Ma és holnap még tart a sztrájk
Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint az oktatási tárca vezetője beszámolt arról, hogy megyénként nagy eltérések mutatkoznak a sztrájkban való részvételi arányt illetően. Míg Prahova megyében például csak a tanügyi alkalmazottak 25 százaléka szünetelteti a munkát, addig Hunyad megyében ez az arány 80 százaléknál is nagyobb.
„Egyértelmű, hogy lassan-lassan a tanárok visszatérnek az osztálytermekbe” – mondta, reményét fejezve ki ugyanakkor, hogy a tanév végéig be tudják pótolni az elmaradt órákat, és a sztrájkban részt vevő tanároknak sikerül bepótolni azokat a napokat, amelyekre ellenkező esetben nem kapnak fizetést.
Arról is tájékoztatott, hogy a sztrájkkal felhagyni szándékozó tanügyi alkalmazottaknak kérvényt kell benyújtaniuk, amelyben jelzik, hogy abbahagyják a tiltakozásnak ezt a formáját. A kedden délelőtt 10 óráig összesített adatok alapján a tanügyi alkalmazottak 52,8-52,9 százaléka, a tanárok 59,4-59,5 százaléka sztrájkol jelenleg. Május 31-én, a kormányrendelet kibocsátása előtt ez az arány 64 százalék volt.
Nem lesz elegendő tanár a vizsgák felügyeletéhez és a javításhozKedd délelőtt újabb tárgyalásra hívták a tanügyi szakszervezetek képviselőit az oktatási minisztériumhoz. Az érdekvédelmi szervezetek vezetői mellett a tanulói és a szülői szervezetek képviselői is jelen voltak az egyeztetésen. Ezt megelőzően a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke, Marius Nistor elmondta: a tárgyaláson „a következő időszakban alkalmazandó stratégiáról” tárgyalnak majd, tekintve, hogy közeleg az országos vizsgák időpontja, és jelen helyzetben sem a vizsgák felügyeletéhez, sem a javításhoz nem lenne elegendő tanár. Ugyanakkor közölte, rövidesen eldöntik, hogy szerveznek-e egy újabb nagyszabású tüntetést a fővárosban.
Nistor rámutatott: felelőtlenség volt a kormány részéről kijelenteni, hogy lezártnak tekinti a tárgyalásokat a szakszervezetekkel, mert ezzel még elszántabbá tette a tanügyi alkalmazottakat. „Egy felelős kormány az utolsó pillanatig tárgyalt volna, tekintve, hogy nagyszabású sztrájkkal áll szemben, és közelednek az országos vizsgák” – fogalmazott.
Dan Cărbunaru kormányszóvivő június 1-jén bejelentette, hogy a kormány elfogadta a tanügyi alkalmazottakat érintő sürgősségi rendeletet, amellyel teljesítette a szakszervezetek követeléseit, s ezzel lezártnak tekinti az egyeztetéseket. Június 4-én a szakszervezeti szövetségek vezetői közölték, hogy folytatják az általános sztrájkot, mert nem tartják kielégítőnek a 2023/53-as sürgősségi kormányrendeletbe foglaltakat. Közös közleményükben azt írták, a tanügyi dolgozók nevében továbbra is kérik: a kormány és a hatalmon levő politikai pártok fogadjanak el egy külön jogszabályt arról, hogy a pályakezdő tanárok fizetése nem lehet kisebb az országos bruttó átlagbérnél, és a többi oktató fizetését a betöltött tisztség, a végzettség, a szolgálati idő és a szakmai fokozat függvényében állapítják meg. A szakszervezetek sérelmezik, hogy ezeket az előírásokat nem foglalták bele az új közoktatási törvénybe, és a 2023/53-as sürgősségi kormányrendeletnek is csak az indoklásában szerepelnek. A tanügyi alkalmazottak elégedetlenek azzal is, hogy a készülő új bértáblát három év alatt léptetné érvénybe a kormány, és kérik ennek az időszaknak a lerövidítését.
A Szülői Szervezetek Országos Szövetségének, Iulian Cristache az Agerpresnek azt nyilatkozta: a tanárok munkabeszüntetése teljesen indokolt, elégedetlenségük érthető, hiszen a pályakezdő pedagógusok 2400 lejes fizetése „megalázó”. Ugyanakkor azonban úgy véli, a végzős diákoknak most támogatásra van szükségük, lehetővé kell tenni számukra, hogy leérettségizzenek. Mint mondta, különösen azok vannak nehéz helyzetben, akik már beiratkoztak külföldi egyetemekre.„Rövid idő erejéig szükség van egy kompromisszumos megoldásra. Ez az én üzenetem” – fogalmazott Iulian Cristache, aki szerint „egyértelmű”, hogy kedden és szerdán még tartani fog az általános sztrájk.
