Egy kis romániai statisztika: lehúzza a gazdaság a kultúrát

A digitális kor elvárásainak átalakított amerikai közkönyvtár

Egy kis romániai statisztika: lehúzza a gazdaság a kultúrát
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai lehangoló képet adnak arról, hogyan változott általában a kulturális élet, illetve mennyire befolyásolta a gazdaság és a közízlés alakulása az elmúlt huszonöt évben az ország könyvtárainak, mozihelyiségeinek a helyzetét. A hivatal összehasonlítást is végzett ezen a téren, összevetette az 1990-es, 2010-es és 2015-ös évek különböző számadatait a hazai kultúrában. A helyzet sok szempontból kiábrándító – vélik sokan.

Romániában több mint kétezerrel csökkent a könyvtárak száma 2007-2015 között, ellenben több múzeumot létesítettek, és nőtt ezek látogatóinak is a száma. Szintén növekedést jegyeztek az országban gyártott filmek esetében, ez elsősorban a folytatásos filmekre kimutatható. Felére csökkent öt év alatt azoknak az épületeknek a száma, amelyek esetében restaurálási munkálatokat kezdtek el, de több ingatlan áll a hivatalok és rendezvények rendelkezésére.

A könyvtárak esetében, 2011-től 2015-ig folyamatosan csökkent egyrészt az intézmények száma, másrész ezzel együtt a könyvállomány, a különböző kötetek kikölcsönzése: 2007-ben Romániában még 12366 könyvtár létezett, 2015-ben ezek száma már lecsökkent 10111-re. Vidéken sokkal nehezebben tartják fenn a könyvtárakat, ezért itt nagyobb számban zárták be ezeket. A nyilvántartott köteteket, kiadványokat illetően: 2011-ben országosan 172.306.882 kötet szerepelt a nyilvántartásokban, 2015-re a számuk lecsökkent 165.449.585-re. Ami a kölcsönzést illeti, 2011-ben 54,6 millió kötetet adtak ki, rá négy évre ez a szám 40,6 millió volt. A magyarázatot abban látják, hogy vidéken a könyvtárak szinte kizárólag a kultúrotthonokban működtek, ezeket pedig a kilencvenes évek elejétől rendre átalakították, főleg szórakoztató helyiségekké, a könyvállomány pedig elkallódott. Változtak a szórakozási, időtöltési szokások is, manapság egyre nagyobb teret nyertek a számítógépes játékok, szintén az olvasás rovására.

A statisztikai intézet által vizsgált illetve összehasonlított időszakban nőtt a múzeumok száma: 709-ről 738-ra, és több látogatót is jegyeztek 2011-2015 között. 2010-ben a múzeumlátogatók száma meghaladta a 8,9 milliót, 2015-ben számuk már több volt 13 milliónál.

A legnagyobb csökkenést – ami már szinte a megszűnéshez közelít – a mozitermek esetében jegyezték: az INS szerint 1990-ben az országban még 4637 mozi létezett, 2010-ben ezek száma 67-re csökkent, majd valamelyest nőtt, 77-re 2014-ben. Ennek oka a mozitermeknek helyet adó épületek sorsa, egyes ingatlanok leromlott, használhatatlan állapotba kerültek, megváltozott a rendeltetésük, de csökkent a látogatók száma is, gazdaságilag ellehetetlenítve a mozikat. Egyesek megemlítik még a vetített filmek romló minőségét is.