"Áttörtük azt a falat, amit áttörhetetlennek tartottunk" (RMDSZ-kongresszus PERCRŐL PERCRE)

Porcsalmi: Nincs napirenden az RMDSZ-ben a kormányzati szerepvállalás

"Áttörtük azt a falat, amit áttörhetetlennek tartottunk" (RMDSZ-kongresszus PERCRŐL PERCRE)
A magyar, a román és a székely himnusz eléneklésével kezdődött el Zilahon az RMDSZ 13. kongresszusa. A küldötteket és meghívottakat házigazdaként Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke köszöntötte elsőként. Mint fogalmazott, nagy megtiszteltés, hogy a “hepehupás vén Szilágyban” hívták össze az RMDSZ kongresszusát. “Nem hátrálunk meg, nincs az az ár, amelyik bennünket elsodor”, hangoztatta Seres Dénes."Mi, erdélyi magyarok is hajózunk néha az árral szemben, ahogyan azt Wesselényi is tette. Az a dolgunk, hogy evezzünk, a felszínen maradjunk. Együtt, mert másképp nem lehet", fogalmazott.

A város polgármestere, Ciunt Ionuţ is üdvözölte a jelenlévőket. Úgy vélte: szükség van megértésre, bölcsességre, toleranciára. Reményének adott hangot, hogy ebbe az irányba haladnak majd a kongresszus munkálatai is. Zilah önkormányzata elsődleges feladatának tekinti a helyi lakosok életszínvonalának növelését, románokét és magyarokét egyaránt, mondta.

“Úgy vélem, városunkban a két közösség viszonyát nem az egymás mellett élés jellemzi, mi együtt neveljük a jövő generációit, tiszteletben tartva egymás kultúráját, hagyományait, hiszen útjaink közösek, nem szétválaszthatóak” – mondta a polgármester.

Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözlő beszédében őgy fogalmazott: románok és magyarok a 21. században nem lehetnek egymás ellenségei. Verseny, egymásrautaltság ugyan van, de a párbeszédnek gyakoribbnak, mélyebbnek és őszintébbnek kell lennie, mondta.

- Építkezni akarunk a jövőben is, az RMDSZ-nek hosszú ideig meghatározó politikai erőnek kell lennie, a nemzetközi szintéren is hallatnia hangját az őshonos nemzeti kisebbségek ügyében, tette hozzá. Fontosnak nevezte, hogy Románia és Magyarország viszonya partneri, bizalmi viszony legyen. Ez most néhány éve nem ilyen, véli a szövetségi elnök, aki viszont lát esélyt arra, hogy javuljon, hiszen mindkét fél akarja ezt. “Mi szívesen segítünk ebben” – fogalmazott Kelemen Hunor. 

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke közölte: a munkálatokon 800 küldött, közel 200 meghívott és 100 sajtómunkatárs vesz részt. – Számot adunk eddigi eredményeinkről, és kijelöljük az elkövetkező két év politikai és szervezési feladatait. Kiemelt céljaink a következők: az anyanyelvhasználat bővítése, a gyermekközpontú oktatás és a vállalkozó fiatalok támogatása – mondta a politikus.

Laurenţiu Ştefan tanácsos Klaus Johannis államfő üzenetét tolmácsolta. Az elnök kifejtette, hogy az országprojektben számít az RMDSZ hozzájárulására.

Liviu Dragnea: figyelünk az Önök döntéseire

Kelemen Hunor örömmel állapította meg, hogy Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke elfogadta meghívásukat a kongresszusra. Felszólalásában a politikus fontosnak tartotta, hogy a PSD és az RMDSZ közötti együttműködést igyekezzenek tartalommal megtölteni. Megjegyezte, hogy a szövetség kongresszusa fontos a kormányzó párt számára is, ezért figyelnek a magyarság képviselőinek döntéseire. Értékelte, hogy az RMDSZ mindenkor tiszteletben tartja a vállalásait, amit megköszönt Markó Bélának is, és Kelemen Hunornak is, hogy elnöklete alatt a szövetség ugyanezt az álláspontot képviseli.

