Egyensúly
Vissza

Egyensúly

Románia gazdasága és életszínvonala óriásit fejlődött az elmúlt 28 évben. Ha azt vesszük figyelembe, hogy több mutató tekintetében utolértük Magyarországot, akkor büszkék lehetünk. Természetesen, akadnak bőven gondok, az elöregedés, a régiók közötti hatalmas fejlettségi különbségek, az oktatás és az egészségügy átlagos romló színvonala mind intő jelnek kellene lennie a döntéshozók és a társadalom számára. Egy dologban hazánk vezetői azonban rendszeresen vétkeznek, ugyanis számukra továbbra sem jelentenek prioritást a beruházások. Eugen Nicolicea szociáldemokrata törvényhozó nyilvánosan is elismerte, hogy a kormánynak százszor fontosabb a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetése az autópályák építése és egyéb beruházások elvégzése előtt.

Ez a nyilatkozat hűen tükrözi a kormány felfogását, amelynek középpontjában a szociális állam lidérce lebeg. Csakhogy immár 28 éve tudjuk, hogy Románia nem lehet olyan állam, amely jelentős kiadásokat képes fordítani szociális célokra, ugyanis az adók túlságosan alacsonyak, az adóbehajtás hatékonysága sem biztosít szilárd alapot, és a termelékenység sem olyan szintű, hogy nyugat-európai országok szociális hálóját nálunk is ki lehessen építeni.

Nicolicea kijelentése humánusnak tűnhet, hiszen a nyugdíjak és fizetések folyósítása valóban fontos. Az arányokkal van a baj, hiszen egy felelős kormány programjában nem lenne szabad, hogy a bérek és a nyugdíjak képezzék a fő célt. Romániának hasznosabb lenne többet költenie beruházásokra, és belátható időn belül megépíteni az ország régióit összekötő autópályákat, korszerűsíteni a vasúti és légi infrastruktúrát, mert a mobilitás növekedése óhatatlanul gazdasági csodát eredményezne. Románia egy tízéves következetes, jól megtervezett beruházási és fejlesztési politikával akkorát fejlődne, hogy a régió csodaországává válna.

Hatalmas potenciál rejlik a gazdaságban, márpedig az elmúlt tizenöt évben elvesztett munkaerő visszanyerésében – a külföldre telepedettek hazatérésében – is csak akkor lehet reálisan reménykedni, ha az életszínvonal jelentősen nő. Tartós és látványos életszínvonal-emelkedést viszont csak intenzív beruházásokkal lehet elérni. Ezért a kormánynak meg kell találnia az egyensúlyt a bér- és nyugdíjemelések, illetve a befektetések között, különben a szociális kiadások túlzott növelése szétfeszítheti a költségvetést, aminek egyenes következménye lehet a gazdaság finanszírozásának megnehezedése és újabb válsághelyzet kialakulása.

Egyelőre messze vagyunk a válságtól, hiszen az ipari termelés kedvező alakulása azt vetíti előre, hogy a kormány által remélt idei 5,2 százalékos gazdasági növekedés megvalósulhat. Ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy az építőipar gyengélkedése a közberuházások elmaradásának tulajdonítható. Májusban például több mint 15 százalékkal csökkent az építőipar teljesítménye a tavalyi ötödik hónaphoz képest. A költségvetésben az áfabevételek csökkentek, miközben gazdaság 5,7 százalékkal nőtt az első negyedévben, és a kiskereskedelmi forgalom is nő, ami még akkor is jelentős növekedésnek tekinthető, ha már nem hasonlítható a tavalyi bővülési ütemhez. Ilyen körülmények között az áfabevételeknek nem lenne szabad csökkenniük, de mint említettem, a fináncok soha nem álltak a helyzet magaslatán.

Az állami költségvetés tervezett bevételeinek elmaradása nem vetít előre semmi jót, a kormánynak előbb-utóbb le kell faragnia a tervezett kiadásokból. Így az idei év teljes csőd lehet a beruházások számára, mert elsőként mindig a fejlesztések látják kárát a költségvetési szigornak. Némi szerencsénk van az európai uniós pénzekkel, különben szinte semmi nem épülne az országban.

Azért tartom látszólag humánusnak Nicolicea kijelentését, mert fejlett infrastruktúra nélkül fedezetlen bér- és nyugdíjemelésekbe verni az országot, tipikusan rövidlátó politikusi szemléletet tükröz. Ezzel meg lehet nyerni egy-két választást, de hosszú távon, fejlesztések nélkül az ország szíve és fő hajtóereje, a versenyszféra üresjáratra lesz ítélve. Vagyis továbbra sem fog tudni olyan ütemben fejlődni, hogy a posztkommunista átmenetből egy lényegesen magasabb gazdasági fejlettségi szintre vezesse az országot.


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Alkotmánybíróság: a korrupcióellenes ...
A nyolcvanéves Murádin Jenőnek, ...
Megbukott az ellenzék bizalmatlansági ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