Egy újabb év

Egy újabb év
Milyen is legyen? Az egészség meglegyen! Az fontos, nagyon.

Az idő beoszthatóságát engedje figyelmünk fennhatósága alatt maradni. A figyelmünk meg maradjon ilyennek, amilyen. Legtöbbször éles, szeretetünkkel a középpontjában.

Aztán maradjon a nevetés is a családunk tagja, húgaival: mosollyal és kuncogással együtt. Dobbantója maradhat a gyerekek ébresztésénél, amikor a szobába lépés előtt már biztosra tudjuk, hogy kedves lesz a reggel és szép a nap, ha sötét van még, ha hideg is, de a miénk, közösen töltjük meg, oly hamar emlékké váló saját kincseinkkel.

A szépbeszédünk se hagyjon el. Kérlek, kérlek, maradj mindig a gyerekeim mellett! Nem létezik annál szívet melengetőbb, mint két testvér játékát figyelni, a gyerekszobából kiszűrődő beszédét hallgatni. Hatványozottan felemelőbb, ha kedvesen zajlik mindez.

Én ennyit kérnék. Talán még annyit, hogy a kicsinek maradjon meg a babaillata egy picit, a nagynak a végtelen türelme ne csorbuljon.

Mi felnőttekként meg… De hosszú is lenne a sorunk… maradjunk hát abban, hogy bár az egészség meglegyen. Mert fontos, nagyon!

Aki még kevesli, gondolja tovább. Írja is le. Év közben vessen rá néha egy pillantást.

Megéri…

Szép legyen az új év mindannyiunknak!

Kívánom szeretettel,

Kriszta

(Borítókép: A szerző felvétele)