Véleménye szerint tartós bizalom alakult ki a két szervezet között, parlamenti együttműködésük eredményes lehet, ezt kell továbbgondolni. Megállapította, hogy a PSD is betartotta ígéreteit és vállalásait mind politikai, mind gazdasági téren. Vázolta néhány sikerét a PSD alig fél éves kormányzásának: növelték a minimálbért, a nyugdíjakat, az ösztöndíjak is megduplázódtak, és mindezek a kedvezmények ugyanúgy érvényesek a magyar lakosságra is – hangsúlyozta Dragnea. Kitért az autópálya építés folytatásának fontosságára, reményét fejezve ki, hogy hamarosan felavathatják és átadhatják a forgalomnak az újabb útszakaszokat. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a fiataloknak jövőt tudjanak biztosítani itthon.

Dragnea idézte a kongresszus jelszavát is : „Nem hátrálunk meg!”, hozzátéve: ő sem hátrál meg a kormányzási programjukat illetően. Elismerte az RMDSZ szerepét abban, hogy a parlamentnek sikerült megőriznie intézményi függetlenségét mindenféle külső nyomás ellenére – ezt a megjegyzését a hallgatóság tapssal jutalmazta. Magyarországra is utalt beszédében: szerinte megvan a képessége és lehetősége a szomszédos ország politikusainak és döntéshozóinak arra, hogy a két ország és a nemzetek közötti jó együttműködésre összpontosítsanak. Ez legyen a prioritás, ő és pártja minderre nyitott! - jegyezte meg a politikus. 

Călin Popescu Tăriceanu, az ALDE elnöke videóüzenetben köszöntötte a kongresszus résztvevőit.

- Közös célunk jövőt biztosítani a fiataloknak – mondta. Emlékeztetett a szövetséggel való korábbi együttműködésekre, ami szerinte példaértékű volt, és aminek növelnie kellene a kölcsönös bizalmat egymás iránt. Ő is kiemelte az RMDSZ-nek azt a jellemzőjét és erényét, hogy a szövetség mindég betartja ígéreteit és vállalásait. A jövőre nézve legfontosabb közös célként nevezte meg azt a törekvést, hogy a fiatalokat itthon tartsák, jövőt tudjanak biztosítani számukra munkahelyteremtéssel.

Semjén: „Önök bármikor számíthatnak Magyarországra, a magyar kormányra”

A magyar kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNPP elnöke képviselte. Az előtte szóló Liviu Dragneához képest borúlátóbban értékelte az erdélyi magyarok helyzetét, felsorolva néhány "fájó pontot". Említette a marosvásárhelyi római-katolikus iskola, a Székely Mikó Kollégium ügyét, az anyanyelv-, illetve a nemzeti szimbólumok használatának akadályozását, a MOGYE-ügy szabotálását.

“A jog álarca alatt megfélemlítés zajlik Romániában. Természetesen fontos a korrupicó elleni harc, de nem az ezzel való visszaélés. Illegtimnek tartják az autonómiára való törekvésünket, jóllehet a magyarság soha nem kért olyat, amire nem lenne számos példa az Európai Unióban is. Mi, magyarok a Kárpát-medencében nem vagyunk alávalóbbak, mint mások, ami másokat megillet, az nekünk is jár. Ahol az autonómia megvalósult, mind a többség, mind a kisebbség jól járt”, hangsúlyozta. Arra kérte a románokat, hogy olvassák újra a Gyulafehérvári Nyilatkozatot, tanulmányozzák, és legyenek azon, hogy megvalósítsák annak szellemét, mondta.

Nagyon fontos, hogy a kisebbségvédelem a nemzetközi porondon is megvalósuljon. A Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban biztosítta az RMDSZ-t arról, hogy Magyarország ki fogja venni a részét az 1 millió aláírás összegyűjtésében, (ennyi szükséges ahhoz, hogy az európai jogalkotási folyamat elkezdődhessen -  szerk.megj.)

