Déván született 1956. február 20-án. Az elemi iskolát Székelyudvarhelyen és Déván végezte, 1975-től Magyar-francia szakos hallgató a kolozsvári egyetemen. A kolozsvári Klasszika-Filológia Tanszék ógörög és latin fakultatív kurzusait is látogatta. Egyetemi évei alatt a kolozsvári Akadémiai Könyvtár egyik állandó lakója volt: ekkor mélyült el a skolasztika és a középkori filozófia nagy szerzőinek szövegszintű tanulmányozásába. Az egyetemi évek nyári szüneteiben építkezési napszámosként, templomfelújító kőművesinasként és harangozóként dolgozott. 1977-1979 között a kolozsvári Echinox című kulturális egyetemi folyóirat magyar oldalait szerkesztette 1979-ben államvizsgázott a BBTE Bölcsészkarán magyar-francia nyelv és irodalom képesítéssel.
1985-től 1991-ig az Angers-i Egyetemen doktorandusz-hallgató a francia irodalomtörténet kutatási területén Georges Cesbron irodalomtörténész tanítványaként. 1984-ben Joël Courreau bencés szerzetes, a ligugéi Szent Márton apátság főkönyvtárosának a meghívására világi személyként vett részt a rend lelkigyakorlatában.
Középiskolai tanárként is dolgozott (1991-1994 között a Brassai Sámuel Líceumban francia nyelvet és irodalmat adott le), majd 1995-től adjunktusi fokozatban a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színházi és Televíziózási Karán tanított.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából idén januárban Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjban részesítették. Laudációjában Egyed Péter akkor úgy fogalmazott: (…) Erdély valóban lehetett volna, és még lehetne az etnikumok és kultúrák békés együttélésének, teremtő egymásra hatásának a földje, szelemi tartomány, ha mindenki odafigyelt volna erre az értékre. Bréda Ferenc egész életével és munkásságával, ismereteivel, nyelveivel, ezt a helyi hagyományt élesztette, táplálta. (…) A 70-es évektől kezdődően ő sokféle irodalmi és filozófiai kör, kezdeményezés fő indítója, résztvevője és animátora volt. De ennél több is – titkok tudója mellett a szó eredeti értelmében vett tanító és vitapartner is volt, útmutató több mint 40 éven át, tanítványok és vitapartnerek generációi számára. Kolozsvár szellemi rangját nem kis mértékben neki is, az ő kisugárzásának köszönheti. Ha Budapesten, Párizsban, Rómában jeles eszmetörténész-kutatókkal, a betű embereivel találkozom, első kérdésük: mit csinál, mit ír Bréda? De nemcsak írott, hanem kimondott, beszélt szavakról is szó van. Olvasom, megmérték, hogy a Földet behálózó internet digitális kvantumainak a súlya 465 gramm. Bréda szavai értői – hallgatói füleihez, értelméhez szóltak, de kvantum-valóságukban megvannak valahol az űrben is, feltételezem, hogy ez is lehet úgy 100 gramm körül, gyönyörű teljesítmény.
(Borítókép: Bréda Ferenc, a felvétel januárban a Kaszinóban készült, az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díj átadásán, Rohonyi D. Iván felvétele)
