Egyetemi Könyvtár: tovább épül az új szárny 3 év szünet után

Most sem tudni, folyósítja-e Bukarest a teljes pénzösszeget

Egyetemi Könyvtár: tovább épül az új szárny 3 év szünet után
Többéves szünet után kiásták a Központi Egyetemi Könyvtár még 2016-ban elkezdett új szárnyának korábban elkészült és állagmegőrzés céljából betemetett alagsori részét, hogy folytassák az építkezést. A munkálatokat az anyagiak hiánya miatt függesztették fel még 2017-ben. Alig néhány hónappal azt megelőzően írtunk a Szabadságban részletesen az új ingatlanról, amelyről akkor még mindenki joggal vélte, hogy megvalósul a kitűzött határidőre, 2019 végéig. Nem így történt, sőt a megfeneklett építkezésen időközben a határidők is módosultak, az új feliraton nemcsak a kezdési időpontot tolták el néhány hónappal, de a befejezés is 2020 januárjára változott. Bár az országos jelentőségű fejlesztést annak idején Bukarestben jóváhagyták, pénz továbbra sem érkezett. Az építőtelepi táblán ma már 2021 közepére ígérik a kivitelezést, bár a szükséges pénznek több mint feléről még nem tudni, hogyan érkezik.

Személyautóval közlekedők gyakran elhaladhatnak a Mikó utcában az orr-fül-gégészeti klinika és a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár épülete közötti építőtelep mellett, amely évek óta fémtáblákkal körülvéve éktelenkedett, miközben mögötte sehogy sem akart az utcáról is láthatóvá válni végre a készülő ingatlan. Pedig már maga a terv is tízéves, az elképzelés pedig még annál is régebbi. Az új szárnyban mintegy 50 ezer kötetes szabadpolcos rendszert terveznek, ezzel a több tízezer egyetemistát, ezen felül oktatókat, kutatókat kiszolgáló intézmény befogadóképessége a jelenlegi 440-ről mintegy 700-ra növekedne.
Az ingatlanra 2010 decemberében meghirdetett nemzetközi tervrajzpályázatot az utóbbi harminc év legnagyobb érdeklődést kiváltó versenypályázataként tartják számon, a hazai és külföldi (ausztriai, franciaországi és belgiumi) építészek összesen 102 pályázatot nyújtottak be, amelyek közül elsőt ugyan nem szelektált, de két másodikat választott ki a neves szakemberekből álló nemzetközi zsűri.
Maga az építkezés 2016 decemberében kezdődhetett el, befejezési határidőként eredetileg 2019 decemberét jelölték meg, ám a munkálatokkal csak döcögősen haladtak a folyton elakadó pénzforrások miatt. 2017 közepén a végrehajtási határidőt 2020 januárjára módosították, ám azóta is eltelt már egy teljes év – igaz, hogy a koronavírus miatt ez rendkívüli esztendő volt, amely sokféle tervet keresztülhúzott, a könyvraktár esetében viszont továbbra is elsősorban a pénz (hiánya) volt döntő jelentőségű. A két alagsori szintet és egy félszutterént is tartalmazó építkezéssel 2017. szeptemberére jutottak el a földfelszín közelébe, azóta nem haladhattak tovább. Több Kolozs megyei parlamenti képviselő lobbija ellenére a kezdetektől 2019-ig az építkezéshez szükséges 28 millió lejből csak 5,2 millió lej érkezett meg. 2019 decemberében Mihai Goţiu, újságíróból lett Kolozs megyei szenátor törvénymódosító javaslatot tett, amelyet elfogadtak, ezzel 4 millió lejt irányoztak elő a 2020-as központi költségvetésben az építés folytatására, további 4 millió lej folyósítására vonatkozó ígérettel. Így kezdték el az 1200 négyzetméteres telken 2020 őszén kiásni az állagmegőrzés céljából földdel betemetett építményt, a napokban még mindig dolgozott a földkotró. Merész lenne a kivitelezési határidőt illetően becslésekbe bocsátkozni az épület további sorsáról, a helyszínen kifüggesztett újabb tájékoztató táblán a 2016-os kezdés mellett kivitelezési határidőként 2021. június 15. szerepel.Döcögősen haladnak a munkálatokkal a folyton elakadó pénzforrások miatt FOTÓ: ROHONYI D. IVÁN

A tervek szerint a majdani épületszárny olvasói terek mellett konferenciatermet, valamint reprográfiai, kötészeti és digitalizáló műhelyeket, illetve a személyzet használatára szánt kétszintes föld alatti parkolót is tartalmaz. Az új szárnyba költözne a könyvkötőműhely, a sokszorosító szolgáltatás stb., a régi épületekben így felszabadult helyiségeket bizonyos szűkös irodai vagy szolgáltató terek bővítésére fordítanák majd, illetve újabb olvasótereket alakítanának ki.
Kovács Eszter, a könyvtár olvasószolgálatának osztályvezetője korábban lapunkat arról tájékoztatta, hogy a kettős arculatú könyvtár bővítésével a modern, új anyag elsősorban az új szárnyban kapna majd helyet, a régi épületben maradna a muzeális, dokumentációs rész a különgyűjteményekkel, régi magyar nyelvű gyűjteményekkel. Az új szárny részlegeit nem nyelv-, hanem tematikus alapon tervezik kialakítani, a román, magyar és idegen nyelvű, az egyetemi oktatásban és kutatásban megkövetelt szakirodalmi anyag lesz itt megtalálható, elsősorban a kortárs társadalomtudományok tágabb gyűjtőköréből.
A több mint 4500 négyzetméteres hasznos felülettel rendelkező többszintes új épület utca felőli magassága nem haladja meg majd a könyvtár jelenlegi épületének magasságát, a harmadik emelet csak beljebb kezdődne az alatta lévőkhöz képest, és tetőteraszt is kapna a szabadpolcos könyvraktár.

A Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár szecessziós műemléképületét 1872-ben adták át: Giergl Kálmán és Korb Flóris építészek műve. Akkoriban a Magyar Királyi Tudományegyetem, később a Ferenc József Magyar Királyi Tudományegyetem részeként az 1859-ben megalapított Erdélyi Múzeum-Egyesület könyv- és kézirattárát, valamint a tulajdonképpeni Egyetemi Könyvtárat fogadta magába. A történelem során állománya folyamatosan gazdagodott, jelenleg közel 4 millió könyvvel és időszakos kiadvánnyal, 7800 kézirattal, több mint 12 ezer audiovizuális és multimédia dokumentummal, az ország legnagyobb könyvklinikájával rendelkezik. (Ö. I. B.)