Elmondta: idén december 5-re meglesz az 1 millió új magyar állampolgár. A magyar állam igyekszik minden támogatást megadni a határon túli magyaroknak. Egységes demográfiában gondolkodunk, hiszünk abban, hogy erre a megoldás nem a bevándorlás, hanem olyan családtámogatás, hogy itt szülessenek meg a gyermekek. Első lépésként az anyasági támogatást kiterjesztenénk minden magyar állampolgárra, bárhol is éljen a világon”, hansúlyozta.

Kifejtette: Romániának és Magyarországnak sokkal szorosabban kellene együttműködni. "A mi kezünk a románság és Románia felé ki van nyújtva" - mondt, hozzáfűzve: Magyarország, ahol lehetett, megpróbált túllépni a történelmi terheken. Úgy vélte, mindebben az RMDSZ-nek ebben fontos szerepe van. "Mi készek vagyunk a mellény újragombolására". Bármi történjen, Önök bármikor számíthatnak Magyarországra, a magyar kormányra!" - zárta beszédét.

Biró Zsolt: az RMDSZ számíthat az MPP-reAz új felelősségvállalás korszakáról szólt beszédében Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, arról az igyekezetükről, hogy politizálásukban a hangsúlyt a józan észre, a magyar szolidaritásra és a polgárok iránti felelősségvállalásra helyezzék.

Szerinte sikerült rákanyarodniuk a felelős politizálás útjára, és annak ellenére, hogy a gyakorlat sokszor nehezebb, tudniuk kell tovább haladni a kijelölt úton. Úgy vélte, az erdélyi magyarság megtapasztalta, hogy képtelenség egyetlen szervezetben összecsatornázni az erdélyi magyarság képviseletét, de ugyanakkor a választópolgárok élhettek a választás szabadságával, amelynek során felállítottak egy vitathatatlan sorrendet: első helyen áll az RMDSZ, másodikon az MPP a harmadikon pedig az EMNP. Nyitott a kérdés, ki milyen következtetést von le ebből, állapította meg Biró Zsolt.

Kiemelte, hogy számukra az együttműködés, a politikai célkitűzések összehangolása a lényeg, és tartják magukat ahhoz az ígéretükhöz, hogy kiszámítható partnerei lesznek az RMDSZ-nek, bukaresti parlamenti jelenlétükkel hozzájárulnak a magyar egység képviseletéhez, törekednek arra, hogy valósággá váljanak a magyarság követelései, és ezen az úton az RMDSZ számíthat az MPP-re – mondta Biró Zsolt.

Gulyás Gergely, a Fidesz elnöke a magyar kormánypárt üzenetét tolmácsolta. - Azért vagyunk itt, mert tartalommal szeretnék megtölteni a magyar alkotmány szellemét – mondta.

Külön köszöntötte Horváth Annát, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökét, reményének adott hangot, hogy mielőbb ismét Kolozsvár alpolgármesterként üdvözölheti. Az RMDSZ-vezetőkkel szembeni DNA-vádakat koncepciós eljárásoknak nevezte, amely a magyar jogállam szellemében nem értelmezhető. Ugyanakkor a politikus a magyarságnak a Kárpát-medencében való megmaradás fontosságáról beszélt. – Ez csakis úgy lehetséges, ha vonzó világot teremtünk számukra – fogalmazott az anyaországi politikus, gratulálva az RMDSZ-nek a parlamenti választásokon elért eredményért. "Számtalan megpróbáltatás éri a magyarságot Erdélyben"

Molnár Gyula, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke szerint minden siker ellenére számtalan megpróbáltatás éri a magyarságot Erdélyben.

Úgy fogalmazott: emeli kalapját azért a teljesítményért, amit az RMDSZ az elmúlt évtizedekben végzett. Kifejtette: nem lehet ma már klasszikusan bal-jobb skálán leírni a politikai pártokat, nagyon markáns harc alakult ki Európában a nacionalista és a szabadságpártiak között, az MSZP az utóbbi oldalán áll, mondta.

