Egy évszázad szellemei „költöztek be” a kolozsvári kiállítóterekbe

Egy évszázad szellemei „költöztek be” a kolozsvári kiállítóterekbe
Akár órákat is eltölthetnek a képzőművészet kedvelői a kolozsvári Művészeti Múzeumban szerdán megnyílt Egy évszázad szellemei. Kovács Ádám-gyűjtemény című kiállítás alapos szemlélése közben, majd, ha még futja aznap az idejükből, átsétálhatnak a Quadro Galéria székházába, ahol a „folytatást” is megtekinthetik. De kétnaposra is lehet tervezni a tárlatlátogatást, minden bizonnyal megéri az idő- és energiabefektetést.

Kovács Ádám magyarországi magángyűjtő Kolozsvárra hozott kollekciója csupán egy válogatás a gyűjteményből, derült ki a megnyitón, pedig a tárlat anyaga olyan bőséges, hogy több termet is megtölt a múzeum emeleti részén, és a Quadro Galériában is számos munka látható.

– Ez a kiállítás azon ritka események egyike, amikor a magán- és a közszféra együttműködésének gyümölcseit élvezhetjük. A Művészeti Múzeum és a Quadro Galéria közötti kapcsolat eredményeként igyekszünk évente legalább egy közös tárlatot szervezni, ennek a mostaninak is szívesen adtunk teret – mondta köszöntőjében Lucian Nastasă-Kovács múzeumigazgató. Az intézményvezető véleménye szerint kétfajta műgyűjtő van: az egyiknek tele van a zsebe pénzzel, és mindent megvesz, amiről azt gondolja, hogy jövedelme származhat belőle a műtárgypiacon, a másik pedig műízléssel is rendelkezik, aki megválogatja, hogy mit vásárol, ez esetben ez utóbbiról van szó, jegyezte meg az igazgató.

A kiállítást Szücs György, a budapesti Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese nyitotta meg, rendhagyó beszédében kiemelte: mindenki számára a jó képek vétele a legfontosabb, de ez önmagában mégsem elégséges kritérium. Petrovics Eleknek, a Szépművészeti Múzeum két világháború közötti igazgatójának a gyűjteményekről szóló írásából kiindulva, Szücs György nyomatékosította: „egy-egy gyűjteménynek jelleme van, tágabban értelmezve tehát nemcsak mennyiségi növekedésről beszélhetünk, hanem a művek olyan belső kohéziójáról, a kívülálló által is érzékelt lényegi karakterisztikumról, amely a gyűjtő személyiségéről, egy kicsit a szakértő tanácsadóiról árulkodik, de nem utolsósorban pedig a minőségről, a jó képekről szól”.

Kovács Ádám is jelen volt a megnyitón (fotó: Váczi Roland/Quadro Galéria)

Székely Sebestyén György, a Quadro Galéria igazgatója, a kiállítás kurátora megköszönte a múzeum vezetőségének, hogy a tárlat létrejöhetett az intézmény keretei között, de köszönetet mondott a műgyűjtőnek is a kettejük közötti szakmai párbeszédért, mint mondta, a projekt megvalósulása alatt sokat tanulhatott Kovács Ádámtól, részleteket tudhatott meg nem csak a gyűjtemény kialakulásáról, hanem olyan művészettörténeti érdekességekről is tudomást szerzett, mint például Pál István és Füst Milán levelezése.

A kiállítás elrendezéséről a következőket olvashattuk a szervezők közleményében: „a két helyszín lehetővé teszi, hogy két eltérő koncepcióban mutassuk be a gyűjtemény egy jelentős részét. A Művészeti Múzeumban a kronologikus összeállítás lineáris olvasatot nyújt a Belle Epoque gondtalan, életörömmel telített alkotásaitól el egészen a spanyol Enric Fort Ballester és a román Şerban Savu 2017-ben, a késői kapitalizmus korában készült, nagy erőfeszítést igénylő, mégis ironikus mozaikjáig. A Quadro Galériában bemutatott válogatás tematikusan és szemléleti affinitások keresése révén tekinti át a gyűjteményt, a két világháború közötti periódustól a kortárs művészetig”.

A tárlat március 17-ig látogatható a Művészeti Múzeum emeleti termeiben (Főtér 30. szám), illetve a Quado Galériában (Samuil Micu/Rózsa utca 7. szám).

(Borítókép: Pillanatfelvétel a megnyitóról. Fotó: Váczi Roland/Quadro Galéria)