnökének egyetlen szerepe lehet a soron következő elnökválasztáson: Klaus Iohannist győzelemre segíteni, aki Dăncilăban könnyen leseperhető, gyenge ellenfelet kaphat. Persze az sem kizárt, hogy visszájára fordul a dolog, és inkább nehezíti majd Iohannis dolgát. Egy hölgy jelenléte a kampányban visszafoghatja valamelyest az indulatokat. Azt, amit Iohannis megengedhetett anno Victor Pontával szemben, nem fogja megtenni egy hölgy „társaságában”, ha továbbra is ragaszkodik az úriember imidzséhez, és tart attól, hogy egy nővel szemben alkalmazott bármiféle verbális agresszió inkább ellenszenvet ébreszt majd a választóban. Márpedig indulatok nélküli kampány nem is kampány, Iohannis pedig második mandátumot akar, kerül, amibe kerül.

A PSD-nek még mindig nincs fogalma, ki is a jó jelölt számára. A belső felmérése nem hogy tiszta vizet öntött volna a pohárba, épp ellenkezőleg! Még jobban összekavarta a szociáldemokratákat. Bár nyilvánosságra nem hozták, a nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy a jelöltek, akiket mértek, gyakorlatilag ismeretlenek a tagság számára, egyikükre sem lehet kampányt építeni. (Még Teodorovici pénzügyminiszterre se, aki mégiscsak valaki egy országban, de akiről különben Băsénak is csak az a véleménye, hogy még blokkelnöknek sem lenne alkalmas.)

A (nem nyilvános) adatok szerint Dăncilă asszony a legismertebb, ilyen megfontolásból akár valóban a nyakába sózhatják a jelölést.  Időközben Gabriela Firea bukaresti főpolgármester is visszakozott, ami korábbi elutasító magatartását illeti. Bár úgy tűnik, a hölgy ájtatosságban és gátlástalanságban mind Ferenc pápán, mind Elena Udreán olykor-olykor túltesz, sokan attól tartanak, hogy ilyen téren szerzett ismertsége nem egyenesen arányos a népszerűséggel, indítása tehát kockázatos.

A PSD azért is van kutyaszorítóban, mert a titokzatos felmérésből állítólag sok kézzelfogható dolog nem derült ki, annyi azonban igen, hogy a szociáldemokrata szavazóknak saját jelölt kell. Ez viszont kizárja, hogy a szövetséges ALDE vezére, Călin Popescu-Tăriceanu mögé sorakozzon fel a PSD, az ő elnökjelöltségét támogassa. Egyes utalások szerint nincs szó Tăriceanu elutasítottságáról a PSD-s szavazók körében – erre hivatkozik ugyanis az ALDE – mégsem alternatíva az önálló jelöltre. Hiába a szólamok, hogy Tăriceanu a jobboldalról is be tud hozni szavazatokat, aminek a PSD nagy hasznát veheti a második fordulóban, a tagságnak saját testéből vétetett jelölt kell, akivel azonosulni tud.

Szociáldemokrata oldalról tehát holtponton a dolog. Ha Tăriceanu, aki az elnökválasztást személyes kihívásnak-leszámolásnak tekinti, hirtelen bekeményít, akár kormányválsághoz is vezethet a viszály. Marad még kompromisszumos megoldásnak a független jelölt változata, aki mögé a PSD, a Ponta-féle Pro Romania és az ALDE is többé-kevésbé nyugodt szívvel felsorakozhat. Úgy tűnik azonban, hogy Tăriceanu hiába spekulál ebben, Gabriela Firea legalább annyira igényt tart erre, mint ő.

Mi tagadás, nagyon ráfér Romániára egy szalonképes elnök. De ne legyen benne semmi Iohannis nagyképűségéből, Ponta arroganciájából, Băsescu hataloméhségéből, Firea sunyiságából, Udrea gátlástalanságából, Cioloș kétszínűségéből, Tăriceanu gőgjéből és Dăncilă szolgalelkűségéből. Ja, és Ferenc pápa irgalmasságából sem. Mert jól mondja, Băse, ennek a népnek egy keménykezű, rendcsináló asszony kellene, ha volna. Ereje teljében, ábrándok nélkül.