Molnár Zsolt miniszterelnöki tanácsos Sorin Grindeanu kormányfő üzenetét olvasta fel. Az RMDSZ-nek fontos és meghatározó szerepe van a romániai politikai életben. Bánságiként átéli a kisebbségek gondjait és helyzetét, vallja a kormányfő.

Üzenetében kifejtette: “A másság nem tesz bennünket sem ellenséggé, sem vetélytárssá. Partnerként kell egymásra tekintenünk. A közeljövőben következetesek kell lennünk a kisebbségek jogainak a gyakorlatba ültetésében, párbeszédre van szükség, és meg kell erősítenünk a kisebbségi jogok védelmét”. Ungár Péter a Lehet Más a Politika (LMP) elnökségi tagja elmondta: hisznek abban, hogy mindenkinek a szülőföldjén kell megmaradnia. Fontosnak tartja a harcot a romániai természetromboló projektek ellen. Hangsúlyozta: Európában meg kell szünnie a kettős mércének, a svédországi finneknek nagyon sok, a romániai magyarságnak kevés joga van. A Mintority Safe Pack olyan harc, amit az LMP is támogtani fog – jelentette be. “Mondják meg, miben kell segítenünk az RMDSZ-el együttműködveahhoz, hogy a romániai magyar kisebbség megmaradjon szólőföldjén, és mi azt fogjuk tenni”, zárta beszédét a politikus. A kongresszust üdvözölte a határon túli magyarság több képviselője is, Horváth Ferenc Szlovéniából, Samu István Szlovákiából, Sin József Ukrajnából. A Romániai Német Demokrata Fórum részéről Paul-Jürgen Porr szólalt fel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Szilágy megyei szervezete nevében Lucian Bode mondott beszédet, a román parlament nemzeti kisebbségek frakcióját Petrolena Mihaela Csokanz képviselte.

Köszöntötték a kongresszust a romániai magyar történelmi egyházak is: Zelenák József (evangélikus-.lutheránus egyház), Forró László (református egyház) és Farkas Emőd (unitárius egyház)."Amikor rólunk van szó, gyors üzemmódba kapcsolnak"Kelemen Hunor politikai tájékoztatójával ténylegesen is elkezdődtek a kongresszus munkálatai. Az RMDSZ szövetségi elnöke az elmúlt időszak mérlegét megvonva elmondta: kiemelten foglalkoztak a közösségépítéssel, továbbá a magyar ügy és a közjog képviselet volt az alap az elmúlt esztendőkben.Politikai merényletnek nevezete a magyar iskolákat ért támadásokat, akárcsak az RMDSZ-vezetők ellen indított eljárások is a jogállamiság megcsúfolása. Megosztottság helyett összefogásra törekedtek, amit az MPP-vel együtt sikerült megvalósítani. Kiemelte: két árnyékjelentést készítettek a romániai magyarság érdekérvényésítéséről, az amerikai hatóságokat is tájékoztatták az erdélyi magyarság helyzetéről. Említést tett a Minority Safe Pack kezdeményezésről, amelyről évtizedek óta nem volt példa.

A győzelemtől még messze vagyunk, de áttörtük azt a falat, amit áttörhetetlennek tartottunk - Ez nemcsak a mi ügyünk, hanem a többségé és a többi tagállamé is, közös felelősségünk. Jövő héten Kolozsváron az RMDSZ házigazdája lesz a FUEN-kongresszusnak. Romániának mintha a külpolitikában nem lenne hangja, de amikor rólunk van szó, akkor gyors üzemmódba kapcsol - mondta Kelemen Hunor. Közölte: ha külpolitikai vezető lenne, nem hazudná tele a fél világot arról, hogy mi a helyzet a romániai magyar kisebbségekkel, sőt, partner lenne, és az érték oldalára állna. - A párbeszédet választanám, és nem az áskálódást – fogalmazott.

