Gyűrűt húztak a gólyafik lábára Tordaszentlászlón is
A fehér gólya már az ókori görög és római mitológiában is jelen volt, mégpedig a szülői szeretet példaképeként tekintettek rá. Egyes vallásokban szent madár, több országnak a nemzeti madara, jelképe. A magyar népnek is kedvelt madara, amint azt számos mese, mondóka is tanúsítja, ráadásul a kötődést erősíti, hogy e vándormadarak magyarországi költőhelyükre március 15. körül érkeznek meg, illetve augusztus 20. körül indulnak el Afrikába, vagyis vándorlásuk egybeesik a két legnagyobb nemzeti ünneppel.
A gólya alakja mélyen bevésődött a köztudatba már csak azért is, mert úgy tartják, ő szállítja házhoz a gyerekeket. Emberhez való kötődését egyébként mutatja, hogy fészkei szinte kivétel nélkül településeken vannak, az ott lakók pedig nemcsak termete, hanem hasznossága miatt is becsben tartják – sáskák, rovarok, kis méretű kártevők, rágcsálók lelkes pusztítója. Nem véletlen hát, hogy kabalafiguraként is visszaköszönt már világrendezvényeken, szerepe ugyanakkor tudományos szempontból sem elhanyagolandó: az 1800-as években a madarak vándorlásának európai kutatása éppen a gólyával kezdődött, miután néhány hazatérő gólyában afrikai nyilakat találtak…
E kutatómunkának a gyűrűzés a legolcsóbb és leghatékonyabb módszere, nem véletlenül fogalmazott úgy a két magyarlakta településen tegnap gyűrűző Szabó D. Zoltán biológus, ornitológus, hogy a fiatal gólyákat eljegyezték a tudománynak.
Magyarfenesi tájkép gólyatávlatból (Fotók: a szerző felvételei)
Az eseménynek természetesen ezúttal is volt oktató célzata: a helyi lakosok, elsősorban gyerekek közelről ismerkedhettek a fehér gólyával – megsimogathatták a fészekből lehozott fiókákat, végignézhették a gyűrűzés folyamatát, és érdekes információkat tudtak meg e madarakról. Például, hogy egy-másfél hónapos korukban kezd csak pirosodni a csőrük, de a fiatal gólyák lába és csőre még sokáig nem olyan élénkpiros, mint a felnőtteké; hogy nagy kánikula idején a szülők vizet hordanak a begyükben, és ezt rálocsolják a fiókák fejére, így hűtik őket. Kirepülés után viszont az öregek már nem nagyon eteteik őket, sőt, bár a fiókák még inkább a fészekre térnek vissza éjszakánként, az öregek már a közeli háztetőkön, kéményeken éjszakáznak.
Magyarfenesen csak egy fióka „jött le” a magasból, a többi gyűrűzése a fészekben zajlott – élőben lehetett követni a clujbird.ro honlapon, ahol nap mint nap beleshetünk Miska és Leske családjának életébe –, Tordaszentlászlón viszont Szabó D. Zoltán mind a három fiókát lehozta a fészekből, ugyanis ott sokkal nagyobb volt az érdeklődés: a helyi óvoda 24 fős csoportja jött el az óvónők és dadusok kíséretében, de a helyi iskola elemistái is a művelőési ház udvarán várták a szemközti villanypóznáról érkező küldöttséget, amely a község polgármesteri hivatala által biztosított emelőkosaras autó segítségével „közlekedett”.
A fészekből lehozott gólya a 7842-es számú gyűrűt kapta
– Az idei év a szárazság ellenére jónak tűnik a gólyák szempontjából, de inkább átlagosnak mondanám; az ország más részében például kevesebb gólyafiókát figyeltek meg eddig, mint az előző években – értékelte a gyűrűzést követően a Szabadságnak Szabó D. Zoltán. – Magyarfenesen öt tojásból négy fióka van, Tordaszentlászlón is négy volt eredetileg, de ott egy elpusztult a fészekben; a szomszédban lakók jelezték, hogy a szülők ki is dobták a tetemet a fészekből. Szóval átlagos évnek tekinthető az idei, de úgy gondolom, most már minden esély megvan arra, hogy a két fészekből mindegyik fióka ki is repüljön – mondta.
Hihetetlenül gyorsan növekednek a magyarfenesi kisgólyák: a két képernyőfotó május 17-én, illetve június 19-én – reggeli közben – készült (Forrás: clujbird.ro)
Megtudtuk: az előző években Magyarfenesen meggyűrűzött gólyákból eddig egyet láttak viszont, Beszterce megyében, kétévesen.
– A gólyáról tudni kell, hogy három-négy évesen kezdi el a költést, addig kóborol. Afrikából – ezt a gyűrűzések alapján tudjuk – már egyévesen is visszajöhetnek a költőterület közelébe; eddig úgy gondoltuk, hogy csak két-három évesen teszik meg ezt a nagy lépést. De most már több olyan visszafogásunk is volt – az ország területén máshol gyűrűzött – gólyákból, amelyek visszajöttek egyévesen. Még van egy Kolozs megyei vonatkozású megkerülés: Budapestről délre láttak egy Királyfalván (Crăeşti) gyűrűzött gólyát, az hároméves madár volt. Ha ott költ, az elég érdekes... rendszerint a gólyák nem költenek annyira messze a kikelési helyüktől, 20-30 kilométeres körzetbe jönnek vissza. Mindehhez hozzá kell tenni azt is, hogy főleg egyéves madarak esetében a mortalitási arány elég magas lehet, 60-70%-uk is elpusztul a felnőttkorig... A romániai legidősebb gólya egyébként, amiről tudunk, 19 éves. Az Érmelléken gyűrűztem éppen én, 19 éve; hím madár, rendszeresen évente visszajár a fészekre, idén tavasszal is látták. Már annyira kopott a gyűrűje, hogy alig lehet kiolvasni a számokat, de ugyanaz a madár... Nagyon remélem, hogy a 20 éves kort eléri, és még tovább is fog élni. A gólyáknak ennél kisebb az átlagéletkoruk, tehát ez már ritka és szép eset; a rekordot különben egy svájci madár tartja 39 évvel...
A tegnapi gyűrűzésen készült fotóriportunk itt látható.
(Borítókép: Gólya, gólya, gilice... – a tordaszentlászlói fészek fiatal lakói / A szerző felvétele)
