Egzotikus lepkék, rovarevő növények a kolozsvári botanikus kertben

Egzotikus lepkék, rovarevő növények a kolozsvári botanikus kertben
A tudomány rovaremésztő növényekként, a laikus népi nyelv pedig húsevő növényekként ismeri azokat a – Földünkön több mint ezer fajt számláló – virágféleségeket, amelyek tápanyagaik egy részét (főleg ott, ahol a talaj túlságosan nitrogénszegény) rovarokból és ízeltlábúakból nyerik, miután csapdába ejtik a gyanútlan áldozatokat. A kolozsvári botanikus kertben ilyen növények számára alakítottak ki egy eddig használaton kívüli üvegházat, s az avatás alkalmával ennek szomszédságában élő egzotikus lepkék kiállítását is láthatják az érdeklődők, december 11–20. között. A Lepkék a levegőben elnevezésű expó első példánya éppen tegnap, szemünk láttára kelt ki a bábból a rovaremésztő növények melegházában, ahonnan hamar „kimenekítették”.

A botanikus kertben tett tegnapi látogatásunk során a rovaremésztő növényeknek frissen kialakított üvegházban az intézményben évtizedek óta dolgozó Elena Râmba biológus kalauzolt el. A „főszereplők” cserepei ott sorakoznak a polcon, latin elnevezéseik kíséretben, és – bemutató próbából – egyikük „tátott szájába” parányi ágacskát helyez kalauzunk, mire az azonnal összecsukódik. A növények egyébként Ausztráliából, Óceániából, Madagaszkárról származnak, magvaikat „csereberével” szerezték be. A helyiség hőmérséklete 25 Celsius fok, ami éppen kapóra jött a kiállításra készülő egzotikus lepkebáboknak, amelyek szintén ebben az üvegházban, elkülönítve várják, hogy pillangóvá változzanak. A legelső a szemünk láttára jön világra; sárga és a káposztalepkék családjába tartozik. Sürgősen át is telepítik a szomszédos, jóval tágasabb üvegházba, nehogy valamelyik rovaremésztő felfalja…  

A szomszédos üvegházban más jellegű növények – köztük gyönyörűen nyíló orchideák – és egy középen elhelyezkedő vízmedence társaságában Cristina Craioveanu biológus (BBTE, programfelelős) az egzotikus lepkék jövő heti lakóhelyét mutatja be. Megtudjuk: tizenhét faj százhatvan bábjának „újszülöttje” fog ide kerülni, a hőmérséklet szintén 25 Celsius fok. A legtöbb lepke kék színű lesz, ezek Dél-Ázsiából származnak. A vízmedence felszínét „függönnyel” zárták el, hogy a lepkék ne szenvedhessenek balesetet. A másik programfelelőstől, Macalik Kunigunda biológustól, a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének oktatója meséli: a vízmedencébe Püspökfürdőről származó tündérrózsát telepítettek, amely azonban az expó idején nem lesz látható. A bábok között vannak rövid és hosszú fejlődési idejűek, a pillangófélék, a tarka lepkék és a fehér lepkék családjaiba tartoznak. Ideiglenes kiállításukkal a szervezőknek az is céljuk, hogy rászoktassák a közönséget a rovaremésztő növények látogatására abban az üvegházban, amely sokáig használatlanul állt. Ilyenfajta növények egyébként nálunk is előfordulnak a Mohos lápjában, tőzeglápokban, sőt, a Rétyi Nyírben is a vízben, ahol szerves anyag gyanánt sok szúnyogot nyelnek le – ami persze mégis elenyésző mennyiség az ottani teljes populációhoz képest.

Az időszakos lepkekiállítás – melynek szervezői a BBTE Biológia és Geológia Kara, a Taxonómia és Ökológia Intézet, a Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet, valamint a Román Madártani Egyesület – naponta délelőtt 10 és délután fél 5 között látogatható, helyszűke miatt negyedóránként maximum huszonöt fős csoportokban, a botanikus kerti belépővel. A projekt koordinátora Markó Bálint, a BBTE rektor-helyettese.