"Mi azt kérjük, hogy tartsák be az 1918-as ígéreteket"

- Az utolsó kongresszus óta két fontos választást tudhatunk magunk mögött: az önkormányzati és a parlamenti választást, ami visszaigazolja az RMDSZ munkáját. A szubszidiaritás elvének erősítését kérjük, egyszerűbben szólva, autonómiát - mondta a politikus.

Közölte: az RMDSZ együttműködést kötött a kormánykoalícióval, amelynek eredménye az anyanyelvhasználat biztosítása az egészségügyben. – Ez kiállta az alkotmányosság próbáját – jegyezte meg.

Szerinte ma Romániában nem beszélhetünk a hatalmi ágak szétválasztásáról, olyan helyzet alakult ki, mintha különböző intézmények versengenének egymással, hogy ki lesz a hatalom birtokosa. - Érdekünk az, hogy Románia jól működő jogállam legyen, az 1918-as centenárium alkalmával ismerjenek el bennünket, mint államalkotó kisebbséget. Célunk az, hogy a nyelvhasználat terén jelentős változásokat érjünk el, ezért törvénymódosításokat kezdeményeztek. A tervezet sorsa egyben a próbatétele lesz annak, hogy a kormánykoalíciós többség mennyire gondolja komolyan az együttműködést – fogalmazott.

Kelemen Hunor fontosnak nevezte a nemzeti szimbólumok szabad használatát. Közölte: minőségi és versenyképes oktatást szeretnének megvalósítani. Úgy véli, a jövő évi centenárium valószínűleg nagy próbára teszi majd a román-magyar viszonyt. "Mi azt kérjük, hogy tartsák be az 1918-as ígéreteket" - hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Megítélése szerint döbbenetes és elkeserítő, ahogy a Román Tudományos Akadémia azzal riogat, hogy a magyarok el akarják rabolni Erdélyt.

– Felelőtlenség és kalandorság az, amit ezek az urak tesznek. Nekünk azt kell felmutatnunk, hogy a száz év alatt mit tettünk le az asztalra, mit vettek el tőlünk, és hogy nem hátrálunk. Azzal fordulok mindenkihez, hogy a centenárium üzenete a magyarok ellen irányuljon, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése legyen a cél.

- Nem hátrálunk meg, megyünk előre, néha leszegett fejjel, de konokul - mondta végezetül.

Vincze Lóránt: nem belügy a kisebbségvédelemVincze Loránt, a FUEN elnöke bejelentette: az Európai Bizottság bejegyezte a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, az előterjesztőknek egy év áll rendelkezésére ahhoz, hogy egymillió támogató aláírást gyűjtsenek. Ebben kérte az RMDSZ segítségét, hiszen komoly feladatról, nagy munkáról van szó. Úgy gondolja, be kell járni Erdély vidékeit, meg kell nyerni az itteniek támogatását, el kell magyarázni az embereknek, hogy ez a kezdeményezés miért szolgálja az érdeküket. Meg kell értetni ugyanakkor a románokkal, hogy mindaz, amit kisebbségi jogok terén elérünk, nem az „övékből” vesz el.

Kifejtette: a kisebbségvédelem nem lehet a tagállamok belügye. Ha a tagállamok nem teszik dolgukat, az EU feladata a kisebbségi jogsértésekkel foglalkozni. Tudtatta: jövő héten Kolozsváron tartja a FUEN a kongresszusát, a szervezet RMDSZ-es elnöke azt szeretné, ha valamennyi külföldről érkező résztvevő Erdély követeként térne vissza.

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: az "iramról és az irányról" fog beszélni. - Azt kell most megvizsgálni, hogy az elmúlt választási kampányok lendületéből hogyan tudunk tovább építkezni. Ez az a lendület, amelynek ki kell tartania a következő kampányig – mondta.

Megjegyezte: néha túlvállalják magunkat, de még mindig jobb, mint hátradőlni. Közölte, hogy megerősítették a belső tájékoztatást, megkezdték a közös tervezést a megyei szervezetekkel, egységesítették a kommunikációt, folytatták a beiskolázási kampányt, elindították a kommandói iskola újraépítésére irányuló közösségi akciót. A nők elleni erőszak tudatosításáról szóló kampányt szintén fontos kérdésnek tartják. Tudatta: az elkövetkező két évben meg szeretnék erősíteni a párbeszédet a helyi és a szakmai közösségekkel, újraindítják a lakossági fórumokat, alaposabban meghallgatják az embereket, megerősítik a tagságot.

– Az ősz egyik legnagyobb feladata az lesz, hogy az RMDSZ összegyűjtse az 1 millió aláírást a polgári kezdeményezéshez - mondta.- Csak akkor tudunk megmaradni, ha haladunk! - jelentette ki.

Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője kijelentette: olyan országban akarunk élni, ahol a helyi közösségek döntenek magukról, de ehhez képest csak korlátozott módon valósul meg az önkormányzatiság. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ-nek több decentralizációs javaslata volt az elmúlt időszakban. –

- Az RMDSZ parlamenti jelenlétének köszönhetően 1 millió lejjel kapnak több támogatást az erdélyi megyék infrastruktúra-fejlesztésre. Nagy kihívás az egységes bérrács elfogadása, ez is segít, hogy a fiatalok itthon keressék a boldogulásukat. A parlamenti munkának két irányt kell követni: politikai eszközökkel harcolni céljainkért, és megakadályozni az ellenünk irányuló kezdeményezéseket. Eddigi tapasztalataink arra kell ösztönözzenek, hogy kormányra lépjünk, de csakis megfelelő feltételek mellett.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a tavalyi parlamenti választások óta eltelt fél év eredményeit értékelte ki, és számolt be az elért megvalósításokról. Úgy gondolja: az RMDSZ frakció bizonyságot tett arra, hogy jól felkészült, és ki tud állni az érdekeiért. Külön kiemelte az egészségügyi intézetekben való anyanyelvhasználatot biztosító törvény elfogadását. Szerinte nagy kihívás az anyanyelvhasználati jogok bővítése a jövőben. "Ne a tüzet oltsuk Bukarestben, hanem előre tervezzünk, és dolgozzunk" – mondta.

Markó Béla: baj van a magyarok ünnepi lelkesedésével

Tisztelve egymás érzéseit és ünnepeit, sikerült korábban kialakítanunk egy olyan kölcsönösséget, ami a jó együttélés feltétele – kezdte beszédét Markó Béla.

Úgy látja, megnőttek az igények, mert elvárják a magyar kisebbségtől, hogy kötelező módon örvendjen az elmúlt száz esztendőnek. Ezt akár el is várhatják, hiszen ma már bármi lehetne belőlünk: szenátor, miniszter, még talán államelnök is – jegyezte meg. Igaz, hogy sok mindent elért a romániai magyarság, többek között az oktatás, a nyelvi jogok terén, az államosított ingatlanok visszaszerzésében, és még lehetne sorolni a megvalósításokat, mindenek ellenére a kérdést is fel kell tenni: mit is kellene ünnepelnie a magyarságnak. Majd megemlítette a máig nem teljesített gyulafehérvári ígéreteket, a két világháború közti Anghelescu-féle soviniszta oktatáspolitikát, a bezárt Bolyai Egyetemet, a közéletből kiszorított magyar nyelvet, a magyar feliratok ellen a prefektusok által indított harcot.

- Tehát megannyi ok, amely a magyarok ünnepi lelkesedését nem teszi indokolttá – fogalmazott.- Igaz, hogy a modern román állam egy évszázada jött létre, a meg nem valósítások, mulasztások listája hosszú lehetne, elég megemlíteni az autópályák, a modern vasúthálózat hiányát, a kivándorlás mértékét. De nem kellene elfelejteni azt sem, hogy a magyarok is részesei voltak sok megvalósításnak, voltak a románokkal közös célok, és az a rossz, hogy mindez ma hiányzik. Pedig a magyarok nélkül Románia nem lehetett volna olyan könnyen NATO-tag, vagy az EU-hoz való csatlakozásra is csak később kerülhetett volna sor nélkülünk, állapította meg – mondta.

Markó Béla szerint jogunk van bírálni is azt az államot, amelynek nem csak tagjai, de megalapítói is voltunk. Kétségét fejezte ki, hogy egyhamar eljutnánk a közös ünnepléshez és örömhöz, de a kormány sok mindent tehet ennek érdekében, ha nem enged a demagógiának, és elfogadja akár a rég elfektetett kisebbségi törvénytervezetet is. Legfontosabb fegyvernek a jogot, a jogállamiságot nevezte, és arra emlékeztetett, hogy ne felejtsük el az összefogás szlogenjét – ami egyébként a megválasztott francia államelnök szlogenje is volt.

- Minket nem lehetett beolvasztani, túléltük a fasizmust, a kommunizmust, és mindent újrakezdtünk 1990 után – mondta Markó Béla.

Cserélődtek a politikai képviselők is, hiszen már ő is a régiek közül való, jegyezte meg, és egy versidézetet parafrazálva zárta beszédét, azt kívánva, hogy amit ők „nem egészen dicstelenül kezdének, azt folytassák teljes dicsőséggel a jelenlegiek”. Lőrincz Csilla, a Nőszövetség alelnöke elmondta: mozgalmi jelleget kölcsönöztek a szervezetnek, új kreatív erőket vontak be, feltérképezték az általános helyzetet, különböző kampányokat szerveztek, erőteljesebb jelenlét önkormányzati szinten. Legaktuálisabb projektjük a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés. "Nem kívánunk egyebet, mint egészséges egyensúlyt a közéletben és a magánéletben egyaránt. Ebben a világban csak úgy lehet túlélni, ha van biztonságos család és közösség mögöttünk" - fejtette ki.

Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke kifejtette: ma, amikor Romániában visszaállmosításról, tisztségviselőink megfélemlítésről beszélünk, amikor iskoláink léte ismét veszélyben van, ugyanolyan szüksége van a magyaroknak az RMDSZ-re, a szövetség tapasztalatára, elkötelezettségére, mint 27 évvel korábban, éljenek az emberek Belső-Erdélyben, a Partiumban, Székelyföldön, vagy a szórványvidéken. Ma sem akarunk másodrangú állampolgárok lenni, mi itt szeretnénk gyermekeink számára élhető jövőt kínálni.

Horváth Anna, Kolozsvár volt polgármestere hozzászólásában Nagy Zsolt korábbi levelére válaszolt.

- 2015-ös kolozsvári kongresszuson torokszorítóan hallgattuk végig Nagy Zsolt levelét - emlékeztetett. Mint fogalmazott, a pozitív diszkrimináció jegyében egyre többen "örvendünk" a karhatalmak figyelmének. - Egyre többen vagyunk, akik megértjük, hogy dolgozni kell, és felül kell emelkedni – fogalmazott. Ebbe a közösségbe várjuk vissza a jelenleg börtönbüntetését töltő Nagy Zsoltot, mondta. Székely István , a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) elnöke elmondta: a testület legfontosabb feladatának minél szélesebb körű partnerségek kialakítását tartja a társadalomszervezés, a szakmai tudás döntéshozatalba való bevonása terén. „Olyan, partnerségen alapuló programokat kell indítanunk, amely összekapcsolja, hálózatba szervezi a közösség érdekében tenni akarókat, hiszen meggyőződésünk, hogy csak erőinket összeadva tudunk eredményeket felmutatni az etnikai hálózatok revitalizációja érdekében” - mondta.

Hegedüs Csilla: előre kell haladni, nem meghátrálni

A család fogalmát járta körül többek között beszédében Hegedüs Csilla, kultúráért felelős ügyvezető alelnök, arra utalva, hogy nemrég a képviselőházban megszavazott kezdeményezés azt eredményezi, hogy például az élettársi kapcsolatban élőket nem tekintené a jogszabály családnak. Hegedüs Csilla megállapította, mindez azt bizonyítja, még ma is félő a másság, félünk, hogy gondosan berendezett házunk tája kibillen a megszokottból. Ellenben amikor mi attól félünk, hogy a többség nem tartja tiszteletben jogainkat, ugyanígy mi is konzervatívok vagyunk. Merjünk nyitott szemmel körbenézni, lássuk, ami körülöttünk történik a világban – javasolta a felszólaló, hiszen a kultúra nem csak a vasárnapi kívánságkosárban virágzik, hanem lehetne sorolni a többi kulturális, művelődési területeket is. - Ha nem változunk, nem nyitunk, nem fogadjuk el a másságot, ha nem meghallgatunk, hanem hallgatunk, elhallgattatunk, el fogunk tűnni. Előrehaladó és nem meghátráló szervezetet kell építenünk, amelyik megbecsüli a nőket, fiatalokat, integráló szervezetet kell építeni, amelyben mindenkinek helye van. Ehhez szakítani kell a régi rossz beidegződésekkel, és akkor következő 100 évünk a fejlődés, gyarapodás ideje lesz – mondta Hegedüs Csilla. 

Értette Dragnea célzását az RMDSZ …

Liviu Dragnea beszéde burkolt felhívás volt a kormányzásra - értékelték a szociáldemokrata politikus kongresszusi beszédét. "Gondolkozhatunk azon, Hunor, hogy talán érdemes megtennünk a következő lépést is" – hangzott el.

„Egyáltalán nem mondanám burkoltnak Liviu Dragnea felhívását”, nyilatkozta Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke lapunknak. „Ez nagyon is nyílt meghívás volt, vagy legalábbis szándéknyilatkozat, mi pedig úgy értettük, ahogy kell. Mindebből az látszik, hogy a román pártok számítanak a partnerségünkre. Az RMDSZ-ben azonban jelen pillanatban nincs napirenden a kormányzati szerepvállalás kérdése. Nekünk most az a célunk, hogy töltsük fel tartalommal azt az együttműködési megállapodást, amit a PSD-vel és az ALDE-val kötött az RMDSZ, ennek lesz az egyik próbatétele a nemsokára benyújtandó 215-ös közigazgatási törvény módosítása, amelyben többek közt azt kérjük, hogy a kisebbségi anyanyelvhasználat küszöbét 20 százalékról 10 százalékra csökkentsék”, magyarázta.

 

Az RMDSZ kongresszusa egyhangúan megszavazta az alapszabályzat- és a program módosítását. Az alapszablyzat megerősíti a nők képviseletét az RMDSZ testületeiben, rögzíti, hogy a szórvány-magyarság parlamenti képviselője biztos befutó helyen legyen, és azt, hogy kötelezően a Szövetség minden megyei/területi szervezeténél válasszanak ügyvezető elnököt. Állásfoglalást fogadott el a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyében, továbbá három határozatot az erdélyi gazdák, erdélyi vidék jövőjével, a nők elleni erőszak megfékezésével, illetve a Minority Safepack európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban.

(Fotók: RMDSZ)

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Két évvel ezelőtt Kolozsváron az újratervezés jegyében tartotta kongresszusát az RMDSZ. Akkor a szövetség vezetői arról beszéltek: nem szándékoznak ugyan az RMDSZ programjában kezdettől fogva meghatározott célokon, elveken változtatni, a politizálás módjának újragondolását azonban időszerűnek tartják. A „célravezetés” tehát azóta is folyamatban, a Zilahra összehívott kongresszus feladata most nem más, mint visszatekinteni az eddig megtett útra, mérlegelni az elmúlt időszak hozadékát, „optimizálni” az elérendő célok sorrendjét – hogy továbbra is rádiónavigációs hasonlatoknál maradjunk.
Máskép(p)
Zilahon tartja május 13-án kongresszusát az RMDSZ – jelentette be pénteken Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök. Mint emlékeztetett: a szövetség idei kongresszusának tétje irányt mutatni a következő két esztendőre, számot adni arról, hogy mit sikerült megvalósítani a parlamenti választást követő időszakban.
Belpol